Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-386

3S6 országos ülés uovember 22 1871 n natkoznak, és a munkások, gyárosok, iparosok között keletkeznek. A kihágások kérdésen kivül a rendőri hivatal elé tartoznak; de ezen a szerződési viszonyból eredt, és többnyire igen kényes ügyek egyátalán nem tartoznak a rendőrséghez. ÉLI tehát a bíróságot, azaz a hatóságot illetőleg is, különbséget szeretnék tenni. A kihágásokat a rendőri hivatalhoz utasitnám; azon kérdéseket azonban, melyek a szerződési viszonyból támadnak: a rendőri hivatalhoz nem utasítanám, hanem utasítanám a törvényhatósági joggal felruházott városokban egy e végre a tanács által külön kiküldött tanácsnok elé. A mi Pest városának kérvényét illeti: magam is azt gondolom, hogy arról akkor fogunk helyesebben intézkedhetni, midőn az illető törvényjavaslat szőnyegre fog hozatni; és miután Wahrmann t. -képviselő ur íentartotta magának, hogy azon esetre ő maga fog indítványt tenni: azt hiszem, erről e pillanatban felesleges szólani. Módositványom, melyet bátor vagyok ajánlani következő: a c) pont helyett teendő: „kihágás esetében a rendőri hivatal, a 97-ik §-ban foglalt súrlódások és peres kérdések eseteiben pedig a tanács által kiküldött tanácsnok." Csiky Sándor: T. ház! Nehrebeczky t. képviselőtársam, Bobory képviselőtársam indítványa irányában némi észrevételeket tett, a melyek ellenében ki kell jelentenem: miként én Bobory t. képviselőtársammal teljesen egyetértek. Nehrebeczky t. képviselőtársam véleménye ellenében én azt pártolom, hogy rendezett tanácsú városokban az első folyamodásu bíróság a polgármester legyen. Nehrebeczky képviselő ur azon ellenvetést tette, hogy a polgármester azért nem lehet első biró; mert akkor a másodfokú bíróvárosi tanács lenne, és igy egy város területén két rendbeli bíráskodás fog felállíttatni: a mi ezen törvény szellemével és a községek rendezéséről szóló törvénynyel össze nem hangzik. Ámde t. ház, én ugy tartom, hogy itt a c) pontban első folyamodásu bíróságul a törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőri kapitány van javasolva és ugyancsak a másod folyamodásu hatóságra vonatkozólag, az a) pontban, az van mondva: „Törvényhatósági joggal felruházott városokban a város tanácsa." Tehát ily módon törvényhatósággal fölruházott városokban két rendbeli bíráskodás van, és hogy ha ez nem ellenkezik ezen törvény szellemével és az igazságszolgáltatás rendével: nem látom át, hogy miért ellenkeznék a rendezett tanácscsal ellátott városokra nézve. En tehát ugy tartom, hogy a nehézséget szerencsés voltam eloszlatni, és ennélfogva e tekintetben Bobory t. képviselőtársam módositványát elfogadom. - A 3-ik módositvány az volt, *4rr. H. HAPLÓ 184-| XVIII. hogy itt, a másod fokú hatóságra nézve a c) pont alatt „városokban" szó hagyassák ki és tétessék: „Minden egyéb községben az alispán." Ezen módosítványt is pártolom. Szlávy József kereskedelmi mi' niszter: Ezen módosítványra nézve csak azt jegyzem meg az azt pártoló t. képviselő uraknak, hogy az ellenkezik a megyei törvénynyel, mert a rendezett tanácsú városok megyei hatóság alatt állanak, ha — a mit Bobory kíván — a rendezett tanácscsal ellátott városok első fóruma volna a polgármester, a második fóruma a tanács, kérdem : hova mennének onnan ? vagy a megyéhez mint harmadik fórumhoz és akkor a minisztérium negyedik forumot képezne, vagy pedig a megye elkerülésével, a minisztériumhoz, a mi pedig a törvénybe ütközik : mert a rendezett tanácsú városok a megyei hatóság alá tartoznak. Ennélfogva semmiféle intézkedésnél a város a megyét el nem kerülheti, és igy a szakasz eredeti szerkezetét kérem megtartani. (Helyeslés). Elnök: Ezen szakaszra igen sok módositvány adatott be, méltóztassanak azokat meghallgatni. (FöUciáltások: Szavazzunk a szerkezetre.) Azt gondolom, a képviselő urak által beadott módositványok iránt annyi figyelemmel kell lenni, hogy mielőtt elvetjük, azokat fölolvastassuk. (Helyeslés). Mihályi Péter jegyző (újra felolvassa Bobory Károly. Majoros István, Stanescu és Irányi Dániel fennél'n módositványait.) Elnök: Ezen módositványok ellenében bátorkodom azt a kérdést tenni : elfogadja-e a ház a szerkezetet ugy: a mint a bizottság beterjesztette 1 Kik elfogadják : méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta a 15-ös bizottság szerkezetét. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 97-ik most 98-ik %-t.) Irányi Dániel: Ezen §. harmadik bekezdése uj intézménynyel akarja gazdagítani törvénykönyvünket, és ez az úgynevezett iparbizottság, mely Prancziaországban is fennáll Conseil des Prud'hommes név alatt, és melyet én helyesebben iparbiróságnak neveznék, amennyiben ítélethozatalra van hivatva. Azonban e rendelkezés részint hiányos ós tökéletlen, részint pedig hibás. Hiányos és tökéletlen annyiban, amennyiben nem határozza meg, hogy mely esetekben, hol és mikor lehessen ily iparbizottságokat, vagy bíróságokat felállítani: azt mondván, hogy oly községekben, a hol az iparosok, segédek és munkások nagyobb számmal vannak. De mi ezen nagyobb szám ? Ki fogja ezt meg határozni"? A második homály, a melyet el kellene oszlatni: az, hogy mi módon, kinek, és ille3