Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-394
394. országos ülés deczemher 4. 1871. 209 választhatott!) Elfogadom a törvény minden szavát. Nekem nem az a természetem, hogy a törvényekben válogassak; én elfogadom azt mindig, minden consequentiával. Tehát mig az uj országgyűlés uj képviselőket nem választ; úgyde az uj országgyűlés még nem választott, uj képviselőket: tehát a képviselő urak törvényszerű kötelessége ezen képviselőket elismerni. (Bal felől: Miért napolták el ?) Azt mondják, hogy ujak nem választhatók, mert az országgyűlést elnapolták. Nos, ha törvénytelenül napolták volna el: akkor méltó panasza lehetne a képviselő urnák, de azért azon képviselőket mégis el kellene ismernie, mert azok azon elnapolásnak nem volnának okai. De a fejedelemnek az országgyűlések elnapolására joga van. {Felkiáltások bal felől: Bizonyos határig!) A t. képviselő úron lett volna a sor megmutatni azon törvényt, a melybe ütközött az elnapolás; és a mig tiltó törvényt nem mutat: tagadom az elnapolás törvényellenességét. No de ez felfogás dolga. A két tőrvény bizonynyal ugy áll, amint mondtam; de azért Simonyi Ernő képviselőtársam a horvát-szlavón képviselőket nem ismeri el, hanem egy lélekzettel szememre veti nekem azt, honnan vettem magamnak szabadságot 37* krt szedni a csavar gözősöktől, mikor a hidvám csak 2 kr ; mondja, hogy nekem erre jogom nincsen, és hogy nincs több jogom, mint volt a társulatnak, a melynek helyébe léptem, a kormány részéről; elmondja, hogy én ily zsarolást nem követhettem volna el azon cabinetben, melyben ő lenne igazságügyminiszter. (Derültség.) Elfogadom a t. képviselő ur érvelését, és azt mondom, hogy nekem nincsen több jogom, mint volt a lánczhid-társulatnak; de méltóztassék megnézni a társulat számadásait, ez is épen 3 1 /* krt szedett; 6 kr volt a dij a esolnakokon átjáróktól, 2V2 kr. volt a költség, marad tehát 37* kr. (Bal felöl: Az is sok!) Azt méltóztatott mondani, hogy nincsen több jogom mint a társulatnak, hanem annyi van. De nem méltóztatott soha diffieultámi, mig az szedte a 37* krt: hanem akkor lép föl, a midőn az állam szedi azt. Vagy talán annak irányában elnézőbbnek és figyelmesebbnek kell lenni a magyar törvényhozásnak, vagy azon törvényhozás akármely tagjának mint a kincstár irányában? (Elénk helyeslés jobb felől.) Ha én corruptióról akarnék dissertálni, gyönyörű themám volna itt. (Hosszantartó felkiáltások. Halljuk ! Halljuk!) Nem akarok; csak azt mondom, hogy gyanusitgatásra itt volna alkalom, de én soha se kapok azon, s igy most sem használom fel. EÉPV. H. NAPLÓ 184-1 XTIH. Azt sem ismerem el, hogy a társaság részéről visszaélés tőrtént volna akkor, midőn 37a krt szedett; a társaság köteles volt megengedni, hogy a hidon valaki 2 krért átmenjen gyalog ; de arra nem volt kötelezve, hogy átvigye üldögélve ugyancsak két krajczárért. (Hosszas élénk derültség.) Ha ezzel a társaság nem tartozott, talán nem tartozik vele az annak jogaiba lépett kormány sem; és ha azon iparos, a kinek a Sáro^íürdőnél dolga van és onnan a Sótér tájára át akar menni, idejét melyet a képviselő ur meggondolásomba ajánlott, megbecsüli: akkor adja meg az átszállásért azon 17a krnyi többletet. De ez a dolognak csak egyik oldala. Azonban nem is ugy áll az, a mint a t. képviselő ur mondotta. Természetesen a képviselő ur azt mondja, hogy a miniszternek nem az a dolga, hogy administráljon, és belemenjen az administrátió részleteibe is, hanem az, hogy a financzia és az adórendszerek philosophiáját tanulmányozza. En a mikor professor voltam, épen ezt tettem. (Tetszés.) Es azt gondoltam, hogy állásom követelményeinek teljesen megfelelek és ebben talán igazam is volt; hanem ha most is az volna kötelességem: ebből egyenesen az következnék, hogy a professornak, és a miniszternek tökéletesen egy a feladata. (Tetszés a jobb oldalon.) Én ezt nem ugy értein, s azt tartom, hogy az országos ügyek rendezése két mezőn történik. Az egyik a törvényhozási, s arról elfeledkezni a minisztertől nagy hiba lenne, és ezért tanulmányozni keli a mondottak philosophiáját ; hanem ha megelégszik a miniszter azzal, hogy javaslata beleirassék a törvénykönyvbe, ha azt hiszi, nogy már ennek folytán az ország fel fog virágozni: akkor a miniszter nagyon téved és vele a képviselő ur. A meghozott törvény az életben ér valamit, ez termékenyíti meg, hogy ha kivitetik. De mi viszi ki ? Az administrátió. A t. képviselő ur elfeledte, hogy törvényhozási működésre sem való az olyan miniszter a ki az administrationak még részleteivel is nem vesződött. (Helyeslés jobb felől) Mert ott mutatkoznak a hiányok, a fogyatkozások. (Helyeslés.) Ezeket ott lehet megismerni, az élet követelményei ott ütik fel magokat s a ki azokat ugy nagy uriasan csak mesziről nézi : sohasem fogja őket látni. (Élénk helyeslés.) En igenis feladatomnak tartom törvényhozási teendőkkel foglalkozni; de nem csinálok belőle titkot, feladatomnak tartom az administrátióval is foglalkozni még részleteiben is; (Helyeslés) s ezt épen nálunk Magyarországon nem tartom kicsinylendő dolognak ; nálunk, hol van ember akár hány, a ki beszél mindenről, (Igaz! Jobb felől), eszmét cserél: — ha ugyan eszméje van, (Derült27
