Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-394

206 394. országéi ülés dcczember 1. 1871. Itt van előttem a beszédnek gyorsírói jegyzete, azt mondja e szerint a képviselő ur: „Azon ellenzéki programm, mely kezemben van: nem fogja magával ragadni az országot." Azt teszi e ez, hogy a t. képviselő nr szerint önök nem adtak programmot? hisz azt mondja Wahrmann képviselő ur, hogy azon programm, mely kezében van : nem olyan, a milyentől félt, hogy t. i. magával ragadja az országot szerinte hát. Adtak önök programmot — meg is mondta, hogy milyent adtak, mondván, hogy „ez nem a haladás és reform, hanem a hátramaradás programmja", — tehát mégis programm! csakhogy nem a reform, nem a tevékenység, hanem a tétlenség programmja. Ezen takarékosság, mely itt igényeltetik, mondja ugyancsak ő tovább: tespedésre itéli el az egész országot. És mit eredményez ezen tulcsigázott takarékosság, mely — hogy a külön vélemény saját szavaival éljek, — nemcsak nélkülözést, de szenvedést is vár tőlünk ? és hogy szintén a különvélemény szavaival éljek, nemcsak a hasznost, de a szükségest is meg akarja tagadni az országtól, — mit eredményez ? — tán egyensúlyba hozza háztartásunkat ? talán megszünteti deficitünket, talán nélkülözhetővé teszi azon rendszabályokat, melyeket az imént jeleztem, és melyekre mellékesen utal a külön-vélemény is, de melyeket előtérbe szorítani bátorsága nincsen? Egyátalában nem. Wahrmann képviselő ur mindezekben programúiról beszél, melyet az ellenzék adott; az ellenzék mégis azt magyarázza meg neki, hogy mi okon tette, hogy nem adott. Azt méltóztassanak megmagyarázni, hogy miért adtak ilyent: mert adtak. (Élénk derültség, tetszés a jobb oldalon.) Es itt nem tehetem, hogy Wahrmann barátom elJenében is meg ne jegyezzem, hogy ő önmagával sajátságos ellentmondásba jött. Az ellenzék forma szerint nem adott programmot; de az én tisztelt barátomnak nem kellett az forma szerint; neki beszéltek a számok, beszéltek azon levonások, melyeket az ellenzék tett és a melyekben ő joggal egész programmot látott. Igaz-e vagy nem? (Wahrmann Mór köábe ssól: Igás!) De hát az én számaim nem beszéltek neki ? (Élénk derültség.) Ha bizonyos tételeknek törlése a külön véleményben, neki pénzügyi programm : ugyanazon tételeknek általam történt behelyezése nem programm? (Élénk derültség.) Azt gondolom: vagy az egyik vagy a másik áll. En őszintén és igazán kijelentem, hogy én igenis azon tekintetek által vezéreltetve, hogy mindaz hiba, mivel itt az időt töltjük a nélkül, hogy practicus eredményre kilátásunk legyen: egy theoretikus tételt sem állítottam fel, egyetlen egy theoriáról sem szóltam, mert azt véltem, hogy most nincs időnk a fölött discussióba bocsátkozni, hogy itt elveket állapítsunk meg a jövő számára; de igenis igyekeztem a költségvetést ugy állítani össze, hogy az érthető pénzügyi programmot képezzen, olyat, mely azt mondja, ne költsünk semmit, mi fölösleges lenne ; de ne is tagadjunk meg költséget attól, mi az ország emelésére nemcsak szükséges, de már is időszerű. (Élénk kelyeslés jobb felől.) Mit tesz az, hogy én egynémelyt a rendes; mást a rendkívüli budgetbe helyeztem, mi itt annyira kifogásolva lett? Teszi azt: hogy én nagy, igen nagy veszélynek tartanám, ha azon költekezések, melyek arra valók, hogy az ország in status quo tovább fönntartassék és kormányoztassák, az ország rendes jöyedelmeiből nem lennének fedezhetők. De azt tartottam, hogy ha rendes jövedelmeinkből nem lehet fejleszteni és előbbre vinni ez országot: vigyük tovább a rendkívüliből is, és ha nem lehet másképen, vigyük tovább kölcsön, vigyük tovább eladás utján is. Ez az én programmom. (Helyeslés jobb felől,) Helyes-e vagy nem,józan-e van nem? attól függ, mily mértéket tartok. Én vagy 10 millióval nagyobb mértéket vettem, mint a pénzügyi bizottság. Ez quantitativ kérdés. Hol itt az igazság, hol az igazán eltalált közép ut? a fölött lehet vitatkozni, s megengedem, hogy tévedhettem is; de a programm szerintem világos, és pedig ugy az enyém, mint a pénzügyi bizottságé. A pénzügyi bizottság ezt kifejezte theoretice is, és én részemről csatlakoztam hozzá. Ha tehát programmomat kívánják tudni, az a pénzügyi bizottság programmja: nem túlságos fukarkodás a befektetésekben, nem megakadályozása a fejlesztésnek, nem is csigaléptekkel előhaladás, de nem is tulságoskodás; egyensúly a rendes bevételek és kiadások közt a lehetőségig; az országnak kényelmesebbé, lakályosabbá tételére megengedése annak, hogy a múltból átörökölt, de nem törzsvagyon képzésére rendeltetett értékekhez hozzá nyúljunk; adósságcsinálás vagy eladás kizárólag s csupán gyümölcsöző befektetések ezéljából. íme a programm. (Élénk helyeslés jobb felől.) Kérdik, miért nem mondtam el ezt annak idejében? miért nem mutattam ki nyomról nyomra, miként vélem e programmot megvalósíthatónak ? bocsánatot kérek, de azt gondoltam, hogy egyszer megmondani valamit annyi, mint tízszer megmondani.