Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-393

393. országos ülés deczember 2. 1871. 175 azt, hogy az ezen kérvényt aláiró tagok jó formán magukban foglalják, a Dunán úszó minden magyar hajó tulajdonosait, s képviselnek mintegy 15—20 millió értéket, ós igy méltó, hogy a t. ház ezen felszólamlásnak lényegét figyelemmel kisérje, s ne menjen el hallgatag e fontos tárgy felett. Nem kevesebbről van itt szó, uraim, mint leszorítani a Dunáról minden magyar lobogót, s megsemmisíteni azon magyar gőzhajózási társulatokat, melyek roppant áldozatokkal keletkeztek és tartották fel magukat; nincs itt másról szó, mint azon privilégiumot, melyet a krimi hadjárat megszüntetett, és mely az úgynevezett refundatió által egészen szabad lábra kap: más utón ismét életbeléptetni. Meg-fogja a t. ház engedni, hogy visszapillantást tehessek a gőzhajózás fejlődésére a Dunán, és arra, hogy miként keletkeztek a mostani dolgok. Velem egykorúak és nálam idősebbek igen jól fognak emlékezni, midőn 1830-ban Széchenyi kezdeményezése folytán az első gőzhajót láttuk a Duna hullámait szelni. Akkor az volt a szokás, hogy a hajók, ha Dévénynél átjöttek Magyarországra : felhúzták a magyar lobogót és Magyarország nemzeti lobogója alatt eveztek; mikor pedig visszatértek Ausztriába felhúzták az osztrák lobogót, és mint osztrák hajók szerepeltek. Bekövetkezett az 1848—49-iki időszak. 1849-ben eltűnt a magyar lobogó, — az igaz nemcsak a hajókról — és keletkeztek mindenfelé nagy mérvű agentiák, — meg vagyok győződve, nem fog megezáfolhatni senki sem, ha állitom, — hogy a Duna mentén a cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság minden egyes agentiája a germanisatió egy-egy fészke volt, és fennen hangoztatták : „Die Donau ist ein deutscher Strom, bis an das schwarze Meer." Bekövetkezett a krimi hadjárat és ennek következtében felszabadult a Duna. A Duna felszabadultával a társaság — természetesnek találom — saját érdekeinek védelmére az akkori osztrák kormánynyal több szerződést kötött, melyeknek egyik legfontosb feltété az, hogy a társaság a 24 milliónyi részvénytőkének 8%-os kamat biztosítását eszközölte ki. Azonfelül üzletszámlájába behelyezte — a nyers jövedelemből — 8 és Vi millió adósságának kamatait, a hajók koptatását is leírhatta a nyers jövedelemből, és igy minden költségnek és megújításnak teljes kipótlása után kapta a 8% jövedelmet a részvénytőke után. Ez azonban még nem volt elég. 1861-ben engedélyt kapott a nyers jövedelemből 6 év alatt több mint 3 milliót részvényeiből beváltani és évenkint másfél milliót beruházni. Igy történt, hogy 1865-ig az állam által különböző alakban nyújtott segély 8V

2 millióra szaporodott. De még ez nem volt elég. 1867-ben uj egyezkedés jött létre, és most már megengedtetett 6 évre, évenkint 2.300,000 frtot beruházni és biztosítékot tenni a társulat részére. Mindezen terhek elvállalása, különösen a 1867-ik évi szerződés, mely az úgynevezett kiegyezkedés előtt köttetett hirtelenében, a gőzhajótársaság érdekében köttetett. A magyar országgyűlés ezeket átvette azon arányban, melyben quota szerint Magyarországot terhelik. Ezen segély következése az lett, hogy az 1855-ben levő hajóraj állott 89 gőzhajó 9 propeller, 320 uszályhajóból; felszaporodott ezen kölcsönadott összeg, illetőleg az állam által nyújtott segély következtében 134 gőzhajó, 2 lánczvontató hajó, 31 propeller, 3 bagger és 542 uszályhajóig, vagyis 78 gőzös, 212 uszályhajóval többet szerzett ezen az utón a maga részére a társulat. Én ezt, igen eszélyes eljárásnak tartom a társulat részéről és csak dicsérhetem a társulat vezetőit; sőt tovább megyek, és azt mondom, hogy az osztrák kormány igen bölcsen és ügyesen gondoskodott az osztrák gőzhajótársulat további biztosításáról és erről mást mondani, minthogy helyesen járt el — saját szempontomból — nem lehet. A krimi hadjárat után kötött béke következtében megkezdettek Magyarországban is a kísérletek az önálló hajózás tekintetében. Az első kezdeményezés érdeme a Luczenbacher testvéreket és az angol Rustont illeti; azután keletkezett az első magyar gőzhajó-társulat, ós azután a többiek. Azok első évi üzletei meglehetősen jól mentek, mig a kölcsönös concurrentia által mindig lejebb szoríttatván, ezen társulatok nagy része a múlt évben fusióra lépett. Hogy a concurrentia milyen szükséges és milyen hasznos: azt azon t. képviselők, kiket e tárgy érdekel, könnyen megtudhatják; ha bármely pesti nagy kereskedőt megkérdeznek, meg fogják hallani: hogy a publicum érdeke, mind az utas, mind a kereskedő közönség érdeke a nagy gőzhajózási társulat által is csak azóta vétetett figyelembe, mióta a magyar társulat létezik; azelőtt a nagy gőzhajózási társulat a magyar Dunán és mellék folyóin, de többet mondok az egész Dunán valódi zsarnoki szerepet vitt. Hogy