Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-393
176 398. országos ülés deczember 2.1871. tehát'-a verseny szükséges, azt itt hosszabban fejtegetni nem kell. De miután 1867-ben megszületett a magyar kormány: méltán azt várták a magyar gőzhajózási társulatok, hogy immár tekintve azon nagy segélyt, melyben részesítette az osztrák kormány az osztrák társulatot, bekövetkezett azon idő, midőn a magyar gőzhajózás érdeke némi figyelemre fog méltatáatni. A terhekkel megrótt társulatok ennélfogva — a fusió létesítésére nézve — segélynyújtás végett folyamodtak a kormányhoz és ezt meg is kapták. Hogy mi mértékben; bátor leszek ezt a t. háznak néhány szóval előadni: Megengedtetett, hogy az újonnan kibocsátott | részények és prioritások után bélyeget ne fizessen, ne fizessen pedig azért, mert ugyanazért a tőkeért, a melyet az uj társulat képvisel, megfizették a bélyeget már akkor, mikor az eredeti társulatok alakultak; megengedtetett, hogy az állam a kibocsátandó elsőbbségi kötvényekre, melyeket zálogba tettek a minisztériumnál, 750,000 írt kölcsön nyujtassék az állampénztárból, meg is adatott oly felvétel alatt, hogy egy banknak kellett jót állani a társulatért, a mely banknak azután busás provisiót kellett fizetni e jótállásért. Ennyire szorítkozott eddig a magyar társulatoknak nyújtott állami segélyezés, azon segélyezés ellenében, melyet elébb az osztrák kormány eljárására nézve ecsetelni bátor valék. Ha itt megállott volna a magas kormány, hálával fogadta volna a társulat, mert hiszen a szegény ember a neki nyújtott fillért is hálával szokta fogadni. Azt is elismerjük, hogy a pénzügyminiszter ur kezei kötve voltak, és hogy mindent megtett — a mit az akkori perczben tehetett; mert hiszen létezik egy pont az egyezségben, mely ekként hangzik : Dass allé Begünstigungen, welche wáhrend der Zeitdauer des mit dem projectirten Uebereinkommen ausser Kraft gesetzten Garantieverkaltnisses Seitens der ungarischen Regieruug anderenDonau-Dampfschifffahrts-Unternehmungen ím administrativen Wege zugestanden oder aus der Initiative der Regierung bei der Gesetzgebung in Antrag gebracht werden würden, auch der ersten k. k. priv. Donau-Dampfschitffahrt-Gesellschaft gewáhrt oder beziehungsweise auch für dieselbe in Antrag gebracht werden. Ebből tehát az következik, hogy a minisztériumnak keze meg volt kötve, mert minden oly segélyt, melynek netalán nyújtására ösztönözve érezte volna magát a magyar társulatok irányában, még azon roppant áldozatokon felül is, melyeket az első szab. cs. k. dunagőzhajózási társaságnak már ugy is hozott az ország: kénytelen lett volna még ennek is megadni. Természetesen ezen felfogás a magyar hajózási társulatokat odaszorította, hogy most már kénytelenek az amerikaiak alapelveit követni, és azt mondani: haladj előre, ne tekints se jobbra se balra, hanem segits magadon. És így e társulatok együtt az érdeklett magyar hajóbirtokosokkal, kénytelenittettek egyszerűen a képviselőházhoz folyamodni, mert a magyar kormány initiativájától nem nyerhetvén meg semmit: — csak akkor kaphatnak segélyt, ha a törvényhozás adja meg részükre a megélhetés lehetőségét. Tehát mondom, megnyugodtak volna e társulatok: ha az imént emiitett segélyezésnél megállapodott volna a kormány; ámde szerencséltetett még egy atyai gondoskodással, mely tökéletesen elég arra, hogy a magyar társulatokat tönkre tegye és azok egész vagyonát rövid idő alatt a pusztulásnak adja át. Ez ajándék semmi más, mint azon üzleti engedély, — melyet néhány nap előtt a közlekedésügyi minisztérium a lánczhajózás tekintetéből az első szab. cs. k. gőzhajózási társulatnak adott. Leszek bátor t. háznak néhány szóval elmondani a lánczhajózás természetét, mert lehetnek itt többen, kik e tárgygyal nem foglalkozván, nem tudják, hogy miről van szó. A lánczhajózás, illetőleg sodrony-kötélhajózás abból áll, hogy a Duna, illetőleg a folyam medrében két nagy város vagy két végpont közt láncz rakatik le, s e caélra külön épült hajók állíttatnak, melyek ezen lánezokat felveszik a gőzmozdony által hajtott torombára, s maguk után ismét visszaejtik a lánczot a folyam medrébe. Az eredmény az, hogy ugyanazon hajó, mely 25 lóerővel bir, oly fokozódott férőt fejt ki, mint egy száz lóerővel biró szabadon úszó hajó, a minek természetes következése, hogy a szállítás olcsóbb lesz, ós ez az összes közönség és a kereskedelem javára szolgáland. Egyszerűen elmondva, ugyanez a hatása van a lánczhajózásnak, mintha valaki ladikon menve, horgonyhoz kötött kötélen felhúzza magát, ezt méltóztassék gőzgéppel applicálva képzelni: a fogalmat rövidebben elmondani nem lehet. De mi ennek természetes következménye 1 Természetes következménye az,' hogy a lánczon felmenő hajó, jobbra-balra csak annyira térhet ki, a mennyire a vizbe lerakott láncz súlya engedi, és ez a tapasztalás szerint, nem több, mint jobbra-balra 3 öl. Már most ott, a hol az előfeltételek meg vannak a lánczhajózásra, s a folyammedrébe több lánczot lehet lerakni a többi forgalom gátlása nélkül, „annak hasznosságát kétségbe vonni, és azt mondani, nem kívánjuk, hogy létezzék : — őrültség volna. Mindnyájan óhajtjuk ezt