Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-392
132 392. országos ölé* deczember 1. 1S71. H a batárőrvidéki ideiglenes (ad hoc) képviselőségének azon czélból adassanak át, hogy ez saját kívánalmait és e tekintetben való postulatumait a magyar országgyűlésnek előterjessze ; azalatt pedig : 4. hogy a viszonyok végleges berendezésére való praejudieium nélkül, az őrvidék valamint horvát-szlavón, ugy bács-bánáti részének a szükséges eszközök jóváhagyassanak, és hogy a kormánynak a határőrvidékre vonatkozó előterjesztett budgetje, országgyűlési vita alapjául elfogadtatnék. Elnök: Ki fog nyomatni, és a Tisza Kálmán képviselő ur által beadott inditványnyal együtt, a határőrvidék költségvetésének tárgyalása alkalmával fog felvétetni. Következik a napirenden levő tárgy; a költségvetés feletti vita folytatása. Wahrmann Mór : T. ház! Nem vagyok nagy barátja az átalános vitának a költségvetés tárgyalása alkalmával, részemről az átalános vitát csak ott tartom indokoltnak, hol hatalmas elvek küzdenek egymás ellen, hol különböző pártok, különböző nézetekből, különböző szempontokból ítélik meg a kérdést, különböző alapra, akarják fektetni a törvényt, hol a törvény alkotásával vagy más czélokat szándékoznak elérni, vagy ha csakugyan azon czél felé törekednek is, de más eszközöket akarnak alkalmazni. Az átalános vita a költségvetés tárgyalásánál eddigelé mindig csak a válaszfelirat paraphrasisa volt: A kormány átalános politikája vagy megtámadtatott, vagy helyeseltetett; a budget egyes tételei, a miniszterek egyes intézkedései ellen történtek felszólalások; de a dolog érdemére nézve a ház egyes tagjait kivéve érdemleges felszólalás nem történt. Egészen másként áll a dolog jelenleg. Eddigelé a pénzügyi bizottság, melynek jelentése alapján történtek a tárgyalások: mindig egyöntetű volt, és habár a bizottság keblében, minthogy ott e különböző pártok képviselvék, merültek is fel ellenkező nézetek egyes tételekre nézve, egyes intézkedések czélszei üsége vagy ezélszerütlensége, egyes tervek hasznossága, vagy káros volta tekinteócben: elvi különbséget a pénzügyi bizottság jelentésében nem találtunk fel. — Most azonban hosszas tanácskozás után a bizottság befejezte munkálatát, beadta illető jelentését s ennek kapcsában a bizottság kisebbsége is beterjeszté k ölön-véleményét e háznak. Ezen ellenvélemény igen sötét színekben festi hazánk pénzügyi állapotát. Cassandra gyanánt végveszélyt jósol, ha az általa ajánlott megtakarítást in extremis el nem fogadjuk, ha a pazarlás azon ösvényén, melyet a pénzügyi bizottság követtetni óhajt: tovább is haladunk. Ezen komoly intés, ezen vészjóslat kötelességemmé teszi, mint a pénzügyi bizottság többsége egyik igénytelen tagjának, hogy szavazatomat e tekintetben, s álláspontomat e kérdésben a t. ház előtt indokoljam, s hogy egyéni nézetemet, — szorosan egyéni nézetemet, mely talán némileg eltér a pénzügyi bizottság többségének nézetétől, — itt előadjam; hogy átalában vizsgáljam, mennyiben eltérő a külön-vélemény a pénzügyi bizottság többségének véleményétől, s kimutassam, — legalább iparkodjam kimutatni — vajon indokolt-e és mennyire indokolt ezen külön-vélemény? (Halljuk! hal felől.) Sokkal könnyebb volna feladatom, t. ház, ha a pénzügyminiszter ur az 1872-ki költségvetést, melyet szeptember havában a ház elé terjesztett : kimerítő, felvilágosító exposé kíséretében terjesztette volna elő. Én legalább részemről vártam ezen exposét és ezen várva várt exposét sajnálatomra nélkülözöm. Más alkotmányos országokban azon exposék, melyek kíséretében a pénzügyminiszter ez évi költségvetéseket az illető parliament kezéhez juttatni : szokta, súlypontját képezik a budgettárgyalásoknak, és azon 5 — 6 óra hosszáig tartó beszédekre, melyeket Angliában Gtladstone és Disr^eli, Prancziaországban Perriel ily alkalommal tartottak, egész Európa figyelt, nemcsak azért, mert azokban hazájuk azon időbeli pénzügyi állapotát ecsetelték : hanem mert rámutattak azon nemzetgazdászati fejlődésre, mely hazájukban pénzügyi politikájuk folytán megfogamzott, és mert azon beszédek mindig egy nagyobb politikai, nemzetgazdászati pénzügyi programmot képviseltek. Ily programmot ón is vártam és hibának tartom, hogy a pénzügyminiszter ur ezen időben az országgyűlés utolsó szakában ezen programmal a ház elé nem lépett. Nem szeretnék félreértetni. Nincs e házban a pénzügyminiszter urnák őszintébb barátja nálam, becsülöm tehetségét, alaposságát és jó akaratát, ismerem politikai nézetét; de őszintén megvallva pénzügyi programmját, pénzügyi politikáját még e mai napig nem ismerem, (Ugy van! bal felől.) nem tudom micsoda módon óhajtja ő nézeteit az ország boldogsága irányában pénzügyi szempontból érvényesíteni. Eddigelé pénzügyi politikánk nem volt, egészen egyszerű okból. Mi abban a helyzetben voltunk, mint azon egyén, ki egy tökéletesen elhanyagolt, fel nem szerelt, adósságokkal terhelt igen értékes birtokot örököl és örököl egyszersmind készpénzt, örököl földtehermentesitési kötvényeket, örököl bérhátralékokat. Abban a perczben, melyben átveszi a birtokot, hozzáfog a
