Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-392

892. orszáfros ülés decxember 1. 1S71. 131 mindeddig napirendre nem tüzetett; habár a dolognak lényege nem változott ugy, hogy az indítványt egyszerűen meglehetne újítani, mégis tekintettel az időközben változott tényleges állapotra bátor vagyok egy uj határozati javaslatot beadni, mely szoros összeköttetésben állván a határőrvidéki költségvetéssel, kérném azt kinyomatni, és napi rendre tűzetni, akkorra, midőn a határőrvidéki költségvetés tárgyaltatni fog. Kérem felolvastatni. Parcsetics Sándor jegyző {olvassa Miletics Szvetozár határozati javaslatát:) Határozati javaslat a horvát-szlavón katonai őrvidék tekintetében. Azon indokból, hogy a horvát-szlavón őrvidék horvát-szlavón királyság egy része; azon indokból, hogy ugyanezen őrvidék két izben 1861. és 1865—66-ban a horvát-szlavón országgyűlésen képviselve volt, és hogy az ugyanezen országgyűléseken, és ezek után is számos feliratokban a Horvát-Szlavonország polgári részeivel való egyesülését kívánta, és pedig oly módon, hogy valamint ezen királyságok államjogi viszonyainak rendezésében, ugy a mód és a feltételek meghatározásában is részt vegyen, a melyek alatt a katonai határőrvidék felosztatnék és Horvát-Szlavonország polgári részeivel egyesittetnék ; azon indokból, hogy ezen kívánság nemcsak az alkotmányosság átalános elveiben, hanem azon sajátságos körülményben is talárja alapját, hogy e határőrvidék terjedelménél és lakosságának számánál fogva, és az emiitett királyságok nagyobb részét képezi, és hogy a határőrvidék létezésének évszázadai alatt abban oly, valamint politikai, ugy polgári természetű viszonyok fejlődtek ki, hogy az ezekből az uj állapotba való átmenetel maga is csak a határőrvidéki képviselők részvéte mellett rendeztethetik a határőrvidéki nép megelégedésére; más részről arra való tekintettel: hogy 1871-ki jun. 8-án absolutismusi módon, a horvát-szlavón őrvidék meghallgatása és részvétele nélkül, de mi több a hazai horvát-szlavón vagy akármely más alkotmányos kormány ellenjegyzése, tehát felelőssége nélkül nemcsak elvben ki van mondva a határőrvidék részletenkénti feloszlatása, hanem aközben az ügyek oly állása is behozva, a mely sem az alkotmányosságnak, sem a nép kívánalmainak meg nem felel, a mely a határőrvidéki lakosság nagyobb részét megfosztja a katonai rendszerrel egybekapcsolt kedvezményektől, nem adván meg más részről az alkotmányos polgárok jogait, és a mely inkább képes valamint a nyilvános, ugy a magán ügyekben a bonyolultságot előidézni, mint a kérdés megoldását előidézni; és arra való tekintettel, hogy ezen absolutistikai részletenkénti feloszlatása ellen a határőrvidéknek, és az ő alapjával és javaival való rendelkezés ellen óvást tettek számos őrvidéki községek, és hogy különösen ezen körülménynek köszönhető az őrvidéken nyilván elismert uralkodó elégületlenség; arravaló tekintettel, hogy az esetben is, ha fölvétetnék, hogy az őrvidéken az absolutismus uralkodott, ellenmondás volna, hogy ugyanazon időben, a mikor feloszlatása elvben kimondatik, egyszersmind a horvát-szlavón királysághoz való egyesülésének módja, és feltételei is elrendeltetnek ; azon indokból, hogy valamint az őrvidék, ugy a horvát-szlavón királyság polgári részének joga és érdeke is megkívánja, hogy a többi része is az átmeneti korszakra való tekintet nélkül azonnal feloszlattassék, és hogy ugyanezen időben a horvát-szlavón királyság országgyűlésén, saját viszonyainak rendezése, illetőleg azon ügyek alkotmányos megvitatása tárgyában, a melyek csak absolutistikai utón érintettek, és a melyek csak, mint az alkotmányos kormány javaslatai bírhatnak némi érvénynyel; végre arra való tekintettel, hogy a magyar országgyűlésnek nem fog praejudikálni, de minden esetre az országos, s illetőleg az őrvidék bácskai és bánáti részének lakossága sajátságos körülményei irányában való kívánságait kifejezze, és a mód felett nyilatkozzék, a mely alatt lenne kívánatos feloszlatása, és az uj állapotba való átmenetele; s mind végül, hogy e viszonyok végleges megoldásáig az egyik, a másik őrvidék sem maradhat a kormányzás eszközei nélkül, és hogy ezeket legkevésbbé rövidítheti meg azon ország, melynek kormánya tettleg az őrvidék eszközeit, és forrásait elfoglalta; méltóztassék az országgyűlésnek, valamint a szent korona országainak solídaritása, ugy eb válhatlanságára való tekintettel hozni következő határozatot: A m. kir. kormány elnöke felhivatik s utasittatik, hogy ő felségénél azon legyen, s kieszközölje, hogy 1. az 1871-ki jun. 8-ki legfelsőbb rendeletek a horvát-szlavón őrvidék feloszlatása és feloszlatásának módjáról, annak az alkotmányos közületbe való átmeneteiéről, a zágrábi horvátszlavón országgyűléshez megvitatás végett elküldessenek ; 2. hogy ezen országgyűlésen, és pedig mindjárt első ülésszaka alatt a horvát-szlavón őrvidék képviselve legyen ; 3. hogy ugyanezen a magyarországi, illetőleg a bács-bánáti őrvidékre vonatkozó rendeletek 17*