Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-390

390. országos ülés november 27. 1871. 97 Ürményi Miksa : T. ház! A mennyiben egy hallásra ítélni lehet, a méltóságos főrendek módosításai igen csekélyek és igy akkor, ha majd ezen tárgyak szőnyegre fognak kerülni: igen rövid idejét fogják igénybe venni a t. háznak ; azért bátor vagyok azt indítványozni, hogy méltóztassék elrendelni, hogy ha lesz a budgetvita közben a háznak szabad napja, ez ügyet tárgyalja, a miért is most az osztályokhoz tárgyalás végett tétetnék át. (Helyeslés.) Elnök: Kimondtam, hogy kinyomatik és tárgyalás végett az osztályokhoz utasittatik. (Helyeslés.) Méltóztassanak megengedni, hogy most a jegyzökönyvet felolvassuk. Mihályi Péter jegyző (olvassa a november 25-én tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök : Nincs észrevétel a jegyzőkönyvre ? (Nincs.) Hitelesíttetik. Deáky Lajos: A kérvényi bizottság által előterjesztett ügyekre, hogy mi határozatok hozattak: nem soroltattak fel a jegyzőkönyvben; én, hogy pontonkint felsoroltassanak, nem is kívánom; de nem szeretném, hogy feledékenységbe merüljenek azon fontosabb határozatok, melyek itt bővebb vita tárgyai voltak, mint pl. a miniszterekre nézve hozott határozat, hogy az ellenök beadott panaszokra jelentést tegyenek a házhoz. Elnök : Benne van a ház határozata. (Benne vannak!) Tehát folytassuk a tanácskozást. (Helyeslés.) Várady Gábor : T. ház ! Azon kényszer-helyzettel szemben, a melybe jutottunk, alig van előttünk szabad választás, s igy nézetem szerint nincs más ut ezen zsákutczából szabadulni, mint egyszerűen megfordulni, és a pénzügyi bizottság jelentését elfogadni azon határozati javaslattal együtt, a melyet Tisza Kálmán képviselőtársam benyújtott, következőleg a pénzügyi bizottság jelentésébe foglalt ideiglenesség tartama alatt bevárni, mig azon igért és várva várt adóreformok bekövetkeznek, vagy legalább a kormány előterjeszti a javaslatban foglalt törvényjavaslatot, midőn majd a törvényhatósági házi adóra nézve is talán czélszerűbb, igazságosabb intézkedés fog tétetni. Miután azonban a kormány által előterjesztett kimutatásokból azon meggyőződést merítettük, hogy egy részről kiszámítás, mely szerint a közigazgatási költségekből a törvénykezésiek levonattak : nem igazságos, mire nézve a pénzügyi bizottság is helyesen jegyzi meg, hogy önkényszerü feltevésen alapul; más részről pedig, nézetem szerint, nem lehet oly kulcsot kitalálni, mely az egész ország minden megyéjére egyiránt igazságos lenne és a közigazgatást egyiránt létesítő és biztosító lehessen. (Zaj.) KÉP?. H. HAPLÓ 184| XTm r Érdekelni fogja pedig a t. képviselő urakat, jótállok róla. Nem lehet, mondom, ily kulcsot kitalálni, mert pl. a mi elegendő volna Békésre vagy Temesre: az a kárpátalji megyékre, és a Királyhágón túli megyék egy részére nem lesz elegendő és nem lesz igazságos, nem lesz a czélszerü közigazgatást egyiránt biztosító. Ugyanezért szükségesnek tartom, a t. kormány figyelmét már ez alkalommal, habár futólag, némely körülményre felhívni. Szükségesnek tartom már ez alkalommal azért, mert czélszerübbnek látom az előleges figyelmeztetést: mint figyelmeztetni akkor, midőn előttünk egy tán ismét hiányos tévalapra fektetett törvényjavaslat fekszik. Nem lehet nézetem szerint egy olyan átalános kulcsot kitalálni, még ha maga az adókulcs az egész országban mindenütt igazságos volna is, a mit el nem ismerhetek, a mely chablonszerüleg az ország minden megyéjére nézve egyaránt igazságos legyen a törvényhatósági költségek fedezése végett kivetendő adóra nézve. És pedig több oknál fogva: nem; pl. a kárpáti megyékben és a Királyhágón túli megyék egy részében súlyos ugyan a földadó, hanem a jövedelemadó, a dolog természete szerint, tetemesen csekélyebb szemben más gazdagabb megyékkel, a nélkül, hogy ez a hivatalos munkának és teendőknek kevesbitósét vonná maga után, sőt ezzel ellenkezőleg a hivatalos munka és teendő tetemesen nagyobb és aránytalanul, kedvezőtlenül áll szemben a lakosság adóképességével és vagyonerejével; mert köztudomású dolog, hogy a szegény ember kevés kivétellel több munkát ad a tisztviselőnek, mint a vagyonos. De nehéz egy átalános kulcsot, t. képviselőház, kitalálni azért is, mert nem szabad ignorálnunk a megyék topographiai fekvését. Hogy vegyem ismét a kárpátalji megyéket és a Királyhágón túli megyék egy részét: azon megyékben havasok, gyakran áradások által pusztító rohanó folyók szabják meg a járások és kerületek határait, és ezen határok igen sok esetben áthághatlanok. Nem lehet tehát a járásokat és kerületeket ugy gondolomra a térképen a népesség számához, akár a kereskedelem, a forgalom mérvéhez képest kiezirkalmazni, mint ezt a t. minisztérium több esetben, mondhatni önkényszerüleg, tette, mert ezen határokat maga a természet szabta. Mulhatlanul szükséges az ilyen megyékben a határokat respectálni. Ugyanazért több járásról, több kerületről és ebből kifolyólag több tisztviselőről is kell gondoskodni, mint oly megyékben, a hol ilyen a természet által megszabott és áthághatlan határok nem léteznek. Azonban, t. ház, feltéve, hogy lehető volna egy oly kulcsot feltalálni, a mely szerint a tör13