Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-359

72 $58. orsí&gos ülés jnnins 10. 1871. Elnök : Az állandó igazoló bizottsághoz utasittatik. Ghyczy Kálmán: T. ház! Pozsony városának mintegy 2000 polgára által aláirt kórvényét van szerenesém a t. háznak benyújtani. (Halljuk!) Ezen kérvény aláírói Pozsony városa értelmiségének legnagyobb részét, a hivatalnokok nagyobb részét, és a polgárság javát képviselik. Kérik pedig azt, hogy méltóztassék a mélyen t. országgyűlésnek az úgynevezett katholikus congressus összes munkálatának elvetésével a törvényhozás utján mielőbb a katholikus alapítványok és vagyonoknak, a többi közalapítványoktól külön választása és a patronatusnak a katholikus hivek összeségére leendő átruházása iránt intézkedni: végre a törvényhozás utján meghatározni: kiket és mily módozat mellett tekint az állam kormánya az egész ország katholikus lakosságának törvényes képviselőjéül , tehát az evangélikus és a görög keleti szertartásuak példája szerint a congressus és a zsinat összeállítása és tagjai száma iránt törvényt hozni, és ekként a katholikusok önkormányzati jogát tehetővé tenni; addig pedig, mig ez megtörténhetik : a királyi főkegyúri jog, az államfelügyeleti jogot, a tetszvényjogot és alapítványok kezelése és conferálása iránti jogát eddigi mérvben ezutánra is fenntartani. Kérem a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: Á kérvényi bizottságnak adatik ki. Lázár Ádám: T. képviselőház! Van szerencsém benyújtani egy kérvényt, melyben az erdélyi református egyház-főtanács a középtanodákról, a gymnasiumi tantervről és rendtartásról szóló véleményét előterjeszti és kéri, hogy azt az e tárgyban hozandó törvéoynél figyelembe venni méltóztassék. Szintén van szerencsém benyújtani az Oláhországban Krajova váxosában létező magyar római katholikus egyház elöljáróinak kérvényét, melyben kérik, hogy ott mintegy 600 magyar család levén, elegendő iskolahelyiség hiányában: egy ujabb iskola építésére országos segély nyújtassák. Elnök: Ezen kérvények a kérvényi bizottsághoz fognak utasíttatni. Várady Gábor : T. képviselőház! Egy interpellatiót vagyok bátor intézni az igen t. kereskedelmi miniszter úrhoz. Méltóztatnak tudni, hogy az ausztriai Lloyddal kötött szerződés tárgyában a múlt hónapokban interpellatiót voltam bátor intézni a kereskedelmi miniszter úrhoz az iránt, hogy mit szándékozik tenni e tárgyban. Az igen t. miniszter ur oda nyilatkozott, hogy az alkudozások folyamatban vannak, melyeknek meg kell előzniök az alkotmányos tárgyalást. Én azon föltevésben, hogy a miniszter ur alkotmányos tárgyalás végett a szerződést, ha az ugyan megköttetik, annak idejében a képviselőház elé terjeszti : a miniszter ur ezen nyilatkozatában megnyugvásomat fejeztem ki, és ezen kijelentésemet a miniszter ur magáévá tette hallgatása által. Időközben a közös külügyminisztérium költségvetésében megjelent a Lloyd részére előirányzott segélyezés 1872-re 2 millió forintban. Én fölteszem az igen t. kereskedelmi miniszter ur alkotmányos érzületéről, hogy midőn itt e házban alkotmányos tárgyalásról szólt : bizonynyal nem a delegatiók előtti tárgyalást értette, hanem értette itt a képviselőházban, illetőleg az országgyűlésen való tárgyalást; mert hiszen az „ausztriai Lloyd" segélyezése mint közösügy megszűnik, mihelyt az 1867. XVI. törvényczikk keletkezésekor kötött szerződés ideje lejár. Ha pedig arról van szó, hogy akár meghosszittassék a szerződés, akár uj szerződés köttessék : az 1867. XVI. törvényczikk értelmében annak már itt a ház előtt kell tárgyaltatnia. Es én ennek nyomán felteszem az igen t. kereskedelmi miniszter ur alkotmányos érzületéről azt is, hogy miután a házban az alkotmányos tárgyalást kilátásba helyezte: a közös külügyminisztérium költségvetésébe ezen tétel az igen t. kereskedelmi miniszter ur tudta és beleegyezése nélkül igtattatott be, a mi által az 1867. XII. törvényczikk 40. §-a világosan megsértetett. Én nem kételkedem, hogy a delegatiók, különösen a miénk, nem fogja ezen tételt megszavazni, ha az elébe terjesztetik, miután a folyó esztendőben a Lloyddal kötött szerződés lejár, és a jövő évre vagy bármikorra netalán kötendő szerződés itt a házban nem tárgy altatott. Nézetem szerint törvényszegés volna már az is, hogy ha ezen tételnek a deiegatióban való tárgyalása megkísérel tétnek. Ugyanezért én egy interpellatiót vagyok bátor a t. kereskedelmi miniszter úrhoz intézni, mely igy hangzik: (Olvassa.) ínterpellatio a magyar királyi földraivetési, ipar- s kereskedelmi miniszterhez. 1. Tudtával és beleegyezésével történt-e a kereskedelmi miniszter urnák, hogy az ausztriai Lloyd segélyezése érdekéből a közös külügyminiszter 1872. évi költségvetésébe bizonyos QSZszeg vétetett fel? 2. Ha nem; szándékozik-e miniszter ur az emiitett segélyezési hitelnek a magyarországi delegatio részéről tárgyalás alá vételét törvény által biztosított hatalmánál fogva mindaddig meggátolni, mig az ügy érdemére nézve a törvényhozás intézkedni fog ? Törvény által van biztosítva ezen hatalma a miniszter urnák, t. ház, mert hisz az általam felemiitett 1867. XII. törvényczikk 40. §-a vi-