Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-356
856. országos ülés jnnins 5. 1871. 5 j az lesz. De e kölcsön nem olyan, hogy ne lenne biztos alapja annak, hogy a kölcsön megtéríthető lesz: mert a megtérítés utalva van azon értékre, mely a dunaszabályozás által nyerendő telkekből fog befolyni, s mely összeg, mint a minapi tárgyalás alkalmával a költségeket megtekintettem, nincs magas értékkel számítva és 6 — 1 millió értéket képvisel. Ezen alapon tehát nem lehet mondani, hogy habár kölcsön czimén is, mégis azon 24 millióból építtetik, melynek rendeltetése más. A képviselő nr megtámadta a körút czélszerüségét is, azt mondván, hogy az azzal indokoltatik, hogy a Duna felső része az alsóval összeköttessék, pedig mint monda, ott van a Duna, mely a legegyenesebb kapcsolata, annak alsó és felső része közt. Ez igaz, valamint az is igaz, hogy egyik vasúti indóháztól nem szükséges a másikig ezen körút: mert ha kiépül az összekötő vasút, egyik indóháztól a másikig azon fogják vinni a portékákat. Ez igaz, csakhogy én ugy tudom, hogy Pestnek nem minden háza és utczája fekszik a Duna és vasút mellett; már pedig szükséges, hogy azon város részek is könynyen hozzá jussanak akár a Dunához, akár a vasúthoz, melyek sem a Duna, sem a vasút mellett nem fekszenek. Azért szükséges a körút, hogy a város minden részének a Dunához jutást lehetővé tegye. (Simonyi Ernő közbeszól: ott a Dunapart!) Az igaz, csakhogy az, aki a királyutczában lakik, nem tudom, hogy fog lesétálni, ba egyenes utat keres, az aldumipartra. Tehetné ezt. ha varázsütéssel kieszközölni méltóztatik, hogy a mikor szükséges, a város minden része egyszerre a Duna partján teremjen. Egy képviselő ur még azt is mondotta, átmenve a hidakra, hogy ha a felső hid megépül, annak eredménye az lesz, hogy miután a vámház az aldunánál épül : majd minden külföldi portékát körül kell sétáltatni Pesten. Engedelmet kérek, ez sem áll. Ott lesz először az öszszekötő vasúti hid, melyen átmehet az aldunán érkező portéka anélkül, hogy a Margitszigetig felmenjen. De másfelől azt gondolom, hogy azon Duna, mely némely képviselő ur nézete szerint alkalmas arra, hogy a félreeső városrészekbe is rajta szállítsák a portékát, arra csakugyan alkalmas lesz, hogy a Duna partján levő vámháztól a portékát a másik partra rajta átvigyék. Azt is felhozta egy képviselő ur, — csak erre akarok még reflectálni, — hogy mit költsünk Pesten ilyen közlekedési körútra, midőn nincsenek az országban közlekedési utaink, nincsenek kőutaink. Tökéletesen igazsága van, fájdalom nincsenek. Hanem miután ezen közlekedési ut azon telkek árából fog kiépíttetni, — értvén nem a káI zakat, mert azokat magánosok fogják épiteni r | hanem magának az útnak költsége, — mondom ! azon telkek árából fog kiépíttetni, melyek Buda ' és Pest városokban a Duna szabályozása által | nyeretnek, ugyan kérdem a képviselő urat: miben akadályoztatja ez meg az országos kőutak építését, ha csak azt nem akarná, hogy BudaPest építsen Nyitra vármegyében kőutat? Az egészségi szempontra nézve pedig azt méltózta1 tott mondani, hogy a csatornázás meglehet szükséges, és ott vezetendő; de arra nem kell kisajátítás, mert ott kertek vannak, és a kertek alatt el lehet vezetni a csatornát. Ez is áll, ha ő azt óhajtja, hogy ott, a hol kertek vannak, pusztán kertek is maradjanak, mert a kertek alatt el lehet vezetni a csatornát. De én legalább azt óhajtom, hogy Pestnek azon részein mentül előbb házak emelkedjenek, már pedig azt, hogy 3—4 emeletes vagy akár kisebb házak fundamentuma alatt csatornát vezetgetni mennyire lenne czélszerü : azt gondolom ő maga legjobban fogja megítélhetni. De ezen argumentum ugy állana, ha ő Pest azon részét örökös pusztaságra akarná kárhoztatni, és azon telkek tulajdonosait el akarná tiltani attól, hogy építhessenek. Mindezek után t. ház, miután mint mondám, én Pe^t emelését országos érdeknek tartom, s miután utoljára is, kivévén az adó I elengedés kérdését, maga a kisajátítás és az épi1 tés nem országos, hanem pesti alapból fog történni, s miután azt látom, hogy ennek vagy most kell megtörténni, vagy nem történhetik azután : ezen törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Csiky Sándor: Tisztelt ház! Sajnálom, i hogy a ház igen kis számmal van képviselve, azt lehetne mondani, hogy 100 sincs jelen, de hiszen az mindegy, senkit sem lehet kényszeríteni arra. hogy ennek vagy amannak beszédét szívesen hallgassa ; a kik nem akarják hallgatni, nincs nehézség abban, hogy kimenjenek, ! én is ugy cselekszem másokkal. Hanem a mi a dolog érdemét illeti, nekem | ki kell jelentenem, miként azokkal tartva, kik i Pest városának felvirágzását, díszessé és vagyoj nossá tételét szemelőtt tartják, óhajtom, hogy ; az ország fővárosa virágzó és ha lehet tündöklő és Európaszerte tekintélyes állást elfoglaló legyen ; hanem, t. ház, mikor ezt óhajtom, azon eszközöket, melyek ezen czél elérésére vezetnek akként óhajtom alkalmazásba vétetni, hogy az ország népeinek hátrányával, kárával és tulterheltetésével ne hozassák kapcsolatba; s hogy azon czélnak kivitele, hogy Pest városa virágzó és jólétben emelkedővé tétessék, e nélkül eszközöltessék. Az a kérdés t. ház, ha vajon ékkő
