Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-356

52 356. országos ülés június 5, 1871. ráig az ország népe s maga a törvényhozás is •e téren megtették-e kötelességöket hivatásukhoz képest. Én ugy tudom, hogy nem; mert hisz arra kellene a kormánynak ugy, mint a lakosságnak gondot fordítani, hogy Pesten ugy a kereskedelem, mint az ország lakosait leginkább érdeklő igazságszolgáltatási és közigazgatási hatóságok összpontosítva legyenek akként, hogy itt az ország minden lakosának érdeke összpontosítva levén, egyszersmind egy, a vagyoni jólétet is előmozdító csoportot teremtsen elő. Ez által t. ház, az ország lakói egyikére sem háramlik sérelem, vagy hátrány s ez azon ezélnak, hogy t. i. Pest virágzóvá tétessék : hathatósan fogna szolgálni. Azonfelül itt van 1870-ben megszavazott 24 millió ez is a főváros díszének emelése tekintetéből szavaztatott meg ; azonban ezen öszszeg hová fordítása iránt az én véleményem eltérő azokétól, kik az előttünk fekvő törvényjavaslatot pártolják: ón nem pártolhatom, nem pedig azért, mert az a 24 millió első sorban a lánczhid megváltására, másod sorban pedig a Duna szabályozásra, harmad sorban két uj híd épittésére volt rendelve. Hogy ha e törvényben megszavazott 24 milliónak ezen czélokra való fordítását még az által is fogjuk megakadályozhatni, hogy most a körút létesítésére ugyanezen alapból 4 millió forintot fordítunk : sem az uj hidak, sem pedig a Dunaszabályozás nem lesz ki. vihetők. A ki Pest virágzásását kívánja létrehozni, annak a Duna árjátóli megmentésre kell legelső gondját fordítani, mert a nélkül lehetnek sugárutak, kényelmes boalevardok : ha egyszer a Duna kiárad, mindazt el fogja önteni, megsemmisíti azon nagy munkát, s megkárosítja a várost akkép, hogy felvirulása elé roppant akadályokat •és óriási terheket fog gördíteni. Ennélfogva én ezen pénzből mindenek előtt a Dunaszabályozás létesítését, azonfelül a közlekedés könnyítése tekintetéből a két hidnak kiépítését látom ós tartom szükségesnek s szerintem mindazoknak, kik a város felvirágzását és biztosságát egészségi tekintetben is létrehozni akarják, ezekre kell forditandóknak mondaniok azon megszavazott 24 millió forintot, melyből már ekkoráig is uyolcz millió más czélra fordíttatott és nem arra, a mi azon törvényben kijelölve volt. Én tehát t. ház, ezen tekinteteknél íogva, bár magam is barátja vagyok s óhajtom azt, hogy minden oly eszközök, és módok felhasználtassanak, melyek folytán az ország népének vállaira tetemes terhek nem hárulnak, oly ezélból, hogy Pest emelkedjék s virágzó karba helyeztessék, mindazáltal miután én nem hiszem, hogy az ezen törvényjavaslat által kívánt 4 miihón — mert noha most csak 9 százezer frt. kívántatik, de később bizonyosan több is fog kívántatni, — sem lesz képes a kormány a sugárutat kiépíteni, s még nagyobb áldozatok is fognak köve- • teltetni; pedig hogy ha egyezer megkezdtük, a mint Simonyi mondotta, hogy a ki az első lépést megtette, annak félúton megállani nem lehet, ha a 4 millió helyett 12 millióba fog is kerülni, azt is meg kellene aztán a törvényhozásnak ajánlani, vagy pedig a mit már eddig tett, félúton megállapodva, veszendőbe menni hagyni. Én ily nagy terhet az országra, annak különösen azon helyzetében, miként előttem szóló képviselőtársam Almásy fölemiitette, mig a közös-ügy fennáll, mig idegeneknek vagyunk kénytelenek fizetni, mig 8 százezer katonát kell tartanunk, s a mig le nem rázhatjuk ezen terheket, mint békokat, a nép lábairól: a város szépítésének tekintetéből hárítani nem fogok s ezen okoknál fogva a törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatom. (Helyeslés szélső bal felől.) Károlyi Ede gr. Mielőtt a t. előttem szólott képviselő ur előadására felelnék, bátor leszek röviden a tárgyhoz átalánosságben szólani, ügy hiszem, hogy mindenkinek meggyőződése az, hogy Magyarország magának a civilisált Európában utat tör és hogy annak legszebb eredményét látjuk is. De a ki a czélt akarja: annak akarnia kell a módokat is. A civilisált világban alig látunk egy nemzetet, hacsak nem nomád népet, melynek egy centralis helye, egy fővárosa ne lenne, és melynél nincs vagy ne lett volna meg eddig is ezen törekvés. Én a ház asztalán fekvő törvényjavaslatot három indokból fogadom el; az első az, melyet már emliték egész átalánosságban ; a másik az industrialis centralisatió. A mennyire ellensége vagyok a törvénykezés és administrationális túlságos centralisatiónak, annyira barátja vagyok az industrialis centralisatiónak, melyből mint egy locusból, egy centralis helyből az industria fejlődik és az egész országban szétterjed. Láttuk mi történt, midőn Pesttől távol fekvő helyeken industriát próbáltak létrehozni. A polgárok az industria emelésére mindent megtettek és szerencsétlenül jártak, miért? nem azért, mintha nem lett volna az ügy eléggé buzgón felkarolva, hanem azért mert a tanult munkásokat nem lehetett megszerezni és messze külföldről kellett hozatni. Ha tehát Magyarországban, mint más civilisált országban, azt akarjuk, hogy fejlődjék az industria : kénytelenek vagyunk mindenek előtt egy centrumot teremteni, mely centrumból kisugározzék az industria. A harmadik ok mindenesetre az egészségi