Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-356
ife 36fl. országos ülés junnis 5. 1871. jogommal, hogy a t. ház figyelmét fárasszam, de vannak bizonyos kérdések, melyekre nézve kell, hogy röviden elmondjam véleményemet. Ilyen kérdés ez is. Pest fővárosról levén szó, én mint e város egyik megválasztott országos képviselője, nem tehetem, hogy nézetemet röviden el ne mondjam, csupán néhány észrevételre szorítkozom azon felszólalásokat illetőleg, melyeket itt hallottunk. Legelőször is azt vagyok bátor megjegyezni, hogy gyakran hallottunk és olvastunk a solidaritásról, hogy egy nemzetnek minden része solidaris a másik részével, e solidaritást átvisszük egyik nemzetről a másikra, egyik országról a másikra; nagyon sokat hallunk a testvériségről és mégis, mikor előadatik egy oly terv, mely e fogalmaknak kis vagy nagy részben ugy szólván megtestesitóse volna, mégis azt mondjuk, ez nem átalános érdek : ez speciális érdek, — például a jelen esetetben azt mondják : ez Pestet érdekli, mert vajon tiszta-e, szép-e, egészséges-e, ez az ö dolga, nem az országé. De bocsánatot kérek, épen azért, mert magam is gyakran irtam a solidaritásról, nem tehetem, hogy mikor e kérdés fölmerül, hogy ahoz hozzá ne szóljak. En egyátalában nem ismerem el azt. hogy ez egészségi, szépészeti vagy luxus szempont volna és nem lehet tagadni, hogy ez ne legyen solidáris kérdés az országra nézve. Ha például Pesten cholera van: ez nagyon is solidáris az országra : ha Erdélyben van cholera ez ép oly solidáris Buda-Pestre nézve. Nem lehet mondani, hogy Pest városának érdeke akármely szempontból ne lenne az ország érdeke, épen azért : mert minden országnak egyik pontja, t. i. centruma sokkal foDtosabb, mint a többi pont és igy BudaPest speciális érdeke" sokkal átalánosabb érdekké válik az' országra nézve, mint az ország más érdekeinek szempontja. Méltóztassanak e kérdést tágasabb látkörből, magasabb szempontból ítélni meg. Néha igen kis horderejűnek látszik egy kérdés, de annak hatása igen messze terjed. Nem ereszkedem Pest város szépitósi és emelése kérdésének e részébe, melyet a hazára nézve legfontosabbnak tartok, mert nem ez a kérdés, meg volt már egyszer itt vitatva és én részemről nem óhajtok anyagot szolgáltatni aira, hogy ismét azon oldalról vita alá kerüljön a kérdés. Kérem azokat, kik ellenvéleményen vannak, hogy fontolják meg Buda-Pest fontosságát egész Magyarországra nézve, nemcsak a csatornázás, nemcsak a házépítés, hanem politikai szempontból is. Ennyit a dolognak ezen oldaláról. A mi Pest városának folyamodását és annak két részét illeti, arra is csak két igen rövid észrevételem van. Tökéletesen osztozom mind abban, mit a pénzügyminiszter ur ebben a tekintetben mond. Én ia azt tartom, hogy Pest városa igen rut világba helyezi magát akkor, a mikor nem akar járulni első sorban, vagy nem is mondom, hogy nem akar, hanem a vonakodásnak csak árnyékát is mutatja azon áldozatokra nézve, melyek első sorban mindenesetre az ő hasznára vannak; s ennélfogva teljes szivemből osztozom abban, mit a pénzügyminiszter ur e tekintetben mondott. Pest városának autonomicus, vagyis önkormányzati jogát illetőleg is röviden megmondom véleményemet. Én is megkívánom, hogy a kormány nemcsak a fővárosnak, hanem az ország bármely községeinek autonomicus jogait respectálja, legyen az kis "vagy nagyközség. De másrészről megkívánom azt is, hogy azon hely vagy város első sorban maga óvja meg azon jogait. Es én kimerem mondani, hogy Pest városa nem ügyel saját jogaira, Pest városa nem tudja mit akar. Itt van például a tegnapi ülés. Először elfogadnak egy óvást s azt fölterjeszteni határozzák : azután pedig föláll Demosthenes, Királyi Pál képviselő ur és annak fölszólalása nyomán elvettetik az egész óvás. Ha valaki nem tudja, mit akar: akkor nem csodálom, hogy a kormány nem respectálja jogait. En kívánom, hogy az autonomicus jog respeetáltassék ; de megvárom egyszersmind, hogy magok az illetők respectáltassák azt, mert csak azt szokták respectálni. a ki magát respectabilissé tudja tenni. Ezek nézeteim és én nem akarván bővebb vitát előidézni, kész vagyok a törvényjavaslatot megszavazni, a mint van. {Átalános helyeslés.) Jókai Mór: T. ház S Csupán egy irányban kérek felvilágosítást ebben a kérdésben. En Pest városa szépitési tervezetét, mikor megszavaztam, megszavaztam ugy összességben, amint az a ház elé volt terjesztve. Abban fel volt akkor véve a sugárút, a két körút, több sugárút is, és fel volt véve két hid. Ezeket én mind elválhatlan szükségeseknek és lótrehozandóknak tartván, az egészet szavaztam meg. Most legújabban arról vagyok értesítve, és mint a hivatalos felhívások is tanúsítják, — helyesen — hogy a kormány legelőször is a felső hidat, mely a Margit szigeten keresztül visz, szándékozik felépíteni; az alsó hidról azonban még semmi szó sincsen. Már most bátor vagyok a következő körülményre felhívni a t. ház figyelmét. A pénzügyminiszter a vámházat épiti az Alsó-Dunán; a másik miniszter tervezi a közös áruszállítási-raktárakat az északi vaspályának helyére; ez is a Dunának alsó részén van; a harmadik miniszter mostan kapja magát, s csináltat egy hidat, amely a teherszállítások számára lenne spéciimé építve, és ezt csináltatja a Felső-Dunára a Margit sziget hegyén
