Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-356
356. omágos ülés jnuius 5. 1871. 49 keresztül; következőleg minden egyes portékának, mely a külföldről jön, minden szállítmánynak, mely vasúton jön , megy: először Pest városát meg kell kerülni, hogy a Dunán átkelhessen ; most a hidat nem ott épitik, ahol ezen országos intézeteknél fogva szükséges volna, hanem a Duna felső részén. Természetes tehát, hogy a körútra nagy szükség lesz, mert minden szállitmánynyal körül kell hajókázni egész Pest városát. Ebből azon haszon fog származni, hogy igen is a város felső részén levő birtokosoknak igen tág tér fog nyílni a speculatióra, mert minden alulról jövőnek fölfelé kell vándorolni, hogy a Dunán átmehessen. De nem lesz elérve a czél, melyet kitűzve láttam, akkor, midőn mindkét hidat magam előtt látva reá szavaztam. Kérek tehát felvilágosítást a kormánytól az iránt, vajon hajlandó-e és szándékozik-e az alsó hidat egy időben kiépíteni a felsővel, mert különben tartok tőle, hogy ha ez nem történik : igen tág tért nyitunk a speeulatiónak, és el lesz tévesztve a czél, melyre az összes építkezési költségek megszavaztattak. {Helyeslés.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter; Ezen kérdés ugyan nincs ma napirenden, hanem ha a t. képviselő urnák megnyugtatására szolgál, mondhatok annyit, hogy azon törvényben, melyet a t. képviselő ur megszavazott, egy és esetleg két hid van. tehát feltétlenül két hidat nem szavazott meg, mert az nem volt a törvényjavaslatban. Jókai Mór: Lefestve láttam. Kerkapoly Károly pénzügy miniszter : A törvényjavaslatban egy, esetleg két hid volt. Hogy a teherszállítás meg ne kerülje az egész várost : arról a kormány gondoskodni fog. Van azonban ennek több módja. — Itt a hídépítés tekintetében azon szerencsétlen állajoot van, hogy a felső részen, ahol Buda leginkább kiöblösül, az északra tervezett hid irányában Pest alig van, az alsó részen pedig, ahol Pest kiöblösül, a Mészárosutczánál , ott Buda már éppen nincs. (Derültség.) Tehát akár hova építjük a hidat: vagy nem találunk összekötendő Pestet, vagy nem találunk Budát. (Ellenmondás bal felől.) Engedelmet kérek, a Mészárosutczával szemben vége van Budának. Ha pedig megnézzük, hogy melyik város bír nagyobb terjedési képességgel és mely irányban: lehetlen azt nem mondani, hogy Pest hatalmasabb léptekkel növekedik és pedig fölfelé. Ez kilátást nyújt arra, hogy ha a Margit csúcsán épül a hid, miután ott Buda már van, Pest pedig körülbelől lesz; természetes, hogy ott kezdjük meg a hídépítést, mert az még kérdés, hogy lesz-e az alsó részen Buda, amit összekössünk. Ami a teherszállítást EÉPV. H. WAPIÓ 1841 XVEI. illeti, van olcsóbb módja is, és pedig az, amint ez iránt már Pest városával is megállapodás történt, hogy ott a teherszállítás vagy állványos hajóhíd által, mely a közlekedést nem akadályozza, vagy ha ez nem lehetséges, gőzkomp által eszközöltessék mindaddig, mig a dolgok előbbre fejlődése által a másik hid építése indokolva lesz. (Helyeslés jcbb felől.) Wahrmann Mór: Részemről szintén csak röviden akarom kinyilatkoztatni véleményemet. Tökéletesen csatlakozom Csernatony és Jókai képviselőtársaim nézetéhez, én azon perczbeu, melyben magamévá tettem a törvényt, mely Pest város szépítéséről és a 24 milliónyi kölesönről szól, magamévá tettem mindazokat, amik ennek consequentiái. Én azon tőrvényt nem mint Pest városa képviselője, hanem mint országos képviselő fogadtam el. Én nem tartom Pest város tágítását és szépítését kizárólag pestvárosi érdeknek, nem anyagi és fényűzési kérdésnek, hanem nagy horderejű politikai kérdésnek, ós aki ezen szempontból itéli meg a czélt: az magáévá fogja tenni ennek következményeit is. Egy incidens eset van itt, mely a t. ház figyelmét mindenesetre megérdemli, tudniillik Pest város kérvénye és Pest város autonómiájának kérdése. Én megvallom, sokkal szivesebben láttam volna, hogy ha Pestvárosa a közmunka-tanács átirata folytán maga kinyilatkoztatta volna, hogy ő a kérdéses községi adót tökéletesen elengedi, mert ezen adóelengedés nem lucrum cessans, nem áldozat, mert ez a város részére, ugy mint az állam részére dúsan kárpótoltathatik. Hogy ha csupán azt veszszük tekintetbe, hogy esak a múlt hetekben Pest városa telkeit mily roppant áron adta el : ezt bizonyára csak annak köszönheti, mert ezen országos intézkedések Pest városát nagygyá és virágzóvá fogják tenni. Mindenki, aki nem szűkkeblű, aki nem mától holnapra ítél ; át fogja látni, hogy ezen adóelengedés nem lucrum cessans, hanem hogy bőven kárpótoltatik más oldalról; s az átiratási dijak, melyek az utolsó hónapokban a város pénztárába oly nagy mérvben folytak be : nem folytak volna be, ha ezen országos intézkedés nagy lendületet nem adott volna Pestnek. Igen szívesen láttam volna, és ma is szívesen visszautasítanám a végett az egész törvényjavaslatot, hogy az autonómia fenntartassák ; de minthogy e kérdés fontossága halasztást, felfogásom szerint, nem enged: mert az roppant kárral járna az ország és a városra nézve , minthogy, felfogásom szerint, 8—9 hónap után sokkal drágább volna a kisajátítás, mint ma: eltérek ezen aggodalomtól és egyetértek Csernatony t. képviselőtársammal azon nézetben, hogy a város önmagának tulajdonithatja, ha azért, mert 3 7
