Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-356

356. országos ülés juuia» 5. WJI 47 nuár folytán hozott végzésében, mely azonban csak február 10-én lett expediálva, igenis tudomására hozta a városnak, hogy szándékozik a minisztériumhoz egy fölterjesztést intézni, melyben főlkórendi a minisztériumot oly törvényjavaslat előterjesztésére, mely az ország részéről nagyobb mérvű adóelengedést biztosítson ezen körút számára. Ezen átiratában a többi közt azt mondja: „Bizalom teljesen fölhívjuk a városi közönséget, miszerint a maga részéről is szíveskedjék az újonnan emelendő épületek számára, bizonyos időre, községi adómentességet biztosítani." Ugyancsak ezen átiratában azt is mondja: „Fölhívjuk ennélíogva a t. városi közönséget, hogy ezen Buda-Pest jövőjére oly nagyfontosságú kérdést mihamarább tárgyalás alá venni, és minket a határozatról értesíteni szíveskedjék.

6 Ez történt február 19-én. Ma van június 5-ke s addig, mig Pest városa e tárgyban megszólamlott, t. i. június 3-áig: elég szép idő telt le arra nézve, hogy Pest városa e tárgyban előbb nyilatkozhatott volna, mint a törvényhozási tanácskozás előestéjén. De ezen nyilatkozata megmagyarázza, legalább nekem, miért nem sietett addig nyilatkozni, mig azt nem látta, hogy azon nyilatkozat nélkül is történik valami. Különben várhattunk volna talán még néhány esztendőig, mig az illető nyilatkozat meglesz , legalább e válasz arra látszik mutatni. Ez az egyik, a mit megjegyezni kívántam. Másik az, hogy a t. képviselő ur elhiszi ugyan, hogy a 900,000 frt előlegezhető a 24.000,000 kölcsönből, de hozzátette, hogy hiszen az csak a kezdet, kérdés, vajon előlegezhető lesz-e a többi is, és mindaz, a mi a ezé] biztosítására szükséges ? Azt monda a képviselő ur, nem érti, hogyan eíőlegeztethetnék ez? miután igen helyesen a híd megváltásával kezdtük s következetesen a másiknak kiépítésével és a Duna szabályozásával kellene folytatnunk , miután a sugárút már úgyis közbejött. A combinatió nem rósz, magam is elismerem. A híd megváltásával kezdtük igenis és a t. képviselő uv szerencsésen eltalálta, hogy mi szándék vezetett bennünket, t. i. az, hogy elhárítsuk egy másik hidépithetésének akadályát, nem pedig az, hogy a 300 frtos actiákat 690 frtra fölemelni sikerüljön. Én nem hiszem, hogy a mi büvészetünknek sikerült volna ezen nagyszerű emelés. Hanem a t. képviselő ur nem vett valamit figyelembe, és azt az ő álláspontjából föl is bírom fogni, — nem vette figyelembe, t. i. azon évek közti különbséget, a melyek folyamán ezen actiák 300 írtról 600 frtos eursusra emelkedtek. E közt van néhány év. mit a t. képviselő ur nem ugy itél meg mint én, következőleg nem örömest hajlandó az emelkedést e téren is azon néhány év eredményének tulajdonítani, én természetesen hajlandó vagyok, de hát ne beszéljünk róla. (Derültség.) De hát daczára ennek, tessék a jövedelmezést megtekinteni r

tessók megtekinteni,mi volt a hid jövedelme, midőn az actiák 300 frton álltak és mi volt a jövedelem, akkor, midőn az actiák 600 frton s azon fölül keltek : s a nagyszerű rejtély kulcsát megtalálja a számokban. És épen ez az oka,, hogy ez oly üzlet volt az ország részéről, melyről a ki azt megkötötte s ki e tekintetben valódi érdemeket szerzett, azt mondotta : én szegény ember vagyok, de magamnak is szívesen megtartanám, ha az ország elutasítaná; és én azt gondolom, nem vesztett volna rajta. Ez az egyik szempont; a másik az, hogy birjuk-e továbbra is az előlegezést? Nincs okom titkolni a dolgok állását. Daczára annak, hogy ha a másik hid építését nem is kezdtük, mert ahoz tervek is kellenek, és pedig igazán alaposak ; arra, valamint a Duna szabályozására megkívántatokat még reserválni kellett, s daczára, hogy a sugárút közbejött: a sugárutra ez alapból még mindig két millió áll rendelkezésre, miután a hid és a Duna szabályozás költsége kisebb mint egyelőre hittük, s mint a képviselő ur is fölemlité. Tehát ha a törvényhozás bölcsesóge ugy akarja, két millió erejéig minden baj nélkül lehetne az előlegezést ezen ezélra folytatni. Mire ez elfogy: akkorra a realizálások kezdetöket vehetik*, a sugárutra adott előlegek kezdenek visszafolyni s az értékesítések meg fognak kezdetni a Duna parton is, akkor majd átveszi a dolgot maga a fővárosi közmunkák tanácsa a maga jövedelmei alapjára, tehát ugyanazon tanács, ugyanazon jövedelmek alapjára, melyre most az előleg igénybe vétetnék. Egyébiránt a dolog nem fog oly gyors fejlődésnek indulni, mint milyen p. o. a sugárút körül mutatkozik, mert hiszen itt nem szándékoltatik egj^éb, mint a visszatartóztathatlan építési engedélyek esetében az illető területi részeknek kisajátítása, és mihelyt a kezdő években nem megyünk nagyon előre, megnyerjük azon időt, midőn majd az értékesítési processus megkezdetik, és akkor lehet a dolgot ujabb előlegezések nélkül tovább fejleszteni. Csak ezeket akartam elmondani a t. képviselő ur előadására, mert azt hittem, hogy a dolog fölvilágosítást igényel. (Helyeslés jobb felől) Csernatony Lajos: Méltóztatnak tudni, hogy nem sokszor veszem magamnak a szólási szabadságot, illetőleg nem sokszor élek azon