Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-381
3S1. országos ülés november 16. 1871. 307 számítás, minden indokolás nélkül, bizonyos mérvig a tulajdonjogot támadja meg. A második nem felel meg azon kifejtett elveknél fogva, melyeket előttem szóló képviselő ur a telepitvény esek érdekében előadni méltóztatott: mert a telepitvényeseknek az eddig fennálló és életben levő törvényeink és megállapított törvénykezési rendszerünk szerint biztosított jogai nem óvatnak meg; nem pedig azért, mert azon meggyőződésben élek, és a Magyarországban eddig fönálló jogfogalmak is mellettem harezolnak, hogy ha valaki a tulajdonosnak engedelmével birtokára beruházásokat vagy építkezéseket tett: ezt nem lehetett a tulajdonosnak azon birtokból vagy földterületből kikergetni vagy elmozdítani, a nélkül, hogy a tulajdonos egyszersmind a jóhiszemű birlalónak szerződésileg engedélyezett javításait meg ne íéritse. Ha ez így áll, amint azt a t. előttem szóló képviselő ur előadni méltóztatott: akkor igen természetes dolog, hogy az előttünk fekvő két törvényjavaslat közül egyik sem állhat meg; mert az egyik egyforma jogot ad minden telepitvényesnek, nem respeetálva a telepitvény esek azon jogát, hogy azon beruházásokért kárpótlást követelhessenek, melyeket jóhiszemüleg tettek, hanem azt mondja, hogy tiz holdat saját pénzén megválthat. A másik javaslat nem felel meg a telepitvónyesek igényeinek annyiban, hogy a helyett, hogy a volt földesúr köteleztetnék a jóhiszemüleg tett beruházások megtérítésére: egy hold földnek általa történendő megváltásával akarja kielégíteni. De tovább menve, t. ház, felteszem azon esetet, melyet előttem szóló igen t. képviselő ur is felemiitett, hogy t. i. vannak s lehetnek esetek, a melyekben a jelenlegi telepitvényes azon föld haszonélvezetének jogát a volt földesúr beleegyezésével megvásárolta, és abban temérdek beruházásokat tett. A központi bizottság által előterjesztett törvényjavaslat következtében ezen telepitvényes épp ugy elveszítené ezen jóhiszemüleg beruházott pénzét: mint elveszítené a minisztérium által előterjesztett törvényjavaslat folytán, ha az fogadtatnék el. így állván a dolog, t. ház, erősen meg vagyok győződve, hogy ha a telepitvényesek ügyét igazságosan, méltányosan és a tulajdonjog szentségének megőrzésével akarjuk megoldani; nem tehetünk mást, mintha ezen ügyet az eredetére visszavezetjük. Az én meggyőződésem szerint, t. ház, akkor, mikor a földbirtokosok önhasznuk előmozdítása tekintetéből szükségesnek látták telepitvényeket tenni, habár a szerződéseket meghatározott időre kötötték, de mégis megengedték az illető telepitvényeseknek, hogy a birtokon beru házasokat tehessenek, épületeket emelhessene' 1azon mérvben, a minőben azon földek helyes müvelése szüksegli: már ez által biztosította azon föld tulajdonosa a telepitvónyest arról, hogy mindaddig, mig a beruházásokra nézve ki nem elégíti, a kötött szerződóst megváltoztatni nem lehet. Ez a meggyőződésem. És ha figyelembe vesszük Magyarország törvénykezési eljárását, és ha felvesszük a leganalogabb eseteket, például a birtoklást: itt tudjuk, hogy a tulajdonos bármennyire erőlködik is, a zálogba adott birtokot mindaddig el nem veheti, mig a jóhiszemüleg tett beruházásokat a zálog birlalónak meg nem téritette. De menjünk tovább. Mncs analógabb eset a telepitvény esekéhez, mint az írtványbirtokosoké, mert az irtványbirtokokban is az irtvány-birlaló a beruházott kész pénz és munkáért használja az irtvány földet, és annak bizonyos részét a földtulajdonosnak nyereményül adja. Ezen eseteknél is az irtvány-tulajdonos nem veheti vissza az irtványt mindaddig: mig az irtvány-birlalónak beruházásait, legyenek azok akár épületekben, akár más gazdasági javításokban, nem kárpótolta. Ha ez így áll, t. képviselőház: ugy akkor én nem tartom szükségesnek, aggódni a felett, hogy mi fog történni a telepitvényesekkel; mert a telepitvényesek mindaddig nem levén elmozdíthatók, mig jóhiszemüleg tett beruházásaikért teljes és tökéletes kárpótlást nem nyernek: nincsen ok, miért kelljen most más intézkedéseket tenni, mint a mely intézkedések eddig is a telepitvényesekre fennállottak a magyar jogfogalmak szerint. De ha figyelembe veszem azon okoskodásokat, melyek e házban elmondattak, t. i. azokat, hogy a telepitvényesek, kötött telepitvényi szerződéseik alapján, vagyoni állapotban előre mentek, falvakat építettek, templomokat, iskolákat állítottak fel, egyátalában 1848-ig sokkal nagyobb jólétnek örvendettek, mint a volt úrbéresek: ebből nem az következik, hogy mi most a telepitvényesek ügyébe belemarkolván, azt mondjuk, hogy minden telepitvényes 10 holddal tartozik megelégedni, s ezzel a telepitvényesek ügyének végetvetünk: hanem szüntessük meg az okokat inkább, mely okok a telepitvényeseket a jelen szomorú helyzetbe ejtették; t. i. tisztázzuk a jogi fogalmakat, és a jogi fogalmak tisztázásával a telepitvényesek, az előzmények alapján, ismét azon jólétnek fognak örvendeni, melynek örvendeztek mindaddig, mig a iogi fogal39*
