Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-381

302 381, országos ülés november 16. 1871. kellőleg megczáfolni t. barátom gróf Zichy Nándor azon állítását, hogy a ház tulajdonképen nem ismeri szabatos keretét ezen intézkedés hatáskörének, (Halljuk!) és azért azt hiszem, hogy ezen kérdés csakugyan még többféle tanulmányoknak tárgyát képezhetné. A miniszter ur által javasolt módot azért fogadom leginkább el: mert ez nem zárja ki a jövőbeli intézkedéseket; holott a központi bizottság által javasolt mód szerintem tisztán önkényes mértékek szerint vágja kettő a kérdést, és igy — bocsánat a nagyon is nyílt kifejezésért —egy nemét a statáriumnak, uri törvényhozás és pedig birtok feletti törvényhozás tárgyában hozza be. Én, t. ház, még méltányossági alapját sem látom azon 10 catastrális holdnak, és kérdem a t. központi bizottság előadóját: miért ajánl épen 10 eatastralis holdat, holott e felvidéken, Sopron megyében például csak 7—12 száz öles hold képez egy fertály telket. Kérdem, hogy érzéktelenebb sziv-e ez, mely a torontálmegyei telepitvényesnek azt mondja: barátom, itt van egy határozott időre megkötött szerződés; én ezen szerződéshez nem nyúlhatok, mert ily szerződésekhez nyúlván, megingatjuk azon alapokat, melyeken áll a társadalom; kérdem érzéketlenebb sziv-e az, mint az, mely egy Sopron megyei szegény zsellérnek azt mondja: „tudom, nem vehetsz magadnak a határban, mert itt nagyon is el van már darabolva a földbirtok, nincs itt eladó; tudom, hogy ez reád nézve kívánatos volna, de nem segíthetek rajtad, nem adhatok neked máséból. Hogy Dániel Pál t. barátom azt kívánja, hogy azon telepitvényes községeknek politikai jogok gyakorlására képesség adassék: természetesnek tartom, magam is nagyon óhajtanám, hogy minden derék, munkás, hazafias népnek e jog megadathassák; de nem mindent lehet elérni, a mi szép, jó és kívánatos : mert sokszor oly dolgok árán történik ez, melyek még jobbak, még kivánatosbak. Néhány évvel ezelőtt engem a véletlen egy tagositási ítélet végrehajtásának estéjén elvezetett egy sopronmegyei nagy községbe. A földbirtokos saját jó szántából 400 holddal igyekezett enyhíteni az ítélet szigorán; de mégis 800 hold esett el a községtől, a föld ott jó, 800 hold sok embert táplált. Lett ott a közép birtokú lakosból szegény, a szegényből koldus. Volt nyomor és köny; de mégis azt hiszem, hogy sem én, sem Dániel képviselő ur nem hoztuk volna inditványba, hogy ezen 800 holdat fel kell osztani köztük philantropicus szempontokból : mert igen t. barátom ép oly jól tudja mint én, hogy vannak a polgári társadalomban elvek, melyekkel büntetlenül játszani nem lehet. (Bániéi Pál közbeszól: Az eset nem azonos!) Én különben, t. ház, tagadom még azt is, hogy közgazdasági szempontból oly nagyon biztos lenne ezen megoldásnak jó eredménye. A telepitvényesek közül nagyon sokan örökszerződé süek. Ezekiránt nincsen vélemény különbség 8 házban. A mi pedig a rövid szerződésüeket illeti, nem hihetem, hogy mindnyájan oly topographicus fekvésüek legyenek, hogy közel szomszédság gukban épen ne vásárolhatnának földeket azon esetben, ha saját határukon nem lehetne. S ha vannak olyanok, t. ház, egynehányan: akkor ezek lesznek — igen nagy fájdalmamra — azon kevesek, kiket az egésznek javára fennálló elvek szigorától csak ugy menthetnénk meg, ha az elvek megtagadása által az egészen orvosolhatlan károkat ejtenők. Nem hiszem, t. ház, hogy a „salus rei publicae summa lex" elvet itt is kellene alkalmazni. Van-' nak az államéletben perczek, a hol ezen mondat hatalma alá esik a magánembernek élete, vagyona, mindene; de azt hiszem, hogy a törvényhozás rendes napjaiban, különösen akkor, midőn ez magán-birtokról szól: ezen a viharok idejére készült mondatnak alkalmazásától óvakodni kell, és azért én azon érveket, melyek magasabb államérdekből származtatnak le, nem fogadhatom el ez esetben mérvadóknak. Ismétlem, hogy a két törvényjavaslat közül — egyik sem felelvén még egészen óhajtásomnak, — inkább az igazságügyminiszter ur által előterjesztettet fogadom el az átalános vita alapjául. (Helyeslés jobb felől.) Lázár Ádám: T. ház! Készemről szintén azon meggyőződésben lévén, hogy itt nem úrbéri s ezzel rokontermészetű viszonyok szabályozásáról vagyon szó; valamint átlátván annak szükségét, hogy a jelen törvényjavaslatnak kellő beterjesztése cséljából több fontos körülmény s statistikai adatok lettek volna összegyüjtendők, — miután ezen hiányzó adatok miatt idővesztegetésnek és oknélküli halogatásnak tartanám azt, hogy a jelen törvényjavaslat tárgyalás alá ne vétessék, — épen azért, midőn kijelentem azt, hogy a központ által szövegezett törvényjavaslatot, átalánosságban a részletes vita alapjául elfogadom : egyszersmind kijelentem azt is, hogy a jövőre való telepítések érdekében, Várady igen t. képviselőtársam által beadott határozati javaslathoz annálinkább csatlakozom: mivel azáltal látom elérhetőnek azon czélt, hogy épen a jelen törvény rendén fennmaradó nagy birtokok iránt a földtulajdonosok jövőre részint nemzetgazdászati tekintetben, részint saját érdekökben kellőleg intézkedhessenek. És épen ez utóbbi körülményre, tekintettel főleg a jövőre való telepítések szükségességére; vagyok bátor a t. ház becses figyelmét egy ki-