Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-381

296 381. országos fllés november 16. 1871. lentés törvényjavaslat alakjában van előterjeszt­ve: annak az osztályokhoz való utasítása szük­séges nem lesz; mert a bizottság jelentése sze­rint azon törvényjavaslat mellőzendő lenne, s igy nem a törvényjavaslat lenne a ház által tárgya­landó, hanem csak a pénzügyi bizottság jelentése, s igy csak azon esetben lennének szükségesek osztálytárgyalások, ha a ház a pénzügyi bizott­ság jelentésót el nem fogadná. Miután ez előze­tes kérdés ; ezt kérném mindenekelőtt napirendre kitűzni. (Helyeslés.) Elnök : T. ház! Mindazokhoz, miket az előadó ur elmondott, egyebet nem adhatok, minthogy sürgetni fogom és iparkodni fogok, hogy a kinyomatás minélelőbb megtörténjék s annak idején emlékezetébe fogom hozni a t. ház­nak, hogy ezen tárgyak felvétele iránt intéz­kedni méltóztassék. Tisza Kálmán* T. ház! A pénzügyi bizottság t. előadója megemlítette még a me­gyei költségvetésre vonatkozó véleményt, s a pénzügyi bizottság nevében indítványozta, hogy az előzetesen, a budget tárgyalása előtt tár­gyaltassék. En részemről ezt lehetőnek, sőt szükséges­nek is tartom; mert igen szükséges, hogy vala­hára tisztában legyünk az iránt, hogy mi fog történni a megyei domesticával. Azt gondolom, hogy elfogadni méltóztatik azt is — én lega­lább nem hallottam ezt külön felemlittetni, — hogy ha azon jelentés ki lesz osztva: akkor az előzetesen és külön tűzessék napirendre. (He­lyeslés.) Elnök: En is ugy értettem, hogy mi­helyt ki lesz nyomatva, bejelentem a háznak, s a t. ház fogja meghatározni fölvételi napját. (Helyeslés.) Következik a napirenden levő tárgy : a te­lepitvényesekről szóló törvényjavaslat tárgyalá­sának folytatása. Az átalános vita nem fejez­tetvén be: következik szólásra Táncsics Mihály. Táncsics Mihály: Tisztelt ház! A be­terjesztett és szőnyegen levő törvényjavaslat nem olyan ugyan, milyennek én azt lenni óhajtanám; mert a benne megállapított, a telepitvény esek ­nek adandó 10 holdnyi földet nem az állam váltja meg számukra, miként az 1848-iki törvény szerint az úrbéres földekre nézve történt, (holott e földek igen rokonnemüek,) hanem maguk a telepitvényesek; mert e törvényjavaslat félszeg rendszabályokból áll, nem intézi el mindazokat, miket most egyúttal elintéznie lehetne és kel­lene, és mégis készséggel, örömmel fogadom el részletes tárgyalás alapjául a következő okoknál fogva: mert sem a múlt, sem a jelen országgyű­lésen nem hozatott még oly törvény, mely nem­zeti létünket illetőleg — ítéletem szerint — oly üdvös, oly áldásos hatású lenne, mint e tárgya­lás alatt levő törvényjavaslat; mert a mily mértékben ez a földönfutók (proletárok) számát kevesbíti: ép.oly mértékben neveli azok számát, a kik maguk mivelik a föl­det, és ennélfogva kevósbbé korcsosodnak el, az erkölcsi romlásnak nincsenek annyira kitéve, nem germánisálódnak, s azon földbirtokoknál fogva, a melyet nekik e törvény biztosit, választási joggal felruháztatva, a hazának, az alkotmány­nak és a szabadságnak legrettenthetlenebb védői lesznek, s a magyar nemzeti létnek alapját, tes­tét, életerejét teszik azon földmives polgárok­kal együtt, akik már előbb a 48-diki törvények szerint földtulajdont nyertek s választási jogban részesittettek; mert a földmivesek egy részének vágyai nem is terjednek tovább, mint odáig, hogy 10 holdnyi földet vagy hosszú időre: 20—30 évre, bérbe kapjanak, vagy — a mi rájuk nézve még kívánatosabb — hogy ennyi hold földet közsé­geik közelében, részletenkénti lefizetés mellett, örök áron kapjanak; de elfogadom még azért is: mert néhány paragraphussal megtoldva, vagy más szóval: a puszták jövő telepítését illető néhány szakasz­szál bővítve (ha az igazságügyminiszter ezt tenni jónak látja) nemzeti szebb jövőnknek, független­ségünknek legbiztosabb alapját tehetendi. Hogy a földtulajdon nélkül levő földmivelők nagy része akár hosszú időre bérlendett, akár örök áron szerezhető 10 holdnyi földdel megelég­szik : példával világosítom fel. Nagy-Szénás és Bánfalva községek lakosai (az orosházai választó­kerületben) kérelmeikkel ostromoltak az iránt, hogy az illető helyeken óhajtásaik teljesítése vé­gett szószólójuk lennék; jelesen : a nagyszénásiak azért könyörögtek Károlyi grófnál, hogy azon 7 — 7 holdnyi földet, melyet most csak 6 — 6 évre szóló szerződés mellett birnak haszonbérben: 20—30 évre kaphassák meg oly kedvezés mel­lett, hogy a ki szorgalma gyümölcsén tulajdonául részletenkénti lefizetés mellett megszerezni óhajt­ja, tehesse is; a bánfalviak pedig a pénzügy­minisztériumhoz több izben azért folyamodtak, hogy a községükhöz közel fekvő kincstári pusztá­kon, — mivel határukban házhelyük és udvarukon kívül egy talpalatnyi földjük sincs — egyenként legalább 5 — 6 holdnyi földet hosszú időre ha­szonbérbe kaphassanak, szintén oly kedvezés mel­lett, hog} ? a szorgalms gazda idővel tulajdonává megválthassa. Mindkét község lakosai szivök mé­lyéből ugy nyilatkoztak, hogy ha ezen szerény óhajtásuk teljesednék: tökéletesen boldogokká lennének. Én, tisztelt képviselőház! ugy vagyok meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom