Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-379

879. országos ülés november 11. 1871. 275 a szóbeliség a közvetlenség elveire fektetett per­rend életbeléptetése, ezen ujabbi intézkedés ál­tal ne késleltessék ? Bittó István igazságügyminisz­ter: T.ház! {Halljuk!) A Chorin képviselőm- ál­tal hozzám intézett interpellátióra kész vagyok azonnal válaszolni. Ö a következő kérdést in­tézte hozzám: „Bir e alappal a lapok utján közölt azon hir, hogy a magyar királyi curia kebléből alaki­tott és az 1868. LIV. törvényczikknek a léte­sítendő bírósági szervezés által igényelt módosí­tására kiküldött bizottság felhatalmazást kért volna a perrendtartás gyökeres átdolgozására ki­terjeszkedhetni, — s ha igen: szándékozik-e a t. igazságügyminiszter ur a törvénykezési eljárás átvizsgásánál akkép eljárni, hogy egyrészt az igazságszolgáltatás érdeke egy ujabbi provisorium alkotása által ne veszélyez­tessék, s hogy másrészt sem a bírósági szerve­zés mielőbbi végrehajtása, sem pedig egy a szó­beliség és a közvetlenség elveire fektetett per­rend életbeléptetése, ezen ujabbi intézkedés ál­tal ne késleltessék ?" Azon interpellátióra, melyet a t. képviselő ur a lapokból merített adatokra alapított, a té­nyek reetificatiója érdekében bátor vagyok azt válaszolni: hogy én igen is hittam össze a curia tagjából álló enquete-bizottságot, melynek fel­adatául azt tűztem ki, hogy a perrendtartás legpraegnansabb és legégetőbb bajait és anomá­liáit orvosló javaslatot ^terjesszen elém. Ugyan ezen alkalommal azt is kijelentettem, hogy én a bizottság tanácskozásának keretéből nem akarom kizárni azon kérdés megvitatását sem, mely a curia több tekintélyes tagja közt széltében vitat­tatik, hogy t. i. a semmitőszék oly alakban, a mint az jelenleg fennáll: nem szükséges és kí­vánatosabb volna azt ismét a legfőbb ítélőszékbe beolvasztani. {Élénk helyeslés többek részéről.) Midőn ezt tettem: csak azt akartam, hogy egy hozandó törvényre anyag nyeressék ; de -felkértem egyszer­smind az enquette-bizottságot, hogy amennyiben javaslata ezen alapon, t. i. a semmitőszéknek a legfőbb ítélőszékbe való beolvasztása alapján jönne létre: azon esetben tekintettel arra, hogy ezen országgyűlésnek már csak igen kevés idő áll ren­delkezésére, tekintettel arra, hogy ez oly fontos elv, mely kétségtelenül hosszas vitatkozásokra fogna alkalmat szolgáltathatni: dolgozzon ki e mellett a netalán gyökeresebb javaslat mellett, egy kisebbet is, mely a perrendtartás legégetőbb, legpraegnansabb bajain segítsen. Ez volt a bi­zottság egyik feladata. Ezentúl egy másik fel­adatot is tűztem ki neki, és ez az első fo­lyamodásu törvényszékek életbeléptetésével ösz­szefüggésben áll. Minthogy ugyanis a bűnvádi eljá­rás tekintetében az egyes megyékben eddigelé igen eltérő gyakorlat létezett: fölszólítottam a. bizottságot, hogy oly javaslatot készítsen, me^ a törvényszékeknek e tekintetben egyforma és egyöntetű eljárását lehetségessé tegye. Ezen két feladatot tiiztem ki az enquete-bizottságok elé. Chorin t. képviselő urnák, a szóbeliség és köz­vetlenség tekintetében hozzám intézett kérdésére azt felelem, hogy én igenis azon véleményben vagyok, miszerint in thesi ez azon perrendtar­tás, mely a materialis igazság felderítésére a le­hető legalkalmasabb. De midőn elismerem, hogy ennek in thesi pártolója vagyok, másrészről őszin­tén bevallom, hogy annak ma leendő életbelép­tetésére nem éreznék magamban bátorságot, annyi­val kevésbbé, mert szerintem mindazok, mik en­nek előfeltételét képezik, nálunk hiányzanak; hi­ányzik a rendes alaki és anyagi törvény, hiány­zik egy oly birói. és egy oly ügyvédi kar, mint a milyen ehhez szükséges; hiányzik a jegyzői in­tézmény és több más, mik szerintem nélkülöz­hetlen feltételei e rendszernek; mert én a szóbe­liséget és közvetlenséget igenis a törvénykezési eljárás megkoronázásának tekintem ; de nem azon alapnak, a melyből kiinduljunk. (Élénk helyeslés jobb felől.) Chorin Ferencz: T. képviselőház! Fel­szólalásom tárgya csak az volt, figyelmeztetni a t. miniszter urat, hogy a törvénykezési eljárás jelenlegi silányságán ne részletes javítgatás, ha­nem gyökeres reform által iparkodjék segíteni. Megnyugtató tudomásul veszem azon nyilat­kozatát, hogy egyelőre a perrendtartás legpraeg­nansabb és a mostani bírósági szervezettel össze­ütköző szakaszainak javítására, illetőleg módosí­tására fog csak kiterjeszkedni, A mi azon nyilatkozatát illeti, hogy a sem­mitő törvényszék eltörlése szőnyegen forgott, szabadjon röviden megjegyeznem azt, hogy bár a semmitőtörvényszék a jelenlegi Írásbeli rendszer­rel sok tekintetben ellenkezésben áll, de a szó­beliségi és a közvetlenségi eljárásnak mulhatlan corollariuma; és ha jól emlékszem a volt igaz­ságügyminiszter azt csak azért szervezte, hogy ez által a szóbeliségnek behozatalát hazánkban előkészítse. A semmitőtörvényszéknek mostani megszüntetése, véleményem szerint, annyi volna, mint a szóbeliség és a közvetlenség rendszerének behozataláról abdikálni. Azt méltóztatott megjegyezni a t. igazság­ügyminiszter, hogy a szóbeliség és a nyilvános­ság rendszere bár elvben helyes, de lényeges elő­munkálatokat feltételez. Tökéletesen osztozom e nézetben; de megengedi a t. igazságügyminiszter ur azt is, hogy 4 év lefolyása óta lett volna idő ezen előmunkálatokat elkészíteni, és részben életbeléptetni. Ha egység és rendszer uralko­35*

Next

/
Oldalképek
Tartalom