Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-379
879. országos ülés november 11. 1871. 275 a szóbeliség a közvetlenség elveire fektetett perrend életbeléptetése, ezen ujabbi intézkedés által ne késleltessék ? Bittó István igazságügyminiszter: T.ház! {Halljuk!) A Chorin képviselőm- által hozzám intézett interpellátióra kész vagyok azonnal válaszolni. Ö a következő kérdést intézte hozzám: „Bir e alappal a lapok utján közölt azon hir, hogy a magyar királyi curia kebléből alakitott és az 1868. LIV. törvényczikknek a létesítendő bírósági szervezés által igényelt módosítására kiküldött bizottság felhatalmazást kért volna a perrendtartás gyökeres átdolgozására kiterjeszkedhetni, — s ha igen: szándékozik-e a t. igazságügyminiszter ur a törvénykezési eljárás átvizsgásánál akkép eljárni, hogy egyrészt az igazságszolgáltatás érdeke egy ujabbi provisorium alkotása által ne veszélyeztessék, s hogy másrészt sem a bírósági szervezés mielőbbi végrehajtása, sem pedig egy a szóbeliség és a közvetlenség elveire fektetett perrend életbeléptetése, ezen ujabbi intézkedés által ne késleltessék ?" Azon interpellátióra, melyet a t. képviselő ur a lapokból merített adatokra alapított, a tények reetificatiója érdekében bátor vagyok azt válaszolni: hogy én igen is hittam össze a curia tagjából álló enquete-bizottságot, melynek feladatául azt tűztem ki, hogy a perrendtartás legpraegnansabb és legégetőbb bajait és anomáliáit orvosló javaslatot ^terjesszen elém. Ugyan ezen alkalommal azt is kijelentettem, hogy én a bizottság tanácskozásának keretéből nem akarom kizárni azon kérdés megvitatását sem, mely a curia több tekintélyes tagja közt széltében vitattatik, hogy t. i. a semmitőszék oly alakban, a mint az jelenleg fennáll: nem szükséges és kívánatosabb volna azt ismét a legfőbb ítélőszékbe beolvasztani. {Élénk helyeslés többek részéről.) Midőn ezt tettem: csak azt akartam, hogy egy hozandó törvényre anyag nyeressék ; de -felkértem egyszersmind az enquette-bizottságot, hogy amennyiben javaslata ezen alapon, t. i. a semmitőszéknek a legfőbb ítélőszékbe való beolvasztása alapján jönne létre: azon esetben tekintettel arra, hogy ezen országgyűlésnek már csak igen kevés idő áll rendelkezésére, tekintettel arra, hogy ez oly fontos elv, mely kétségtelenül hosszas vitatkozásokra fogna alkalmat szolgáltathatni: dolgozzon ki e mellett a netalán gyökeresebb javaslat mellett, egy kisebbet is, mely a perrendtartás legégetőbb, legpraegnansabb bajain segítsen. Ez volt a bizottság egyik feladata. Ezentúl egy másik feladatot is tűztem ki neki, és ez az első folyamodásu törvényszékek életbeléptetésével öszszefüggésben áll. Minthogy ugyanis a bűnvádi eljárás tekintetében az egyes megyékben eddigelé igen eltérő gyakorlat létezett: fölszólítottam a. bizottságot, hogy oly javaslatot készítsen, me^ a törvényszékeknek e tekintetben egyforma és egyöntetű eljárását lehetségessé tegye. Ezen két feladatot tiiztem ki az enquete-bizottságok elé. Chorin t. képviselő urnák, a szóbeliség és közvetlenség tekintetében hozzám intézett kérdésére azt felelem, hogy én igenis azon véleményben vagyok, miszerint in thesi ez azon perrendtartás, mely a materialis igazság felderítésére a lehető legalkalmasabb. De midőn elismerem, hogy ennek in thesi pártolója vagyok, másrészről őszintén bevallom, hogy annak ma leendő életbeléptetésére nem éreznék magamban bátorságot, annyival kevésbbé, mert szerintem mindazok, mik ennek előfeltételét képezik, nálunk hiányzanak; hiányzik a rendes alaki és anyagi törvény, hiányzik egy oly birói. és egy oly ügyvédi kar, mint a milyen ehhez szükséges; hiányzik a jegyzői intézmény és több más, mik szerintem nélkülözhetlen feltételei e rendszernek; mert én a szóbeliséget és közvetlenséget igenis a törvénykezési eljárás megkoronázásának tekintem ; de nem azon alapnak, a melyből kiinduljunk. (Élénk helyeslés jobb felől.) Chorin Ferencz: T. képviselőház! Felszólalásom tárgya csak az volt, figyelmeztetni a t. miniszter urat, hogy a törvénykezési eljárás jelenlegi silányságán ne részletes javítgatás, hanem gyökeres reform által iparkodjék segíteni. Megnyugtató tudomásul veszem azon nyilatkozatát, hogy egyelőre a perrendtartás legpraegnansabb és a mostani bírósági szervezettel összeütköző szakaszainak javítására, illetőleg módosítására fog csak kiterjeszkedni, A mi azon nyilatkozatát illeti, hogy a semmitő törvényszék eltörlése szőnyegen forgott, szabadjon röviden megjegyeznem azt, hogy bár a semmitőtörvényszék a jelenlegi Írásbeli rendszerrel sok tekintetben ellenkezésben áll, de a szóbeliségi és a közvetlenségi eljárásnak mulhatlan corollariuma; és ha jól emlékszem a volt igazságügyminiszter azt csak azért szervezte, hogy ez által a szóbeliségnek behozatalát hazánkban előkészítse. A semmitőtörvényszéknek mostani megszüntetése, véleményem szerint, annyi volna, mint a szóbeliség és a közvetlenség rendszerének behozataláról abdikálni. Azt méltóztatott megjegyezni a t. igazságügyminiszter, hogy a szóbeliség és a nyilvánosság rendszere bár elvben helyes, de lényeges előmunkálatokat feltételez. Tökéletesen osztozom e nézetben; de megengedi a t. igazságügyminiszter ur azt is, hogy 4 év lefolyása óta lett volna idő ezen előmunkálatokat elkészíteni, és részben életbeléptetni. Ha egység és rendszer uralko35*