Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-377

240 3J7. országos ülés november 9. ISTI. demleges véleményt, illetőleg dolgozatot készítsen. A 15-ösbizottság eljárt ezen megbízatásban, és az ezen eljárásról szerkesztett jelentést, valamint az újból szövegezett törvényjavaslatot van szerencsém bemutatni, kérvén a t. házat: méltóztassék kinyomatását elrendelni, s annak idejében majd napirendre tűzni. Elnök: A t. ház, most csak azt határozhatja, hogy kinyomatik és a képviselő urak közt kiosztatik. {Helyeslés.) Következik a napirend, a vadásztörvényjavaslat^-ik §-nak 2-ik pontja. Ürményi Miksa előadó (olvassa a 2-ik §. 2-ik pontját.) Vidliczkay József: Ezen ponthoz t. ház egy módositványt bátorkodom a ház figyelmébe ajánlani. Azon szempontból indulok ki, hogy a szónak jogi értelmében az árok is kerítés, — 2-szór pedig azon szempontból indulok ki, hogy ezen „kellőleg" szó nincs helyesen illesztve a szerkezetbe. Ki fog a felett ítélni, hogy kellőleg van-e elárkolva bizonyos hely vagy nem? tán a sport szempontjából fog ítélet hozatni a felett? En szerintem a kérdés csak az lehet: van-e kerítés, árok vagy nincs ? igen vagy nem ? Az hogy „kellőleg" vagy nem: nem jő tekintetbe, és a felett a sport nincs is hivatva ítéletet hozni. Miután tehát e szó felesleges, s csak meddő vitákra szóigáltathat alkalmat; más részről pedig e szó hogy „kerítés" nincs eléggé praecisirozva; miután pedig továbbá a szó jogi értelmében az árok csak ugy kerítés, mint a mit a közéletben kerítésnek neveznek: van szerencsém következő módositványt ajánlani a t. háznak elfogadásul: „a második pont 2-ik sorába e szavak helyett: „kerítéssel kellőleg el van zárva" tétessék : „kerítéssel vagy árokkal el van zárva." Jámbor Pál jegyző (újra felolvassa a beadott módositványt.) Mukics Ernő: A Vidliczkay képviselő ur áltaj. benyújtott módositványt magamévá teszem. Én is azon nézetben vagyok, hogy a „kerítés" szónak igen határozatlan értelme van s az különféle vidékeken különféle magyarázatokra adhat alkalmat. így például az alvidéken kerítés szó alatt acsk is oly körülfoglalat értetik, mely kőből, fából vagy sövényből készül; már pedig tudjuk, hogy vannak földparcellák, melyek 100 holdat nem tesznek és kertileg műveltetnek, mint pl. nagyobb községi szőllők vagy faiskolák, melyek korán sincsenek kerítéssel elzárva, hanem legfölebb árokkal. Már pedig az ilyen föld-parcellakat nézetem szerint nem lehet sem haszonbérbe adni, sem kitenni a vadászat szenvedélyeinek, hacsak a kerti ipart tönkre tenni nem akarjuk, a mi pedig a képviselőháznak sem czélja, sem feladata nem lehet. Egyébiránt, ha a t. ház Vidliczkay képviselőtársam módositványát el nem fogadná, ajánlom az én módosítván nyomat elfogadásul, mely csak ezen két szó közbeszurásában áll: „kertileg műveltetik." Jámbor Pál jegyző {olvassa a módo* süvdnyt) : A 2. §. 2. pontjában a „de" szó után közbe szúrassák „kertileg műveltetik" és kerítéssel szó után tétessék: „vagy árkolattal." Halász Boldizsár : Hogy a t. háznak alkalma legyen több módositvány közt választani : én is szerencsés leszek egyet benyújtani. Én az eredeti szerkezetben is ezen kifejezést: „Kellőleg kerítéssel ellátott" privilégiumnak tekintem, mintegy kiváltságnak a jobb módúak számára, mert ha ezen szót magyaráznom kell: nem tudok azalatt mást érteni, mint a nagyobb uradalmakban a vadas kert elkerítését. De még ily értelemben is privilégiumnak tartom ezt és nem pártolhatom ; mert a czélt, melyet a szerkesztő magának kitűzött: nem érné el, ugyanis a szárnyas vadakat, ha csak hálót nem von, berni" tartani nem lehet. Én tehát azon reményben, hogy a mint az igazságügyminiszter ur kilátásba helyezte, a harmadik pont a bérletre vonatkozólag módosíttatni fog, hogy t. i. senki sem lesz kényszerítve a maga tulajdonát bérbe adni, ha nem akarja: én tehát az egész kerítést mellőzendőnek tartom, és a következő módositványt ajánlom a t. ház figyelmébe: „Vagy ha a földbirtok 100 holdnál kisebb ugyan, de belső telket vagy szigetet képez." Mert hogy a belső telekbe vagy a szigetbe menjenek: azt magam sem tartom szabadelvűnek. Módositványom tehát a középutat követi. Jámbor Pál jegyző {újra felolvassa Halász módositvány át.) Perczel István: Én részemről pártolom az eredeti szerkezetet. Én a kerítéssel kellőleg elzárt helyek alatt az úgynevezett vadas kerteket értem, melyek azon czélból vannak elzárva, hogy azokból a vad ki ne szabadulhasson, azon vad, t. i. mely ott különös gonddal és költséggel ápoltatik. Hogy az ily helyek kivétessenek, és hogy ily helyeken más ne vadászhasson; azt természetesnek találom. De az árok magában véve semmi kerítés, mert az árkon keresztül mehet a vad és másnak károkat tebet. Annálfogva én a szerkezetet megtartandónak vélem. A mi egyéb iránt Mukics Ernő indítványát illeti, hogy „A kertileg müveit földek" kivétessenek: abba szívesen bele-