Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-375
212 375. országos ülés november 7. 1871. mondva, hogy a bírósági végrehajtónak a székhelyen kell lakni; de a központi bizottság ajánlatára, a t. ház a szövegezést megváltoztatta, a mennyiben a 11. §-ban azt vette fel: hogy a bírósági végrehajtó a kinevezési okmányban kijelölt helyen köteles állandóan lakni. E §-nak ily képeni módosítása tette szükségessé azt, hogy most a 13. §-ban nemcsak az vétessék fel, hogy „a bíróság székhelyén", hanem „a bíróság és a birói végrehajtó székhelyén". (Helyeslés.) Péchy Tamás: T. ház ! Egy észrevételt óhajtok tenni még, nem oly nagy fontosságú ugyan, de mégis figyelmet érdemel. Itt az mondatik, hogy az elfogadott szerkezet szerint nemcsak a birói székhelyen, hanem a bírósági végrehajtó székhelyén kivétel nélkül ő hajtja végre a kézbesítést. Ez talán vészedéi mes, mert lehet oly eset, midőn a végrehajtó másfelé el levén foglalva, sürgős ügyek merülhetnek fel, melyekben talán némi kijátszások vitethetnek keresztül, hogy ha e két szó: „kivétel nélkül" bent marad: kérem tehát azokat kihagyatni. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a 13. §-t Halmosy Endre ur módositványával két szónak, t. i. „kivétel nélkül" kihagyását ? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Majláth István jegyző: (olvassa a 15., most 14. szakaszt.) Szőgyényi László előadó: A 15-ik, most 14-ik §. 3-ik bekezdése következőleg szerkesztetett : „Ezen szakasz rendelkezése a váltóvégrehajtásokra is kiterjed." Ezen §. 4-ik bekezdésében előforduló „24 óra" „48 óra" szavakkal cseréltetett fel. Továbbá ezen 4-ik s a következő 5-ik bekezdés egybevonatván, „valamint* szóval kötendők össze, — s a régi 5-ik bekezdés első sorában lévő „értéket" szó után: „is" szócska szúrandó be. Végtére ezen §. utolsó öt sora ezen szavaktól kezdve: „szintén köteles" — egész végig egészben kihagyandó. Máttyus Arisztid: T. ház ! Ezen §. második bekezdésére nézve egy módositványom van. Az emiitett bekezdés első részét, mely a végrehajtási költségek mikénti felszámítására vonatkozik, érintetlenül hagyom ; azon részt azonban, mely a végrehajtás folyama alatt felmerült, s tulajdoni és elsőbbségi keresetekre vonatkozólag intézkedik, mint helytelent és a perrendtartásba világosan ütközőt óhajtanám módosítani; és különösen a gyakorlati jogászok figyelmét felkérem, hogy véleményemnek alapossága felett tüzetesebben ítélhessenek. Itt az van mondva: .szintén a bíróság határoz a végrehajtás folyama alatt felmerült tulajdoni és elsőbbségi keresetek felett is, a mennyiben azokat tisztára nem hozhatja, az 1868. LIV. tez. 366. §-a értelmében a törvény rendes útjára utasítja." Előre bocsátom, hogy ezen szó „keresetek" e helyett „a hol oly tulajdoni és elsőbbségi igényekről van szó, melyek még csak később esetleg érvényesítendő kereset utján állapittatnak meg, akkor, a midőn a foglalás történik, még nem „keresetek" hanem csak „igények" : határozottan rósz; ha azonban mégis ez intézkedés fentartatik, akkor is elsőbbségi keresetek helyett elsőbbségi igények teendő ; helytelen az egész eljárás, mely a végrehajtás foglalás alkalmával felmerült igényekre vonatkozólag itt javasoltatik. Mert méltóztassanak azon §-t figyelembe venni, melyre itt hivatkozás történik. A törvénykezési eljárás 366-ik §-a azt mondja: „A birói kiküldött az eljárási költséget a jegyzőkönyvben megállapítja." „Azokat, kiknek tulajdoni vagy elsőbbségi igényei a foglalás alkalmával tisztába nem hozathattak, a törvény rendes útjára utasítja." Nem tudom belátni, hogy miért nincs hasonló eljárás a bírósági végrehajtókra nézve is alkalmazva, t. i. hogy miért nem a bírósági végrehajtónak, — ki egyedül van hivatva a foglalás alkalmával felmerült tulajdoni és elsőbbségi igények kérdését első sorban tisztázni: — hagyattatik meg a jog és miért bizatik a törvényszékre? Ez jogi lehetetlenség, különösen midőn a §. ugy folytatja, hogy azon bíróság fogja megítélni az igényeket, és azután a törvény rendes útjára utasítja. Ez non sens ily értelemben véve. A bíróságnak a tulajdoni és elsőbbségi igények kérdésében nincs is joga máskép határozni, mint perben; holott a bírósági kiküldöttnek joga és kötelessége oly foglalás alkalmával bejelentett igényeket, melyek rögtön tisztába hozathatnak, ha a felek kölcsönösen beleegyeznek, rögtön elintézni. Példát hozok reá. A dolog complicáltnak látszik és erre különösen felhívom a t. ház figyelmét; mert furcsa lenne, ha valami olyant határoznánk, a mit a törvény nem enged meg. A törvény tiltja bizonyos tárgyak lefoglalását is, valamint bizonyos oly tárgyak lefoglalását is, melyek világos jelekből megítélve nem a foglalást szenvedőé, hanem más tulajdona ; pl. oly tárgyak, melyek kizárólag a nő használatára szolgálnak : ezek kihagyattatnak. Ha pl. kétség támadna a felett: vajon egy vagy más tárgy kizárólag az asszony használatára szolgál-e? hivatva van a bírósági kiküldött a felek beleegyezésével — mert csak igy intézkedhetik, — a felett ítélni: vajon a foglalásból kihagyandók-e vagy abba felveendők? Mi történik például olyan ezüstnemüvel , mely bizonyos névre van már gravírozva ? Ezen ezüstnemük a
