Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-375

375. országos ülés november 7. 1871. 213 lefoglalás tárgyaiból kihagyandók. Elsőbbségi igé­nyek is merülhetnek fel a foglalás alatt. Ha Valaki ily elsőbbségi igényét akarja érvényesitni: ez esetben, ha a végrehajtást vezető fél bele­nyugszik — mert ismételve hangsúlyozom, a végrehajtó kiküldöttnek sohasem szabad a vég­rehajtást eszkőzlő ellenére ilyen tulajdon vagy elsőbbségi igény felett határozni: bizonyos tár­gyak elsőbbségi joggal másra is ruházhatók, mint a végrehajtó félre, s ez esetben e fölött más nem határozhat, mint a bírósági végre­hajtó. Az azonban, hogy a jog ettől elvétetvén, az mondassák, hogy oly kérdésekben, melyek rögtön a foglalás alkalmával elintézendők, a bí­róság határozzon: ez teljes lehetetlen ; de ha határozna is, az azt jelentené, hogy a kérdések függőben maradnak: mig a hivatalos jegyző­könyvbe be nem tekint a bíróság és nem hoz irásos végzést. Azonban ha ez határozna is, helytelen lenne akkor ismét azt mondani, hogy a rendes perre utasítja ; mert akkor már a bi­tóság a kérdést ugy intézi el, mint a tőrvény­széknek azt elintéznie csak lehet, s igy akkor rendes pernek helye nincs. Arra kérem tehát a t. képviselőházat, hogy térjünk egyszerűen vissza azon szakaszra, melyet a perrendtartás előszab, és intézkedjünk ugy, a mint a perrendtartás intézkedik, t. i. hogy a foglalás alkalmával felmerülő elsőbbségi igé­nyekre nézve, ha azok rögtön tisztába hozhatók, az elintézés jogát, melyet a perrendtartás a ki­küldöttre ruház : a bírósági végrehajtóra ru­házzuk. Módositványom ekként hangzanék: „A bíró­sági végrehajtó tartozik azokat, kiknek tulaj­doni vagy elsőbbségi igényei a foglalás alkal­mával tisztába nem hozathattak, az 1868. évi IÍIV. t. ez. 366. §-a értelmében a törvény rendes útjára utasítani." Majláth István jegyző (újra olvassa Máttyus Arisztid módosUványát.) Halmosy Endre: T. ház! A tör­vényjavaslat 11. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés azért vétetett fel, mert a bí­rósági végrehajtók nem bírák, nem jogtudósok, a törvény tehát rajok oly jogteendőket, mik bí­rói képesítést feltételeznek, nem akarhat bizni. A törvény, midőn a bírósági kiküldöttre oly ha­táskört ruházott, feltételezte, hogy birói képzett­séggel biró egyén, és az ilyenre rá lehet bizni, hogy az ilyen bejelentett elsőbbségi vagy tulaj­doni igények fölött tárgyalást rendeljen a hely­színén a felekkel, és a kérdést tisztázva, végzést hozzon. Azonban oly birói végrehajtókra, kik birói képzettséggel nem bírnak: ily hatáskört bizni nem lehet. Máttyus tisztelt képviselő ur módositványá ­nak azon részéhez hozzájárulok, mely szerint tulajdoni és elsőbbségi igények s kereset helyett „tulajdoni és elsőbbségi igények* tétessék, ugy, mint azt a képviselő ur a perrendtartásból föl­hozta. Ha tisztába hozatnak az igények, ha a felek beleegyeznek: akkor a biró ugy sem fog határozni. De itt azon esetekről van szó: a hol a felek nem egyeznek meg. A birói kiküldött köteles egyébiránt az ily bejelentett igényeket a jegyzőkönyvben megemlíteni, és a bíróság a beterjesztett jegyzőkönyv elintézésekor a vég­zésben ki fogja mondani, hogy a polgári per­rendtartás szerint az illető tárgyat nem lehetett lefoglalni; ha pedig az ügy kellőleg tisztába hozva nincs: a feleket per útjára fogja utasítani. Tehát a mit eddig a kiküldött biró tett, azt a bíróság teendi, hogy ha a birói végrehajtó a jegyzőkönyvet beadja. Kár nem háromlik ebből egyik félre sem ; a birói végrehajtóktól pedig oly teendők vétetnek csak el, melyek őket nem illethetik s oly ügyek, melyek fölött nem is ké­pesek határozni. Ennélfogva a „kereset" helyett az „igé­nyek" kifejezést elfogadom; de többire nézve I a szerkezet megtartására kérem a t. házat. i Horváth Döme : T. ház ! Máttyus kép­viselőtársam indítványához nem járulhatok sem jogi eivi, sem gyakorlati szempontból; jogi szem­pontoól nem különösen a polgári perrendtartás szellemében. Méltóztatnak emlékezni, hogy az j általa felolvasott 366. §. intézkedésének ratiója l a peres eljárás tárgyalása alkalmával a 352. §-ban található föl, hol kimondatik, hogy ren­dezett tanácscsal nem biró helyeken birói kikül­döttkép maga a biró vagy a jegyzőkönyv veze­tője, —• szolgabírói járásokban maga az illető szolgabíró vagy esküdt, —- városi törvényszékek székhelyein a városi törvényszéki személyzet va­lamelyik tagja stb. alkalmazandó, kik mindnyá­jan birói képesítéssel bírnak, mig a t. képviselő ur módositványá szerint föl lenne ruházható birói hatáskörrel az, ki birói qualificatióval nem bir. Ha mindenütt oly qualificatióval bírnának a végrehajtók, mint például Pest városában, akkor magam is járulnék a módositványhoz, de remélhetjük-e, hogy—különösen a vidéken — min­denütt ily qualificatióval biró végrehajtókat fog­nak a törvényszékek találni 1 De én ezenkívül a gyakorlati élet szem­pontjából is ellenzem azt, hogy a nagyon is kor­látolt tehetséggel biró végrehajtó birói hatás­körrel megbízassák. Méltóztassék a gyakorlatra emlékezni ; épen vidéken, a körmönfont ügy­védeknek hányszor lenne módja, hogy a birói képzettséggel nem biró végrehajtót tévútra ve­j zesse, a mi meg is fog történni. Abban, hogy a , végrenajtó összeírja a kérdéses zálogot, s ha a

Next

/
Oldalképek
Tartalom