Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-353

353. országos ülés június 1. 1871. 9 mánytól -a helybenhagyást kinyerték: akkor va­lósággal moraliter vannak kötelezve a dolog ke­resztülvitelére, mint maguk az egyes érdeklettek, a kik ily megerősítést nem nyertek. A másik t. ház, az, hogy ezen törvény azon elvre van ala­pítva, hogy a helybeli érdekeltek minden ügyei­ket önmaguk közt, minden felsőbb beavatkozás nélkül elvihessék azon pontig, midőn kettőre kell csak a kormánynak közbeszólni, először: a terv­nek technikai helyességére nézve véleményt mon­dani ; másodszor tekinteni arra, hogy a kivetésre nézve semmi igaztalan eljárás nem czéloztatik a társulat által. Ha ez lenne a következése azon módosítás­nak, melyet Hajdú képviselő ur beadott, ha ma­ga azon eljárás, — ugy a mint itt czéloztatik, a költségvetésnek minden sérelmét, helytelensé­gét már előre megakadályozhatná: igen szívesen hozzájárulnék, mert én is azon nézetben vagyok a mit a t. képviselő ur mondott, hogy elvi el­térést nem foglal magában; tehát nem volna ok azt ellenezni. Hanem valamint hogy arra nézve nem nyújt semmi biztosítékot, mert csak átalá­nos tervekről, költségvetésről szól: ugy más rész­ről ott van a törvénynek későbbi § aiban, mi­ként kell ezen igaztalanság ellen megvédeni az egyeseket, kiknek van joguk magukat megvé­deni; ez mind a későbbi §-okban talál helyet. Azon nehézségről, melyet szintén hallottam az osztályok valamelyikében, hogy t. i. nehezebb lesz az előzetes költséget összehozni, a törvény­javaslat egyik szakasza szintén intézkedik, mert feljogosítja a kormányt arra, hogy az ily társu­latoknak előlegezzen és igy őket segítse. E te­kintetben nincs tehát semmi nehézség. De van nehézség azon tekintetben, melyet a módositványt benyújtó t. képviselő ur is felmu­tatott, hogy igen is a dolgokat nagyon fogják hátráltatni. Az átalános tervek benyújtása, ta­pasztalásból tudjuk, mit foglal magában. Kimu­tattatik bizonyos vonalnál, hogy itt és itt visz­szük a gátakat, vagy igy és igy akarjuk az ár­mentesitést keresztül vinni. Es ha ezen átalános kimutatásra alapítjuk a költségvetést és azután akarunk kiindulni: az érdekeltek bizonynyal mint nem egy esetben tör­tént nagy tévedésbe jutnak, hogy különösen elé­jök tétetett oly költségvetési kulcs, mely hajlan­dóvá teszi őket a társulatba lépésre; de midőn aztán a részletes költségvetés elkészült: akkor egy más szám áll elő, melynek irányában az ér­deklettek részéről számos panasz keletkezik, s ennek következése az, hogy ha nem is gátolják meg végkép az ármentesitést, de lényeges aka­dályául szolgálnak. Az idő és azon tapasztalás, melylyel e kér­désben az illető vidékek birnak, meg fogja mu­KÍPV H. KAPtÓ 18-f-f xvm. tatni, hogy mikép kell a dolgot legjobban meg­indítani: igy az alapszabályok elkészítése, hogy mikor kelljen a választmányt megalakítani, mi­kép kerültessenek el azon bajok, melyekre nézve a törvény előre nem intézkedhetik, mindezekre nézve elég biztosítékot nyújt a központi bizott­ság által elfogadott szerkezet és azért ajánlom annak elfogadását. Tisza Kálmán: Én részemről mind­azok mellett is, melyeket a miniszter ur elmon­dani méltóztatott: részemről pártolom Hajdú Ig­nácz képviselőtársam módositványát; pártolom pedig azért, mert mindaz, a mit a tisztelt mi­niszter ur felhozott, ezen módositványnak és a helyzetnek nem egészen helyes felfogásából ered. Ugyanis a módositványt benyújtó t. képviselő ur nem azt akarja, hogy az órdeklettek előlegesen összejővén, ők vessék ki a költségeket és álla­pítsák meg a kulcsot: mert a módositvány ér­telmében mindazon intézkedések a törvény meg­határozása szerint a megalakulandó társulatnak maradnának fenn, és azt jogosítanák fel. De a módositvány arra vonatkozik : miké­pen kelljen megalakulniuk a társulatoknak, és épen ezen szempontból tanulságos példa, melyet fihyczy Kálmán t. barátom felhozott, melyet a miniszter ur tréfának nevezni méltóztatott. Ma­gam is tréfás dolognak tartom ; de nem tréfás az azoknak, a kik ellen oly eljárás folytán kö­vetelések támasztatnak. A társulatok alakításánál mindenekelőtt azt kell tudni, vajon azon terület egyátalában arra való-e hogy ott az 1. §. értelmében társu­lat alakíttassák, és 2-or azt, hogy ha társulat alakulhat, kik azok, a kik belevonhatók a tár­sulatba, és 3-or, hogy azok közül, kik belevon­hatók, vajon valósággal a többség kivánja-e a szabályozást? Ezen kérdéseket kell először eldön­teni, s erre szükséges, hogy előleges értekezlet jöjön össze, a mint ez a világon mindenhol ha­sonló esetekben történik. Mert mindenekelőtt ki kell mutatni: vajon az illető terület a tör­vény értelmében olyan-e, hogy ott társulat ala­kitható 1 s ha ez megtörtént; akkor kötelesek azok, kik az ügyet sürgetik, meghívni mindazo­kat, kik ezen szabályozás által érdekelteknek állíttatnak, és csak akkor, ha constatálva van, hogy csakugyan a többség kívánja a társulat alakítását: akkor lehet mondani, hogy a társu­lat alakalt, s lehet az alapszabályokat és rész­letes tervezeteket megkészíttetni; mig ellenben, ezen intézkedések nem történtek: bekövetkezhe­tik az, hogy néhány érdekelt Összejön, declarálja magát társulatnak, mindjárt választ választmányt, elnököt, készíttet részletes terveket, költségvetést, s mikor mindez megtörtént: akkor áll elő az, hogy még vitatni fogják, vajon többség- e az, mely a

Next

/
Oldalképek
Tartalom