Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-353
353. országos ülés június 1. 1871. 9 mánytól -a helybenhagyást kinyerték: akkor valósággal moraliter vannak kötelezve a dolog keresztülvitelére, mint maguk az egyes érdeklettek, a kik ily megerősítést nem nyertek. A másik t. ház, az, hogy ezen törvény azon elvre van alapítva, hogy a helybeli érdekeltek minden ügyeiket önmaguk közt, minden felsőbb beavatkozás nélkül elvihessék azon pontig, midőn kettőre kell csak a kormánynak közbeszólni, először: a tervnek technikai helyességére nézve véleményt mondani ; másodszor tekinteni arra, hogy a kivetésre nézve semmi igaztalan eljárás nem czéloztatik a társulat által. Ha ez lenne a következése azon módosításnak, melyet Hajdú képviselő ur beadott, ha maga azon eljárás, — ugy a mint itt czéloztatik, a költségvetésnek minden sérelmét, helytelenségét már előre megakadályozhatná: igen szívesen hozzájárulnék, mert én is azon nézetben vagyok a mit a t. képviselő ur mondott, hogy elvi eltérést nem foglal magában; tehát nem volna ok azt ellenezni. Hanem valamint hogy arra nézve nem nyújt semmi biztosítékot, mert csak átalános tervekről, költségvetésről szól: ugy más részről ott van a törvénynek későbbi § aiban, miként kell ezen igaztalanság ellen megvédeni az egyeseket, kiknek van joguk magukat megvédeni; ez mind a későbbi §-okban talál helyet. Azon nehézségről, melyet szintén hallottam az osztályok valamelyikében, hogy t. i. nehezebb lesz az előzetes költséget összehozni, a törvényjavaslat egyik szakasza szintén intézkedik, mert feljogosítja a kormányt arra, hogy az ily társulatoknak előlegezzen és igy őket segítse. E tekintetben nincs tehát semmi nehézség. De van nehézség azon tekintetben, melyet a módositványt benyújtó t. képviselő ur is felmutatott, hogy igen is a dolgokat nagyon fogják hátráltatni. Az átalános tervek benyújtása, tapasztalásból tudjuk, mit foglal magában. Kimutattatik bizonyos vonalnál, hogy itt és itt viszszük a gátakat, vagy igy és igy akarjuk az ármentesitést keresztül vinni. Es ha ezen átalános kimutatásra alapítjuk a költségvetést és azután akarunk kiindulni: az érdekeltek bizonynyal mint nem egy esetben történt nagy tévedésbe jutnak, hogy különösen eléjök tétetett oly költségvetési kulcs, mely hajlandóvá teszi őket a társulatba lépésre; de midőn aztán a részletes költségvetés elkészült: akkor egy más szám áll elő, melynek irányában az érdeklettek részéről számos panasz keletkezik, s ennek következése az, hogy ha nem is gátolják meg végkép az ármentesitést, de lényeges akadályául szolgálnak. Az idő és azon tapasztalás, melylyel e kérdésben az illető vidékek birnak, meg fogja muKÍPV H. KAPtÓ 18-f-f xvm. tatni, hogy mikép kell a dolgot legjobban megindítani: igy az alapszabályok elkészítése, hogy mikor kelljen a választmányt megalakítani, mikép kerültessenek el azon bajok, melyekre nézve a törvény előre nem intézkedhetik, mindezekre nézve elég biztosítékot nyújt a központi bizottság által elfogadott szerkezet és azért ajánlom annak elfogadását. Tisza Kálmán: Én részemről mindazok mellett is, melyeket a miniszter ur elmondani méltóztatott: részemről pártolom Hajdú Ignácz képviselőtársam módositványát; pártolom pedig azért, mert mindaz, a mit a tisztelt miniszter ur felhozott, ezen módositványnak és a helyzetnek nem egészen helyes felfogásából ered. Ugyanis a módositványt benyújtó t. képviselő ur nem azt akarja, hogy az órdeklettek előlegesen összejővén, ők vessék ki a költségeket és állapítsák meg a kulcsot: mert a módositvány értelmében mindazon intézkedések a törvény meghatározása szerint a megalakulandó társulatnak maradnának fenn, és azt jogosítanák fel. De a módositvány arra vonatkozik : miképen kelljen megalakulniuk a társulatoknak, és épen ezen szempontból tanulságos példa, melyet fihyczy Kálmán t. barátom felhozott, melyet a miniszter ur tréfának nevezni méltóztatott. Magam is tréfás dolognak tartom ; de nem tréfás az azoknak, a kik ellen oly eljárás folytán követelések támasztatnak. A társulatok alakításánál mindenekelőtt azt kell tudni, vajon azon terület egyátalában arra való-e hogy ott az 1. §. értelmében társulat alakíttassák, és 2-or azt, hogy ha társulat alakulhat, kik azok, a kik belevonhatók a társulatba, és 3-or, hogy azok közül, kik belevonhatók, vajon valósággal a többség kivánja-e a szabályozást? Ezen kérdéseket kell először eldönteni, s erre szükséges, hogy előleges értekezlet jöjön össze, a mint ez a világon mindenhol hasonló esetekben történik. Mert mindenekelőtt ki kell mutatni: vajon az illető terület a törvény értelmében olyan-e, hogy ott társulat alakitható 1 s ha ez megtörtént; akkor kötelesek azok, kik az ügyet sürgetik, meghívni mindazokat, kik ezen szabályozás által érdekelteknek állíttatnak, és csak akkor, ha constatálva van, hogy csakugyan a többség kívánja a társulat alakítását: akkor lehet mondani, hogy a társulat alakalt, s lehet az alapszabályokat és részletes tervezeteket megkészíttetni; mig ellenben, ezen intézkedések nem történtek: bekövetkezhetik az, hogy néhány érdekelt Összejön, declarálja magát társulatnak, mindjárt választ választmányt, elnököt, készíttet részletes terveket, költségvetést, s mikor mindez megtörtént: akkor áll elő az, hogy még vitatni fogják, vajon többség- e az, mely a
