Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-368

156 368. országos illés szeptember Stt. 1571. gektől, melyek nem képesek még a tanítói fizetésesek minimamát is kiállítani. Mi a rendeletnek azon részét illeti, hogy természetben rendeltem kiszolgáltatni a lakás és a kertet a tanítóknak : ugy hiszem, hogy azáltal a törvény nyílt rendeletének tettem eleget. Mert habár a törvény azt mondja, hogy a tanító fizetését a körülményekhez képest az iskolaszék határozza meg : világosan mondja azt is, hogy a lakást azonban és az V4 holdnyi kertet ki kell nekik szolgáltatni. Azt vettük már most észre a községek felterjesztései bői, hogy sok helyütt a tanítónak 50 frtot és a segédtanítónak 20 frtot adtak lak és kert illetménye fejében. Legtöbb helyütt ezen pénzen a tanító lakást, kertet magának nem szerezhet, s igy kénytelen a maga minimalis fizetéséből azt pótolni s ennélfogva az csakis a tanítók érdekében történt: midőn kimondottam, hogy a község, főkép pedig az, mely államsegélyt vesz igénybe, szolgáltassa ki természetben a lakilletmónyt; ha nincs is épen természetben arra rendelt községi helyiség, sokkal inkább bérelhet ki maga a község ilyet, mintsem a tanító minimalis fizetése megcsorbításával. Ezzel tehát én ugy vélem, csak a tanítók, az oktatás érdekében cselekedtem. A mi a felvételi dijt illeti, melyről az volt mondva, hogy azt különbség nélkül mindenkitől és mindenkinek gyermekétől kell követelni : figyelmeztetem a t. interpelláló urat, hogy ezen rendeletben épen a felvételi dijakra vonatkozó pont ezen szavakkal kezdődik : „kívánom ennélfogva", nem rendelem, nem parancsolom, hanem „kívánom", hogy 25 krt követeljenek felvételi dij fejében, felsőbb iskolában pedig 50 krt. És pedig miért? hogy iskolai könyvtár létesíttessék, hogy a tanításnak azon szükséges, nélkülözheti en közege valahára létesüljön, a mely nélkül sem a tanítók, sem a tanulók haladását várni nem lehet. A községek köteleztetnek a taneszközök előállítására; a könyvtárt is ilyennek lehet tekinteni és ha útját és módját jelöltem ki annak, miként lehet kevés áldozattal létesíteni azt, a mi feltétlenül szükséges : ugy hiszem, nem vétettem a törvény ellen, — annyivei kevésbbé, mert nem parancsolat, nem rendelet, hanem kívánság képen fejeztem ki. (Helyeslés.) Azonfelül egybe akartam kapcsolni ezen iskolai könyvtárra] a községi könyvtárt. Egyenesen meg van mondva: hassanak az iskolaszékek oda, hogy 2 frtnyi dij lefizetése mellett a község tagjai is járuljanak a könyvtár alapításához, h°gy u

y módon a községi iskola mellett községi könyvtár létesittetvén, a közönségnek azon kívánsága, hogy falvainknak, községeinknek saját könyvtáraik legyenek : valaha teljesedésbe menjen. Kimondottam, hogy ha a községi iskola | meg is szűnnék, ezen könyvtár a község tulajdona maradjon. (Helyeslés.) Ez a felvételi dij rendeltetése, ez a 25 kr. fizetésnek czélja, melyről az állíttatik, hogy kiszabása által törvénysértést követtem volna el, vagy pedig olyasmit tettem, a mi a törvény szellemével vagy értelmével ellenkezik. Végre az mondatik, hogy ezen intézkedések mind olyanok, melyekből kitűnik, hogy a felekezeti iskolák kedvezése tekintetéből történnek, hogy az által a községi iskolák némi kényszerhelyzetbe hozassanak. T. ház! Mintán már e tárgy szőnyegre került : kell, hogy néhány szóval nyilatkozzam. Ugy hiszem, hogy a községi iskolák elleni eljárásnak épen ellenkező útja és módja lett volna, mint az, melyet én követtem. Ha t. i. az államsegély pénzét takarékoskodás nélkül néhány iskolára fordítjuk, ha az egyes községek által akármely kimért diját a tanítóknak az államsegélyből fedezzük : akkor mi magunkat megfosztjuk legrövidebb idő alatt azon lehetőségtől, hogy azon számos községekben, melyekben iskolák nincsenek : azoknak felállitásához járulhassanak. Tehát kimeríteni az államsegélyt, néhány hely érdekében, legbiztosabb módja lett volna annak, hogy a többinek ne jusson semmi és igy nem az általam követett eljárás, hanem felfogásom szerint annak ellenkezője idézte volna elő azt, a mit ezen intézkedés czélzatául tüntetnek fel. Azonfelül tudjuk a felekezeti iskolák pénzbeli állását, mig a községi iskoláknak a törvény legalább 300 frtofc biztosit : vannak felekezeti iskolák, melyeknek tanítói 80, 60, 22 forint évi fizetéssel bírnak. A törvény két jellegű rendszert állított fel: Vannak felekezeti, vannak községi iskolák, — nekem mint miniszternek sem jogom, sem hivatásom azok irányában pártállást elfoglalni, (Helyeslés.) nekem kötelességem az iskolát mindenütt, mindenhol pártolni, legyen az iskola felekezeti, legyen községi: az nekem mindegy, csak legyen jó, hasson a nép müvelésére; {Helyeslés.) és én a mennyiben a törvény engedi, nem fogom megvonni tőle pártolásomat, én azt támogatni, istápolni fogom, ellenkezőleg cselekedve nemcsak ártörvény betűje, de intentiója ellen ia vétenék. En polgári bűnnek tartanám jelen viszonyaink közt, midőn a nép müveltetésének, a nép oktatásának minden eszközét meg kell ragadni : akár egyik, akár másik jellegű iskola ellen törni; de nemcsak polgári bűnnek, hanem jellemtelenségnek tartanám azt, mit nyíltan elérni nem tudok, mesterséges fogások által alattomos utakon létesíteni. {Általános élénk tetszés. Ezen gyanúra alkalmat soha nem szolgál-