Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-368

388. országos ülés szeptember 26. 1871. 157 tattam és mig ezen a széken leszek, alkalmat szolgáltatni nem is fogok. Ez feleletem a második kérdésre. A mi azon kérdést illeti: miért nem intézkedett a kormány, hogy a tanítók egyetemes gyűlése ez évben is megtartassák, vagy ha a megindult katholikus polgári mozgalommal szemben czólszerünek nem tartotta, miért nem alkalmazza az 1868. XXXVIIL törvényezikket a tanári testület szervezetére nézve: erre feleletem. Az egyetemes tanitógyülést a múlt évben a pesti nevelők egylete kezdeményezte és hivta egybe, arra a kormánynak ép oly kevés befolyása volt, mint pl. az igazságügy miniszternek a mostani jogászgyülés egybehívására. Segítette 2000 írttal, megnyitotta az államtitkár; de a kezdeményezés és összehívás nem volt a kormány, hanem a pesti nevelő egyletnek ténye. Hogy miért nem hivták az idén össze : azt én nem tudom, de ngy hiszem és ugy értesültem, hogy már tavai az volt tervük, hogy ezen gyűlések időről időre tartassanak, nem pedig éven kint. Hogy egyébiránt a krassói, temes- és torontálmegyei tanítók Temesvárott, az alföld néhány megyéinek tanítói pedig Szegeden, úgyszintén a vas- és zalamegyei tanítók is tartottak gyűlést az idén, minden nehézség nélkül : az az újságokból is tudva van. így tehát nem azon okok forogtak fenn, melyeket az interpelláló ur talán fenforogni hitt. A mi a tanítók testületének szervezetét illeti : azok a községi tanítók testületére vonatkozó intézkedések. Tanítói egyesület sok vau már az országban, és hogy minél több legyen, szivemből óhajtom. De a szóban levő testületnek szervezése azt tételezi fel, hogy a községi iskolák oly számmal legyenek valamely megyében, hog}

T tanítóik külön testületi szervezetet alkoihassanak; az erre vonatkozó alapszabályok munkálatban vannak ; hogy edd'g nem alkalmazhattuk : oka az, hogy egyes megyékben községi iskolák nem voltak oly számmal, hogy tanítóik önálló testületet képezhettek volna. Azon kérdésre: szándékozik-e a kormány az egyetem, műegyetem, jogakadémia, gymnasiumok, reáltanodák reformját foganatba venni? az a feleletem, hogy az ezen tárgyakra vonatkozó törvényjavaslatokat még boldogult elődöm a ház asztalára tette. Ezeket a törvényjavaslatokat a ház a tanügyi bizottsághoz utasította, íőbb elveikre nézve azokat én is elfogadom, kivévén a középtanodai rendszerről szóló törvényjavaslatot, mert sem a 9 évi cursust, sem az úgynevezett trifurcatiot részemről nem pártolom. (i/eJyeslés jobb felől.) Fog-e a ház elég idővel rendelkezni, hogy e törvényjavaslatot most már, ez idén tárgyalja : nem tudom; de tekintve a viszonyokat, ugy hiszem, hogy alig lesz az lehetséges. Csak egyre fogom kérni a tisztelt házat, t. i. hogy a kolozsvári egyetem iránti törvényt még ez évben tárgyalás alá venni méltóztatnék, hogy így az eziránti törvényczikk alkotása által Erdély már a jövő esztendőben saját egyetemmel birjon. {Helyeslés.) Időközben, a mi tőlem telik : meg fogom tenni, hogy a legszükségesebb reformintézkedések életbe léptethessenek. Megtettem azt már a műegyetem szervezésére s megtettem részben a gymnasiumokra nézve. Vajon képes leszek-e ugy intézkedni, hogy Magyarország közerkölesiségi, közművelődési ós állami érdekeinek kellő biztosítékokat szerezzek : nemcsak egyedül tőlem , de a közreműködő erőktől is függ. E czélra a közoktatási tanács fölállítását szükségesnek tartván, arról külön szabályzatot készítettem s azt szakférfiakkal, pártkülönbség nélkül, közlőttem, mint azt az interpelláló ur legjobban tudhatja, és azáltal legalább azon szándékomat és akaratomat bizonyítottam be, hogy a reform terén ugy kívánok haladni, mint azt az ország közművelődése, közerkölcsisége és az állami viszonyok kívánják. (Élénk éljenzés.) Schvarcz Gyula: T. ház! Hogy a kormány helyzete nehéz e kérdésben, magam is beismerem; általában véve nehéz eltalálni a kellő határvonalat, a kellő törvényes szigor között egyfelől és másfelől azon ildomos gyengéd tapintat kőzött, melyet inkább az opportunitás ajánl. Általában mondom nehéz ez a politikában, de különösen a jelen kérdésben, melybe a tájékozatlan tömegnek vallásos érzelmei, — hogy ugy mondjam -••- annyira bele bonyolítva vannak. A kormány az audiendum verbum regiumot alkalmazta a renitens székesfehérvári püspök ellenében. Nem terjeszkedem ki jelenleg aunak bírálására, hogy mennyire eompatibilis az audiendum verbum regium alkalmazása a parlamentalis kormánynyal; nem kérdem, nem áll-e ez némileg ellentétben, — legalább alakilag, — azon tannal, hogy a fejedelem személyét kivül kell hagyni lehetőleg a kormányzáson. Meg vagyok győződve arról, hogy azon esetben, ha ezen alkalmazott módozat lényegileg javára válik az ügynek : nem fog senki akadni e hazában, ki ezen hibát számba vegye. Vajon azonban meg vagyok-e elégedve magam részéről mint interpelláló az igen t. miniszter ur eljárásával, midőn az az audiendum verbum regiumot alkalmazta ezen kérdésre nézve: jelenleg azt mondhatom, hogy meg leszek elégedve akkor, ha látom, hogy az alkalmazott módozat csakugyan elérte azon gyümölcsöt, me-