Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-353

353. országos ülés június 1 IS71 0 olvasom, bátor leszek ezt mindjárt hozzáolvasni. {Fölkiáltások: Fölolvasottnak vessszük!) . Elnök: Fölolvasottnak tekinti a ház. Gorove István közlekedési miniszter : Van szerencsém jelenteni, hogy ezen törvényjavaslat technikai részére nézve a netalán szükséges föl világositások adására Metzner főmérnök urat bizta meg a kormány. Simonyi Lajos b. előadó : E törvényjavaslat a központi bizottság által tárgyaltatván, midőn a bizottság jelentését kötelességem szerint előterjeszteném, ez alkalommal nem tarthatom föladatomnak azt, hogy a vizjogi törvények elveiről, az eddig követett eljárásról, a tett intézkedésekről, valamint a törvénykönyvünkben e tekintetben hozott határozatokról részletes előterjesztést tegyek; hanem tudva azt, hogy ezen anyagi érdekeinkkel szoros összeköttetésben álló ügy a ház igen t. tagjai előtt amúgy is ismeretes : azoknak rövid vázolásába csak annyiban bocsátkozom, a mennyiben a tárgyalás alatt álló törvényjavaslattal szoros összefüggésben vannak. A mint mindnyájan tudjuk, hazánk topographiai helyzete olyan, mely szerint nagy hegyektől környezve csekély lejtősséggel biró nagy sikságot képez, melyen a hegyekről leömlő folyók igen csekély lefolyással birván, a folyók medrében a lefolyó viz el nem fér s ennek következtében rendes időben is mértföldekre terjedő tavakat és mocsárokat képez, rendkívüliekben pedig a müvelés alatt álló földeket, sőt magokat a falvakat és városokat is elborítja. Mindez történt akkor, midőn csak rendezetlen állapotban voltak, és ámbár mind ujabb , mind régibb időben gyakoriak voltak az elemi csapások: mindazáltal igen kevés intézkedés történt ezek elhárítására. Ennek oka legfőképen abban keresendő, hogy ez időben a haza polgárainak az országot vagy a külellenség, vagy ennek alkotmányát másnemű támadások ellen kellett megvédeniök. De másrészről azért sem történt ez irányban semmi: mert ez időben a földmivelés, ipar és kereskedés kezdetleges állapotban levén, a földnek igen csekély becse volt, és azért nem csodálkozhatunk azon, ha ily viszonyok közt sem az állam, sem az egyesek nem éreztek arra hajlamot, hogy a földmivelésnek ujabb tereket nyerjenek, vagy hogy a meglevő földeket az árvizektől megóvják. Későbben azonban, midőn az ipar és földmivelés fejlődött: mindinkább találkozunk intézkedésekkel, melyek az árvizek szabályozását czéíozták. Már a múlt század elején történtek intézkedések, s ezek szaporodtak a mai napig a szerint, a mint t. i. a földmivelés és ipar emelkedett. De be kell vallanom egyszersmind, hogy ezzel hasonló lépést tartani nem bírtak és sajnálattal kell elismernem azt, hogy ámbár a haza több vidékén történtek vizszabályozások hosszas éveken át nagy költséggel, mindamellett hazánk nagy része folyton áradásoknak van kitéve , mint ezt a múlt és ez évi sajnos tapasztalatok bizonyítják és e tekintetben azt mondhatjuk, hogy a teendőknek még csak fele utján vagyunk. Mindazáltal azt hiszem, nem tagadhatja senki, hogy a vizszabályozások tekintetében sok történt hazánkban. Fordultak elő ugyan sok lényeges hibák is; de meg kell fontolnunk, hogy ily nagyszerű munkák tételénél más országokban is hasonló tévedésekkel találkozunk, ezek tehát hazánkban sem voltak elkerülhetők. De másrészről e munkálatokat azon idők viszonyai szerint kell megítélnünk, melyekben azok készültek. A harminczas évekig alig történtek más munkálatok, mint csekélyebb mérvűek egyes törvényhatóságok közbirtokosok és magánosok részéről, mint ezt törvénykönyvünk is mutatja. Az 1754: XIV, az 1807 : XVII. de még az 1836: XXXVI. törvényczikkek is csak oly munkálatokról szólnak, melyek a viz lefolyásának gátlását tiltják, vagy arról szólnak, hogy az egyesek vagy közbirtokosok által emelt munkálatokban, és ezeknek költségeiben azok is tartoznak részt venni, kikre ezáltal haszon háramlik. A 1840 : X, törvényczikk hasonlóképen, csak valamivel bővebben intézkedik. És bár ez évben és azóta nagyobbszerü munkálatok tétettek, mindazáltal nem volt határozott elv, mely szerint ezek vezettettek volna. Mind a tervek és lejtmérések, de sőt az egyes vidékek megmentése is a kormány költségén, és pedig a só fölemelt árából eszközöltettek; a védgátak pedig nagyrészt közmunkák által készíttettek. 1845-ben találkozunk a legelső nagyszerű vízszabályozási társulattal. Ez a Tiszánál alakíttatott gr. Széchenyi István vezérlete alatt, és bár ezen időtől kezdve társulatok — gyérebben ugyan — de mindinkább szaporodtak annyira, hogy a jelen időben mondhatni, hogy minden nagyobb folyó mellett létezik ily egyes társulat. Erős meggyőződésem az, hogy egyedül ez azon czélszerü ut, melyen e tekintetben haladni kell. Mert valamint az állam kötelessége az, hogy azon folyókat, melyek hajókázhatok: szabályozza, hogy ott a hajózást előmozdítsa, a mennyiben ezen czélszerü s legolcsóbb közlekedési út előmozdítása az egész állam javára esik: — ugy ellenben az egyes árterek megmentése s ezen kisebb, nem hajókázható folyók szabályozása egyedül esak az illető birtokosokat, az árterek tulajdonosait illeti, s ezeknek költségén eszközlendő. Igen helytelen eljárás volna az, hogyha az állam költségén eszközöltetvén az