Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-353

353. országos ülés június 1 IS71 0 olvasom, bátor leszek ezt mindjárt hozzáolvasni. {Fölkiáltások: Fölolvasottnak vessszük!) . Elnök: Fölolvasottnak tekinti a ház. Gorove István közlekedési mi­niszter : Van szerencsém jelenteni, hogy ezen törvényjavaslat technikai részére nézve a neta­lán szükséges föl világositások adására Metzner főmérnök urat bizta meg a kormány. Simonyi Lajos b. előadó : E törvény­javaslat a központi bizottság által tárgyaltatván, midőn a bizottság jelentését kötelességem szerint előterjeszteném, ez alkalommal nem tarthatom föladatomnak azt, hogy a vizjogi törvények el­veiről, az eddig követett eljárásról, a tett intéz­kedésekről, valamint a törvénykönyvünkben e tekintetben hozott határozatokról részletes elő­terjesztést tegyek; hanem tudva azt, hogy ezen anyagi érdekeinkkel szoros összeköttetésben álló ügy a ház igen t. tagjai előtt amúgy is isme­retes : azoknak rövid vázolásába csak annyiban bocsátkozom, a mennyiben a tárgyalás alatt álló törvényjavaslattal szoros összefüggésben vannak. A mint mindnyájan tudjuk, hazánk topogra­phiai helyzete olyan, mely szerint nagy hegyek­től környezve csekély lejtősséggel biró nagy sik­ságot képez, melyen a hegyekről leömlő folyók igen csekély lefolyással birván, a folyók medré­ben a lefolyó viz el nem fér s ennek következ­tében rendes időben is mértföldekre terjedő ta­vakat és mocsárokat képez, rendkívüliekben pe­dig a müvelés alatt álló földeket, sőt magokat a falvakat és városokat is elborítja. Mindez tör­tént akkor, midőn csak rendezetlen állapotban voltak, és ámbár mind ujabb , mind régibb idő­ben gyakoriak voltak az elemi csapások: mind­azáltal igen kevés intézkedés történt ezek elhá­rítására. Ennek oka legfőképen abban keresendő, hogy ez időben a haza polgárainak az országot vagy a külellenség, vagy ennek alkotmányát másnemű támadások ellen kellett megvédeniök. De másrészről azért sem történt ez irányban semmi: mert ez időben a földmivelés, ipar és ke­reskedés kezdetleges állapotban levén, a földnek igen csekély becse volt, és azért nem csodálkoz­hatunk azon, ha ily viszonyok közt sem az ál­lam, sem az egyesek nem éreztek arra hajla­mot, hogy a földmivelésnek ujabb tereket nyer­jenek, vagy hogy a meglevő földeket az árvizek­től megóvják. Későbben azonban, midőn az ipar és földmivelés fejlődött: mindinkább talál­kozunk intézkedésekkel, melyek az árvizek sza­bályozását czéíozták. Már a múlt század elején történtek intézkedések, s ezek szaporodtak a mai napig a szerint, a mint t. i. a földmivelés és ipar emelkedett. De be kell vallanom egyszer­smind, hogy ezzel hasonló lépést tartani nem bírtak és sajnálattal kell elismernem azt, hogy ámbár a haza több vidékén történtek vizszabá­lyozások hosszas éveken át nagy költséggel, mindamellett hazánk nagy része folyton áradá­soknak van kitéve , mint ezt a múlt és ez évi sajnos tapasztalatok bizonyítják és e tekintetben azt mondhatjuk, hogy a teendőknek még csak fele utján vagyunk. Mindazáltal azt hiszem, nem tagadhatja senki, hogy a vizszabályozások tekintetében sok történt hazánkban. Fordultak elő ugyan sok lé­nyeges hibák is; de meg kell fontolnunk, hogy ily nagyszerű munkák tételénél más országokban is hasonló tévedésekkel találkozunk, ezek tehát hazánkban sem voltak elkerülhetők. De más­részről e munkálatokat azon idők viszonyai sze­rint kell megítélnünk, melyekben azok készül­tek. A harminczas évekig alig történtek más munkálatok, mint csekélyebb mérvűek egyes törvényhatóságok közbirtokosok és magáno­sok részéről, mint ezt törvénykönyvünk is mu­tatja. Az 1754: XIV, az 1807 : XVII. de még az 1836: XXXVI. törvényczikkek is csak oly munkála­tokról szólnak, melyek a viz lefolyásának gátlá­sát tiltják, vagy arról szólnak, hogy az egye­sek vagy közbirtokosok által emelt munkála­tokban, és ezeknek költségeiben azok is tartoz­nak részt venni, kikre ezáltal haszon háramlik. A 1840 : X, törvényczikk hasonlóképen, csak valamivel bővebben intézkedik. És bár ez év­ben és azóta nagyobbszerü munkálatok tétettek, mindazáltal nem volt határozott elv, mely sze­rint ezek vezettettek volna. Mind a tervek és lejtmérések, de sőt az egyes vidékek megmen­tése is a kormány költségén, és pedig a só föl­emelt árából eszközöltettek; a védgátak pedig nagyrészt közmunkák által készíttettek. 1845-ben találkozunk a legelső nagyszerű vízszabályozási társulattal. Ez a Tiszánál ala­kíttatott gr. Széchenyi István vezérlete alatt, és bár ezen időtől kezdve társulatok — gyérebben ugyan — de mindinkább szaporodtak annyira, hogy a jelen időben mondhatni, hogy minden na­gyobb folyó mellett létezik ily egyes társulat. Erős meggyőződésem az, hogy egyedül ez azon czélszerü ut, melyen e tekintetben haladni kell. Mert valamint az állam kötelessége az, hogy azon folyókat, melyek hajókázhatok: sza­bályozza, hogy ott a hajózást előmozdítsa, a mennyiben ezen czélszerü s legolcsóbb közleke­dési út előmozdítása az egész állam javára esik: — ugy ellenben az egyes árterek megmentése s ezen kisebb, nem hajókázható folyók szabályo­zása egyedül esak az illető birtokosokat, az ár­terek tulajdonosait illeti, s ezeknek költségén eszközlendő. Igen helytelen eljárás volna az, hogyha az állam költségén eszközöltetvén az

Next

/
Oldalképek
Tartalom