Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-353

6 353 országos ülés június 1. 1871. ilynemű szabályozások s ez által az államadó szaporodván: abban részben azok is tartoznának hozzájárulni ezen államadóhoz, kikre ezen vizek­nek semmi hatása nincs, s az ő pénzükön men­tetnének meg oly vidékek területei, melyek kü­lönben az árviz által elboríttatnak. Azért azt hiszem: az egyedül egészséges eszme, mely szerint e tekintetben eljárhatunk az, hogy az egyes árterek azok birtokosai által mentessenek meg. Miután pedig a folyók hatása nagyobb területre terjed ki, ennek következtében az ily szabályozás az erők egyesítése, azaz tár­sulatok által eszközlendő. Ámbár ezen társulatok az állam pénzbeli segélyezésére nem számolhatnak, mindamellett elkerülhetetlenül szükséges az, hogy az állam­kormány felügyelete alatt álljanak s ezen fel­ügyelet reájok a törvényhatóságok által s ezek utján a kormány által is gyakoroltassák. Mert igaz, hogy egyes vízmüvek, vagy védgátak eme­lése által valamely vidék nagyon használhatóvá tétetik és jövedelmei szaporodhatnak; de iniyan­azon müvek által más vidéknek roppant kár is okoztathatik, pedig az állam nem engedheti meg valamely vidéknek ilyszerü megkárosítását. En azt hiszem, azért, hogy az egyes társu­latok fölötti felügyelet a kormány által kell, hogy eszközöltessék, és okvetlenül szükséges, hogy csak azon munkálatok készíttethessenek el, melyek felsőbb jóváhagyást nyertek. Ámbár az államkormány részéről az egyes társulatok pénz­beli segélyt nem nyerhetnek, mindamellett az állam részéről, hathatós segély nyujtathatik az­által, hogy a társulatok követelései közigaz­gatási utón hajtatnak be; továbbá ha azon tár­sulatok, melyek kölesönt akarnak felvenni, ezen szándékukban a kölcsön felvétele tekintetében az • állam részéről támogattatnak, de mind a kor­mány, mind a törvényhatóságok, valamint a tár­sulatok hatásköre is csak törvény által szabá­lyozható. Igaz ugyan, hogy azon törvényeket, me­lyek eddig hozattak és melyek a vizszabályozásról szólanak, azon bölcseség jellemzi, mely átalában törvénykönyveinkben feltalálható. De mindazon­által ezek a jelenkor igényeinek, a fejlődő vi­szonyoknak megfelelni már többé nem ké­pesek, és azért ujabb törvények hozatala elkerül­hetetlen szükségessé vált. Ezen érzettől áthatva, a központi bizottság tárgyalván a vízszabályozási társulatokról szóló törvényjavaslatot, miután ebben feltalálta azt, hogy a társulatoknak alakithatását elősegíti; továbbá, hogy azoknak hatáskörét, valamint a kormány jóvá­hagyását körvonalozza, ngy szintén az állam részé­ről! segélyezés tekintetében azokat biztosítja: ennek következtében ezen törvényjavaslatot mind alap­jára nézve, mind kiindulás tekintetében helyes­nek tartja. Az osztályok részéről azonban több módo­sítások, hozzá teszem gyakorlati módosítások tétettek, melyek a tárgyalt törvényjavaslatnak értékét és ezélszerüségót még inkább emelik. Az egyes osztályok részéről ezen módosítások a központi bizottság által szövegeztetvén, a kor­mány részéről is elfogadtattak. Könnyebb átte­kinthetés végett bátor vagyok ezen központi bi­zottság által szövegezett törvényjavaslatot a t. háznak bemutatni, azon kéréssel, hogy ezt átaíá­nosságban a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a tárgyalás alapjául a központi bizottság szövegezését elfogadni ? {Elfogadjuk!) Tehát az fog a részletes tárgya­lásnál olvastatni. Széll Kálmán jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat 1-ső és 2-ik %-t, melyekre nézve észrevétel nem levén, elfogadtatnak; olvassa azután a 3-ih §4.) Hajdu Ignácz: T. ház! A tárgyalás alatti törvényjavaslatnak, vélekedésem szerint, nincs fontosabb pontja, mint a társulat meg­alakulása iránti rendelkezések. Ez alkalommal vettetik meg századokra ki­terjedő jólétnek alapja, s az utódokra is ki­ható örök terhek vállaltatnak el, mert a vizsza­bályozás addig tart, mig a folyóvíz létezik, s e törvény is alább helyesen gondoskodik arról, hogy a megkezdett munkálatok félbe ne hagyat­hassanak, s a befejezettek állandóan megtar­tassanak. E jótékonyság helyett minden elhamarko­dás s tévesztett lépések alig, sokszor egyátalá­ban nem is helyrehozható károk és szerencsét­lenségek hosszú lánczolatát kezdik meg. Ennél­fogva szükséges, hogy a megalakulás körül min­den lépések azon óvatossággal tétessenek meg, melyek az érdekeltekben megnyugvást keltsenek föl , s saját ügyeikben befolyásukat biztosít­sák, s minden érdekek figyelembe vételével, a jövőben előfordulható tévedések elkerülését le­hetővé tegyéü. A mi csak az alakulási módoza­tok helyes megállapítása, az ott teendő munká­latok sorozatának helyes és szabatos körülírása által vélelmeztethetik elkerülhetőnek. A törvényjavaslat jelen szakaszainak hiánya az, hogy az alakulási teendőket összehalmozza s az alakulás természetes sorrendjétől eltérve, még azt is lehetővé teszi, hogy az érdekeltek egy része ezen fontos műveletekben elmaradjon a részvételtől. Mert ha csak magában az alakulási köz­gyűlésben constatáltatik az érdekelt holdak száma, s ennélfogva csak akkor tudatik meg az érdekeltek kiléte : megeshetik, hogy az érdé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom