Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-365
365. országos ülés szeptember 23. 1871. 123 által csaknem teljesen kimerittetett: még ez is sok tekintetben előnyösebb kölcsönt kötött, mert Francziaországról is azt lehet mondani, hogy viszonyaink a Francziaországéihoz nem hasonlíthatók. Ámbár, ha azt vesszük tekintetbe, hogy mi befektetésekre, productiv czélokra vesszük fel csekélyebb összegű kölcsönünket, szemben azzal, melyet Francziaország volt kénytelen fölvenni kimerült helyzetében: talán mégis kiállhatnók az összehasonlítást, s nem volna szükséges, hogy a mi kölcsönünk 10%-kal drágább legyen, minthogy a franczia kölcsön 82 forint kibocsátási áron köttetett, míg mi a kölcsönt csak 73% frt kibocsátási árral vennők fel. De mondhatom, hogy kölcsönünk nem előnyös akkor sem, ha összehasonlítjuk saját jelenlegi árkeletünkkel is. Tudjuk, hogy a mai napon az úrbéri papírok, melyek szintén biztosak, de még sem biztosabbak, mint lesznek ezen kölcsönnek papírjai: 79 körül állanak; a szőlő dézsma váltsági papírok 75 — 76 körül állanak, pedig ezek szelvényei után jövedelmi adó is fizettetik; sokkal előnyösebbek tehát a most kibocsátandó papírok, melyekre nézve ki lesz mondva, hogy azok után sem bélyeg sem illeték, sem jövedelmi adó nem fizettetik:. Azok tehát tisztán behozzák az 5 perczentet, a névszerinti értéktől a mi pénzpiaezainkon tehát papírjaink, melyek már forgalomban vannak, nem biztatnak bennünket oly előnyökkel, mint milyennel a mostaniak ellátva lesznek. Ha ez igy áll : akkor kénytelen vagyok azt mondani, hogy ezen kölcsön az országra nézve nem mondható, vagy legalább nem mondható biztos kilátással annyira előnyösnek, hogy ezen előnyt legközelebb vagy később is utolérni nem lehetne. Én t. ház mind ekkorig semmi oly indokot sem láttam föíhozatni, mely igazolná azt, hogy ezen kölcsön, most, előzetesen a nélkül, hogy a költségvetésből teljes biztosítást nyerhetnénk ezen összeg szükségességére nézve, már most megállapítandó lenne. A negyedik osztály azon hitben volt, hogy e kölcsön elfogadására, megállapítására nézve elég idő lesz akkor, midőn a költségvetés fog tárgyalás alá kerülni, ennek ellenkezője nem bizonyittatott még eddig senki által, még igen t. barátom a központi előadó ur által sem, ki pedig tüzetesen foglalkozott e kérdéssel. Mivel pedig ez nem bizonyittatott, és mivel a 4-ik osztály nem bocsátkozott külön véleményében a kölcsön lényegébe, hanem csupán ezen előzetes kérdés eldöntését terjeszti a ház elé : azt hiszem, hogy nyugodt lélekkel terjeszthetem annak eldöntését a ház elé, a mennyiben mint mondám annak ellenkezője senki által sem bizonyittatott; s most csupán néhány észrevételt kell tennem azokra, miket a t. központi előadó ur fölhozott, fentartva magamnak, hogy a házszabályok értelmében a tárgyalás befejeztével jogom legyen még a kérdésre visszajönni. (Halljuk!) T. barátom a központi előadó ur igen nagy súlyt fektetett arra, hogy a külön véleményben azon kifejezés használtatik, hogy „általában csak akkor helyes valamely kölcsön megszavazása, hogy ha azt a következő évi állam költségvetés tárgyalása gmegelőzi, s ekként a költségvetés tételeinek megtörtónt parlamentáris megállapítása mintegy indokolja;" és azt mondja erre válaszában, hogy ha arról volna szó, hogy ezen kölcsönből a deficit fedeztessék : akkor indokolva látná a tételt ; de arról szó nincs, mert a kölcsön már előre megszavazott czélokra, tehát olyanokra rendeltetik felvétetni, melyek a költségvetéssel tulajdonképen semmi összeköttetésben nincsenek, és igy ennek tárgyalása helyesen eszközöltethetik a költségvetés tárgyalása nélkül is. Én, t. ház, megvallom, hogy sem a pénzügyminiszter ur előterjesztéséből, sem a pénzügyi bizottságéból arról meggyőződve nem vagyok, hogy ez a jövő évi deficittel is némi összeköttetésben nincs. Mert nem specificáltatik teljesen e kölcsön czélja magában a törvényjavaslatban sem, sőt a 6-ik §-ban, mely a pénzügyi bizottság javaslatából igtatandó be, világosan az mondatik, hogy e kölcsönből teendő beruházások iránt a törvényhozás intézkedik. — Tehát még ekkoráig megállapított bizonyos czélja e kölesönnek nincs, s igy a költségvetésből is kell merítenünk azon szükségeket, melyek e kölcsönből fedezendők lesznek. (Helyeslés balról.) T. barátom, az előadó ur azt mondja, hogy nagyon hibás dolog lenne, hogy ha apró kölcsönöket vétetne föl a ház évenként, és igy helyesen intézkedik akkor, midőn most már előlegesen költségeire bizonyos nagyobb összegeket vesz fel. Ha, t. ház, áll az, mit ugyancsak ő mond, hogy e kölcsön a jövő évi deficittel összeköttetésben nincs, és igy abból a jövő évi deficit fedeztetni nem fog, ha felveszem ez álláspontot: akkor természetesen — miután annyi tudomással a jövő évi költségvetésből már birunk, hogy abban is lesz deficit, biztos kilátásunk lenne, hogy jövőben megint apró kölcsönt kell felvenni a deficit fedezésére. Tehát, ha áll az, a mit t. előadó ur mond : akkor épen az fog bekövetkezni, a mitől ő óvakodni akar, t. i. hogy apró kölcsönt kell felvenni. T. barátom nagy súlyt fektetett arra, hogy Jókai tegnapi interpellátiojában bizonyos pénzszükségről tett említést, mely forgalmunkat legközelebbről fenyegeti, s ennek folytán szintén indokot merit abból, hogy valószínűleg e kölcsön 16*