Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-364
112 364 országos ülés szeptember 32. 1871. elsőbbségi kötvényeiből befolyók a földhitelintézetnél vannak elhelyezve. A mi a nyeremóny-kölesőnbőí és a kincstárnak időnkint netalán fölmerülő fölöslegéből áll elő, az egy másik intézetnél, a hitelbanknál van elhelyezve. Tehát már azon tényállást kénytelen vagyok reetificálm, a mennyiben nem egy, hanem két intézet van megbízva a pénzek kezelésével. Ha azon pénzintézet általában emeltebb kamatok mellett adja ,ma' a pénzt, mint adta előbb : annak természetes oka az, mert a kincstárnak magának a nyeremény-kölcsön után a bank kamatlábat tartozik fizetni, mi jelenleg 6%, e mellett kezelési költsége van és hasznot is akar, és ezeken fölül nincs is mindig azon helyzetben, hogy különösen mikor jelentékenyebb összeg pénz bocsáttatik rendelkezésére, azt a bank kamatlábja mellett helyezze el. Magamnak positiv értesüléseim vannak az iránt, hogy az intézet időnként veszteséggel kezeli a pénzt. (Fölkiáltások bal felől: Kételkedünk rajta!) Szavamért állok. Tudom, hogy volt rá eset, midőn a pénzt a bank-kamatláb mellett nem helyezhetvén el, fél perezenttel alacsonyabban voltam kénytelen azt elhelyezni, mert irántam való szerződési kötelezettsége mellett a pénzt elfogadni tartozik, és pedig a bankkamatláb mellett. Ha hát a veszteséget ily időben be akarja hozni, természetesnek tartom. Es végre e mellett meggondolandó dolog, hogy olyankor, midőn valóban szükség van, valóban momentán megakadás forog fön : akkor a kamatláb meg nem szorítása kívánatos volna-e ; mert hiszen ezen megszorítás eszközli, hogy kevésbbé előnyös dolgoktól az emberek egyelőre tartózkodnak ás nem veszik el a pénzt oly vállalatoktól, melyek a magasabb kamatlábat megbírják. Egyébként ezen irányban is hajlandó vagyok tovább menni és hajlandó vagyok — és hála Istennek ez idő szerint módon is van benne, ettől eltekintve más utón is, de természetesen mindig azon kikötéssel, hogy a közpénztár, a kincstár a maga számadását megtalálja, a legközelebbi napokban jelentékenyebb összeget a pesti piacznak hasznosítható állapotba hozni. Mily utón és mily módon az természetesen az alkudozásoktól, a tárgyalásoktól függ, de még e hó folytán azon helyzetben leszek, hogy egy pár milliót bocsáthatók a pesti piacz rendelkezésére. (Helyeslés.) Jókai Mór: T. ház! A t. pénzügyminiszter ur interpellatiómra adott válaszának vannak megnyugtató és meg nem nyugtató részei. Ezeknek egy részére nézve ki kell nyilatkoztatnom, hogy részemről megnyugvást találok bennők különösen a legutóbb mondottban, miszerint a pesti pénzpiacznak ezélszerü elhelyezésre és az államnak károsítása nélkül két — vagy nem tudom, — hány millió fog rendelkezésére bocsáttatni. Arra azonban kénytelen vagyok megjegyzést tenni, hogy nem azon arányban ós mérvben van nálunk azon calamitás, mint Bécsben, mert már a mai hivatalos lapban a „Wiener Zeitung"ban olvassuk, hogy intézkedés tétetett a minisztérium részéről, hogy az ottani pénzcalamitás kellő módon elhárittassék, vagy legalább enyhittessék. Hasonlót a magyar pénzügyminisztertől egész méltányossággal megvárhatunk. (Helyeslés bal felölj ' Azokra pedig, miket a bankügynek egy helyben maradása és onnan nem mozdulása iránt mondani méltóztatott, mintha annak a ház lenne egyenesen oka : ezen vádat a háztól elhárítani kötelességemnek tartom. (Helyeslés.) Végre a mi azon adatokat illeti, melyekre hivatkozni méltóztatott, azokat vagy szinten adatokkal kellene megczáfolnom, vagy pedig külön fölvilágosítást kérnem, s így miután positiv adatok jelenleg kezemben nincsenek, bátor vagyok a t, házat arra kérni, hogy ezen ügy tárgyalására határidőt kitűzni méltóztassék. (Helyeslés bal felől. Ellenmondás jobb felől.) Ez az én véleményem. Elnök: Tudomásul veszi-e a ház a miniszter ur válaszát. (Felkiáltások: Igen! Nem!) A kik tudomásul kívánják venni, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség tudomásul veszi. Szontagh Pál: gömöri) Interpellatiót kívánok intézni a t. igazságngyminiszter úrhoz. (Halljuk !) Miután pedi Q' az az indokolást magába foglalja, kérem azt felolvastatni. Parcsetics Sándor jegyző (olvassa): Interpellatio a tisztelt igazságügyi miniszter úrhoz. Miután Gömör és Kis-Hont t. e. megye egész területére egyetlen egy törvényszéket állapi tattott meg a megyének határszélén fekvő Rimaszombat városában ; Miután a megyének vas- és bánya-iparral foglalkozó nagy kiterjedésű vidéke és abban helyi piaczokkal , takarék-pénztárakkal bíró, megyei legnépesebb, legmiveltebb és tekintélyes bányavárosok Dobsina, Rosnyó, Jolsva, továbbá Csetnek és a Garánvölgy, 8—12 mértföld távolságra esnek Rimaszombattól, melylyel azok sem kereskedelmi, sem semmi egyébnemü más érintkezési viszonyban nem állanak; Miután a t. miniszter ur a törvénykezési