Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-331

5g 381. örsz&gcs ülés ápril 22. 1871. elfogadom, van kifogásom a 3-dik pont ellen, hol az mondatik, hogy „nádasoknál, vagy havasoknál: ha a birtokosok birtokaránylagos többsége kívánja." Én valósággal nem értem: mit akarunk érteni ,,havasok" alatt, mert a havas lehet erdő, legelő, szántóföld és kaszáló is; szóval, én itt ezen kifejezést világosnak teljességgel nem látom, és azt hiszem, hogy maga a t. ház is belátja, hogy hibás lenne, ha e kifejezés a tőrvényben benn foglaltatnék; ennélfogva én inkább azt kívánom, hogy miután itt az erdőkről ugy is van gondoskodás és ki van mondva, hogy 100 holdnál kevesebb nem jöhet felosztás alá: mondassák ki a 3-dik pontban az, hogy a „legelőknél és nádasoknál pedig, ha a birtokosok birtok-aránylagos többsége kívánja." En azt hiszem t. ház, hogy ezen kifejezés sokkal szabatosabb lenne; mert annak, hogy „havas", nincs értelme, és azért következő módosítást vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani, hogy a 3-dik §-ban e helyett: „nádasoknál vagy havasoknál" tétessék: „legelőknél és nádasoknál." Horvát Boldizsár igazságügyminiszter; T. ház! Én havasok alatt nem értek mást, mint havasokat. (Derültség.) Igaz, hogy a havas lehet legelő és erdő is ; de én az 1-ső és 2-ik pont alatt értem az oly legelőket és erdőket,melyek nem havasok, a 3-ik pont alatt pedig értem a havasokat átalában, akár legelők akár nem legelők. E közt akartam csak különbséget tenni. Zeyk József T. ház! Az első és 3-ik pont között, a miként azt t. barátom módosíttatni akarja, tökéletes ellentét lenne ; mert az 1-ső pont azt mondja, hogy „szántóföldek, rétek, kaszálók és legelőknél/' a módositvány szerint pedig a 3-ik pontban ismét előfordulnának a „legelők," melyek elkülönítését pedig akkor lehetne eszközölni, ha a birtokosok birtokaránylagos többsége kívánja. Ez ellentétet foglal magában. Ennélfogva a módosítást elfogadni, véleményem szerint, lehetetlen. {Helyeslés.) Gecző János előadó : T. ház! A törvényjavaslatnak azon intézkedése, hogy megkülönböztesse a havast a legelőtől: igen okszerű, mert legelő van olyan, a mi nem havas; mig a havasok nagyrészt legelők és nagyrészt kaszálók. Azon fontosság, mi a havasokban rejlik, csakugyan megkívánja a megkülönböztetést; mert a mint először voltam bátor mondani, ha Erdélynek van biztos alapja a jövőre, mi felvirágzását eszközölheti: az a havasok biztosítása; mert ha a havasok túlságos felosztás által eldaraboltatnának, nem fognának megfelelni azon czélnak, melyre hivatva vannak; következőleg a havasok főlosztása korlátoltabb viszonyok közé van téve, mint a legelők felosztása; mert amúgy is azon legelőkből, a melyek a völgyekben vannak, minden ember, ha kívánja, saját részét természetben elkülönítve kiveheti. Ha már most azt mondjuk, hogy a havasokból is kivehesse mindenki a maga részét: akkor azon czél meg van semmisítve, melyre a havasnak szolgálni kellene. Ennek következtében a havasoknál azon különös érdek volt tekintetbe véve, a melyet ismételten kiemeltem, és melynél fogva szükséges, hogy csak azon esetben, ha az összes birtokosok többsége kívánja: osztassanak fel a havasok, máskép nem. Ha a t. ház azt látná, hogy ezen fogalmazás e tekintetnek megfelelő, akkor kérem, méltóztassék azt helybenhagyni. {Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a 8. §-t a központi bizottság szövegezése szerint? (Elfogadjuk !) A kik elfogadják: méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A többség elfogadja. Ivacskovics György jegyző ^olvassa a 9. §-t, a mely észrevétel nélkül elfogadtatik; továbbá olvassa a 10-ik §-t). Elekes György: Tisztelt ház! nekem a 10 §. a) pontja ellen volna némi kifogásom, a hol az mondatik, hogy a íoglalónak „szabadságában van az elfoglalt résztöbbletet visszaadni, vagy azt jövőre is megtartani." Miután ezen törvény világosan kimondja azt, hogy itt csak a jogtalan foglalókról van szó, t. i„ a kik 32 éven innen foglaltak, tehát azt hiszem, hogy itt a jogtalan foglalónak jogokat bizonyosan nem adhatunk; mert nagyon különös volna,ha azt mondanók, hogy a 32 éven innen foglalónak jogot adunk arra, hogy ő szabadon választhat ; vajon visszaadja-e ezen többletet, vagy nem; de ennek értelme nincs nézetem szerint, ha a b) pontot elolvassuk, mely azt mondja: „hacsak a közbirtok használásának aránya állapíttatott meg, és a közös használat fenntartatik, az elfoglalt birtokrész a hasznos beruházások becsértékének megtérítése mellett visszafoglalandó"; itt ugyanis az mondatik, hogy ha a község a közbirtokot egyénenként birtokaránylag felosztani nem akarja : ez esetben már a foglaló köteles visszaadni azt a részt, megtéríttetvén az illetőnek azon beruházás, melyet netalán arra tett. Akkor az egész a) pont, nézetem szerint, semmis; annyiban, a mennyiben, ha látnák ezt a törvényt az érdekelt felek, igen természetesen egyik sem tenné azt, hogy szemólyenkint birtok-aránylag, vagy más kulcs szerint feloszszák maguk közt az erdőt; hanem azt fogják mondani, nem osztjuk fel, és visszaveszik foglalásul az illetményt és azután, mikor viszavette'k, 5 — 6 év múlva azt fogják határozni, hogy most már felosztják. De ezt csak mellékesen emiitettem, mert erre súlyt nem fektetek ; de súlyt fektetek főképen arra, hogy a jogtalan foglalónak az ily dologban szabad vá-