Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-331
881. országos ülés ápril 22. 1871 bt lasztást ne nyújtsunk arra, hogy a többlet-illetményt magának megtartsa. Én ezért egy módositványt vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani. Módositványom még tovább is megy, mert itt az mondatik, hogy e hasznos beruházást tartoznak megfizetni. Én azt hiszem t. ház, hogy, melyik hasznos, melyik nem hasznos: azt az illető felek közt meghatározni legjobb volna a bíróra bizni; mert a mi az egyik félnek hasznos beruházás : az lehet a másik félnek káros; mert a foglaló, igen természetesen, igyekezett a foglalt területet bekeríteni, besánezolni, és oly épületet tenni rá, mely az ő nézete szerint czélszerü és hasznos. Ha már most ez felosztás vagy foglalás alá kerül : az uj tulajdonosnak, vagy a községnek e beruházás hátrányos lehet. Azért én e dolgot egészen a biróra bíznám, és a bíró határozza meg : melyik a hasznos , melyik a nem hasznos. A következő módositványt vagyok bátor e szakaszhoz ajánlani : a 10-dik szakasz a) pontjában e szavak után: „a közösbirtok természetben való felosztása esetében, az elfoglalt rész a birtokos illetményébe betudandó, és a mennyiben illetménye kevesebbet tesz," —ez marad, s ez után jönne : „a többletet vissz-adni tartozik ; az ily területen mindkét félre hasznos beruházások a leendő tulajdonos vagy közbirtokosok által becsérték szerint megtéríttetnek." A többi marad ugy, a hogy van, és a h) pont egészen kihagyandó. liázár Ádám: Ugyané ponthoz bátor vagyok némileg abban az irányban, melyben előttem szólt képviselőtársam módositványát beadta, de némileg szabatosabban egy módositványt ajánlani, mely következőleg hangzik : a negyedik sorban a „foglalónak" szótól végig kihagyandó, s e helyett a következő tétel beigtatandó : „a többlet a közösvagyonhoz fölosztás végett csatolandó. Az ily birtokon tett hasznos beruháaások, a birtok megváltása esetében, becsárban az uj birtokos által megtartathatnak, vagy az előbbi birtokos által elvétethetnek,* a b) pont egészen kimarad, s lenne a következő uj pont: „az erdő és havasirtás sem javításnak, sem beruházásnak nem tekintendő. 4 '' Jámbor Pál jegyző (olvass a Lázár Ádám módositványát). Gecző János előadó: T. ház! Oka annak, hogy a 10. §. a) pontja alatt a foglalónak választhatási joga van fentartva, azon helyzet, mely szerint Erdélyben az ily közös birtokok kiirtásáról és elfoglalásáról határozott törvény nem létezik. Ezen törvényhiány következtében azok, kik ily foglalásokat tettek, gyakran az illető hatóságok parancsából tették. így névszerint azon vidéken, hol katonai határőrség volt: az égalj szeliditése czéljából hatósági renXÉP. H. SAPLO 18** XVI. delet folytán voltak kénytelenek irtani az erdőket, és ezen irtások által foglalásokat eszközöltek. Ily viszonyok közt tanácsos, hogy azon birtokosoknak, ki e szerint foglalt, habár rendes jogi értelemben nem is volna választáshoz jogosultsága, mégis a választás joga megadassák. Ezen szempontból indult ki a központi bizottság, és ezen szempontból ajánlja ezen §-t a t. háznak elfogadás végett. Elnök: Elfogadja a t. ház a 10, §-t, a központi bizottság szövegezése szerint ? (Igen ! Nem !) Kik elfogadják: méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Ivacskovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 11-dik §-át). Halász Boldizsár: T. ház ! Én nem látom eléggé indokoltnak ezen §. azon intentióját, hogy ha valamely város, szabad vagy vegyes község, oly községi vagyont, mely községi szükségletek fedezésére szolgál, arányosítás vagy elosztás alá akarna venni, ezt nem teheti; mert ha például én meg vagyok győződve, hogy nekem azon közös föleiből egy hold jut: az nekem többet jövedelmez, mint a mennyit a domesticába befizetek ; mert azon gazdálkodás, mely közösen folytattatik, sohasem jövedelmez annyit, mint a magángazdálkodás. Tehát államgazdászati szempontból sem pártolhatom ezen §-t, és pedig annál kevésbbé, mert az utána következő 12. §. épen ily esetről intézkedik, azt mondván: „Ha a közbirtokosok az őket illető közös birtok haszonvételeit egészben, vagy részben, községi czélok fedezésére engedték át: ezen körülmény őket a haszonvételek arányosításában és a birtok (S. §.) felosztásában nem gátolja; kötelesek azonban a községi szükségletek fedezéséről más módon gondoskodni." Elismerem, hogy a domestikát mindenesetre fedezni kell; de a törvény által kényszeríteni az együttmáradásra azokat, kik az elosztást kivánják, és készek a domesticát készpénzben lefizetni : véleményem szerint nem helyes. Annálfogva én ezen 11-dik §-t kihagyatni indítványozom; mert ugyanazon esetről a 12-ik §-ban gondoskodva van. Gecző János előadó: Engedje meg a t. ház, hogy ezen kérdést néhány szóval felvilágosítsam. A 11. és 12-ik §. közt különbség van. A 11. §. azon községi vagyonról szól, mely eloszthat atlan; a 12-ik azon vagyonról, a mely a közbirtokosok vagyona; de megengedték közös akarattal, hogy abból a községi czélok fedeztessenek. De az úgynevezett községi vagyon soha fel nem osztható, s az mindig azon czélra fordítandó, a melyre rendelve van, az a jogosult. 8
