Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-331
331. omágos ülés áprü 22. 1871. 47 set előtti három évi tartozások elévülteknek tekintetnek és a keresetek megindítása előtti három évi tartozások meg nem Ítélhetők. Az irtványokra tökéletesen áll az, a mi a szőllőbirtokosokra; és ezek is, mások is, 18 évi hátramaradásban marasztalhatók el. En a 15. szakasz kihagyását indítványozom. Nehrebeczky Sándor: Én lényeges különbséget látok azon hátramaradások közt, melyek a szőllőknél és irtványföldeknél fordulnak elő. En az ily irtványföldek visszaváltásánál az igazságot ott látom, hogy akkor, midőn a földesúr az irtványföldet magához váltotta: akkor a volt jobbágyoknak elégítse ki azon terhét, mely az irtványokon feküdt; és megfordítva: midőn a földesúr elveszti és a volt jobbágy nyeri meg az irtványt: azon tartozásokat, melyeket a földesúrnak teljesített örökbe váltsa meg. Ezen igazságnál fogva, tekintettel arra, hogy az irtványok természete sokszor tagositási perben hozott érdemleges Ítélet alkalmával döntetik el, ós akkor tűnik ki, hogy annak birtokosa 20 évi hátralékban van : akkor e 20 évi tartozást behajtatni talán mégis sok lenne. Ez volt oka, hogy a 15. szakasz a) pontja felvétetett, melyben nincs egyéb, kimondva, mint hogy ily restantiák teljesítése 10 évnél tovább visszafelé nem megy. Én részemről ezt igazságosnak tartom és rá fogok szavazni. Ivacskovics György jegyző (olvas) : Módositvány az irtványokról szóló törvényjavaslat 15. szakaszára vonatkozólag, beadja Paczolay János. Az idézett szakasz a) pontját mint fölöslegest kihagyatni indítványozza. Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését ? Akik elfogadják: méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 16-ik §-t). Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Tehát el van fogadva. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 17. §4). Lázár Ádám T. ház! Tekintettel egyfelől a háznak alig határozatképes számára, másfelől azon körülményre, hogy ezen épen Erdélyt érdeklő szakasz tárgyalásánál kevés erdélyi képviselő van jelen: megvallom, nem igen van kedvem e tárgyhoz hozzá szólani; de kötelességemet teljesítendő: e czikknól több módositványt kívánok előterjeszteni. Mindenek előtt az első bekezdésre nézve ajánlom, hogy az, megtartva a törvényben foglalt osztályozást, akkép szerkesztessék, mint a törvényben többször elfogadtatott: „Erdély, ugy Kraszna, Zaránd, Középszolnok megyék és Kővár vidékre nézve a következők rendeltetnek". Második módositványom az első pontra vonatkozik; ajánlom pedig azt azon okból, miután az eredeti miniszteri törvényjavaslatban ezen pontról egy szó említés sem törtónt, annál kevésbbé találom nyomát az indokolásban, hogy miért van ez igy felállítva, miután továbbá ezen uj passus a központi bizottság által igtattatott be; még azt mondja ugyan egyszerű jelentésében, hogy csak a beosztásra nézve történtek az eredeti javaslattól eltérőleg némi igazitások ; de ez lényeges uj* beigtatás, a nélkül, hogy ennek indokolása akár Írásban, akár szóbelileg a ház elé terjesztetett volna; annálfogva tekintettel az eredeti miniszteri indokolás azon tételére, mely az erdélyi, valamint a magyarországi viszonyok rendezésénél is az illető pátenseket veszi alapul és a mennyire szükséges, azokat módosítja és czélszerü intézkedéseket javasol; tekintettel továbbá az Erdélyre nézve erre vonatkozólag 1854. Julius 21-én kelt pátens XIX. czikkének azon tételére, mely azt mondja, hogy oly irtások, melyek 1819. évi január 1-je előtt történtek, ha azok iránt egyezkedés nincs, azon esetben az illető birtokos tulajdonává válnak; ennek ellentétes értelme pedig az, hogy ha egyezkedés léteznék, az illető irtásnak megváltás alá kell tartozni ; mert tudjuk, hogy minden ily irtások Erdélyben majorsági helyeken történnek, következőleg azokat a jelen törvény szerint vagy bizonyos részben meg kell osztani a volt földesúr és az irtó közt; vagy megváltási kulcs, mint a törvényjavaslatban van előterjesztve ós némileg elfogadva, szabályozza az ily viszonyokat. Miután továbbá épen ezen törvényczikkben jön elő később a 4. tétel alatt azon gondoskodás, hogy, miután Erdélyben tulajdonképen urbárium nem levén, ily irtványok czime alatt számos úrbéri kárpótlás vétetett igénybe : nagyon homályos intézkedés lenne az, hogyha a törvényhozás ez alkalommal, miután épen ezen viszonyokat akarja rendezni : tüzetesen és határozottan nem fejezné ki épen ezen törvényjavaslattal kapcsolatosan azon határozott intézkedést, hogy ezen irtásokkal mi történjék. Mert ha nem fejezi ki ezt a törvényhozás határozottan: ebből szintén, mint az eddig is történt, számos urbériség fog alkottatni és az állam ismét pár millióval terheltetni. Ugyan azért bátor vagyok ezen czikknek következő módositványát ajánlani. (Halljuk!) Módositvány, a 693. törvényjavaslat 17. szakaszához Az első sor ekként kiigazítandó: „Erdélye, ugy Kraszna, Középszolnok, Zaránd" stb. mara>4; az első pont ekként változtatandó: „Az 1819.
