Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-331

46 331. országos ölés ápril 22. 1871. van nehezítve — illetőségeiket egy darabban ősszepontositva kapnák meg. Paczolay János : T. ház! A tett módosítást el nem fogadhatom; nem fogadhatom el azért, mert a határokra vonatkozólag vagy megtörtént a tagosítás, vagy nem. Ha megtörtónt: az illető erdőtulajdonosok, ismervén saját érdekeiket, iparkodtak azon irányban működni, hogy az erdeik közepén fekvő irtványok az illetőségbe tudassanak be. Ha ezt elmulasztották: ezen mulasztásukat többé helyre nem hozhatják, ha egyszer a tagosítás megtörtént; miután annak fő eszméje épen az, hogy valahára a birtokviszonyokat megszilárdítsuk és azokat a mindennapi ingadozástól megóvjuk. E tekintetben tehát nem látom czélirányosnak azt, hogy, miután már valaki bírói ítélet vagy egyesség utján nyert birtokát megszilárdította : bárkinek jog adassék, ezen birtoknak más birtokkal való kicserélését követelhetni. En tehát e tekintetben nem látom szükségét e módosításnak. Ha pedig nem történt meg a tagosítás: akkor még módjában van az illetőnek az ily irtványökat más földterülettel fölcserélni; mert hiszen a tagosításnak az a czélja. hogy a birtokok összesittessenek; és igen ügyetlenül fogná föl volt földesúr a tagosítás eszméjét, a ki megengedné az illető irtvány-birlalóknak, hogy az irtványok az ő erdeje közepében maradjanak, hanem mindenesetre azon fog működni, hogy ezen irtványosok kiszoríthassanak ; ha pedig — a mint már mondtam •— megtörtént a tagosítás : átalában elfogadott elv, hogy tagosítás után senkit sem lehet kényszeríteni, hogy a tagosítás alkalmával nyert birtokát másnak átengedje. így tehát az egész módositványt elvetendőnek tartom. 1 Horvát Boldizsár igazságügy- i miniszter: Én a módositványt fölöslegesnek ' találom, de nem tartom összeütközésben levőnek ezen sza kaszszal; különösen nem vagyok azon nézetben, mintha a 14. szakasz oly irtványok megváltásáról szólana, a melyek a tagosítás után jöttek létre. Mert történhetett úrbéri rendbeszedés a nélkül, hogy az irtványok iránt kereset tétetett volna, és történt tagosítás is ily körülmények között. Ezen szakasz vonatkozik oly irtványokra, melyek korábban keletkeztek. De fölöslegesnek tartom a módositványt azért is, mert czélja úgyis benfoglaltatik ezen szakaszban, t. i. vagy nem történt meg a tagosítás: akkor van a földesúrnak módja, magán segíteni ós a maga osztale'krészét egy darabban kihasítani; vagy pedig: a tagosítás már megtörtént és akkor a 14. szakasz nyújt neki orvoslást; tehát akár történt, akár nem a tagosítás: mindkét esetben van neki ez iránt orvoslata, és azért erre nézve külön intézkedést nem tartok szükségesnek. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését 1 (Elfogadjuk! Nem fogadjuk el!) A kik elfogadják : méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 15. szakaszt.) Paczolay János: T. ház! Én e szakaszra nézve egy módositványt adtam be, a mely arra vonatkozik, hogy ezen szakasz a) pontja kihagyassék. *T. ház! midőn 1868-ik évben a szőllőváltság megváltásáról intézkedtünk: tettünk intézkedést azokról a hátralékokról, melyek keletkeztek a szolgálmányok és adózásnak maga idejében meg nem adása által. Akkor a t. ház ugy méltóztatott intézkedni, hogy, habár kétes is volt: vajon tartozik-e az illető szőllőbirlaló a földesúr irányában szőlőjéből akár adózást, akár szolgálmányt adni, ha már abban később elmarasztaltatott : azt megadni tartozik; és egyedül ezt a könnyebbitést engedte a szőllőbirlalóknak a t. ház, vagyis miután törvénynyé vált, a törvényhozás, hogy ott, hol kétes a szolgálmány-kötelezettség, hogy ott megengedtetik nekik, miszerint a szolgáimányokát tőketörlesztés alapján 22 év alatt törieszbessék. Tagadhatlan továbbá az is, hogy semmi néven nevezendő szolgálmányok nem oly terhesek, mint épen azok, melyeket az illető szőllőbirlalóknak kellett adni; mert tudjuk azt, hogy ők a terméketlen talajt szorgalmas munkásság és legtöbb pénzbefektetés által tették termékenynyé. Ha pedig t. ház, az országnak épen azon lakosai irányában, kik a legterméketlenebb földeket termékenynyé tették, és kik a terméketlen földre a legtöbb tőkeösszeget fordították : nem tartottuk érdemesnek arra, hogy ily kedvezményt nyújtsunk, mint az irtványbirlalóknak, nem tartom azt indokoltnak, sem méltányosnak, hogy még azon esetben is, ha ellenük a per megindittatott, még a per megindítása előtt visszavétellel bírjanak. Másrészt nem tartom czélszerünek azt sem, hogy az egyik birlaló hátramaradásánál igy, a másiknál amúgy intézkedjünk ; mert az igazság azt hozza magával, hogy az ilyetén hátramaradásnál mindenki irányában egyforma intézkedés történjék. Kérem a t. képviselőházat, miszerint a 15. szakasz a) pontját kihagyni méltóztassék annyival inkább : mert már az irtványbirlalók nyerték azon kedvezményt, hogy nem tartoznak több időre hátramaradást fizetni, mint a mennyit fizetnek a szőllőbirlálók az által , hogy a kére-