Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-331

331 országos ülés ápril 22. 1871. 39 bátor benyújtani az észak-amerikai Egyesült Államokkal 1867. június hó 14-én kötött consulsági egyezményről. Kérném az igen t. házat, hogy ezt kinyomatni és tárgyalás végett az osztályokhoz utasítani méltóztassék. Elnök: Ki fog nyomatni és kiosztatni. Szlávy József kereskedelmi miniszter: Arra volnék bátor kérni az igen t. elnök urat, hogy minél előbb méltóztatnék kinyomatni és az osztályokhoz utasítani, mert a ratifieatió ideje már igen közel van. Elnök: Iparkodni fogunk a lehetőségig, hogy minél előbb vétettessék tárgyalás alá. Pauler Tivadar vallás és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! Schvarcz Gyula képviselő ur a következő interpellatiót intézte hozzám: „Van-e tudomása a miniszternek arról, hogy a csalatkozhatlanságról szóló pápai közlemények az ország több püspöki megyéiben ki lőnek hirdetve? Ha van tudomása: tett-e és minő intézkedéseket tett a kormány megóvására és épségben tartására Magyarország apostoli királya azon jogának, miszerint a pápai közleményekbe, mielőtt ezek hazánkban kihirdetnének, előzetesen betekinthessen és fölöttük „placetumot" gyakorolhasson ? Avagy elévültnek tekinti-e a miniszter a tetszvényjogot, mint praeventiv rendszabályt, vagy érvényen kívül helyezettet, mint — legalább részleg — nem tőrvényben, hanem szokásos jogban gyökerezőt? Ha igen, ugy elégségesnek tartja-e a miniszter a repressiv rendszabályt, mint biztosítékot oly bekövetkezhető pápai közlemények ellenében is, melyek — nem mikint a csalatkozhatlanságról szóló bulla hitágazati tanokra vonatkoznak, — hanem anyagilag is a magyar állam közjogával jöhetne összeütközésbe? Ha nem: ugy minő intézkedéseket tett vagy fog tenni a végett, hogy addig is, mig az állam és az egyház közti jogviszonyok végleges szabályozása folytán hazánkban a teljes vallásszabadság és teljes vallásfelekezeti egyenjogúság lehetővé válik, a magyar állam közjoga függetlenségének biztosítékai a római euriával szemben, a lelkiismeretszabadság és sajtószabadság érdekeivel összeegyeztethessenek?" Ezen interpellatióra válaszom : arról, hogy a pápa csalhatatlansági dogmájáról szóló közlemények az ország több egyházmegyéiben kihirdettettek volna, hivatalos tudomásom nincs. A székesfehérvári püspök boldogult elődömet fölkérte, hogy a vatikáni zsinat határozatait tartalmazó és megyéje papságához intézett levelét pártfogása alá vegye, s annak szétküldését ne akadályozza. A levél kevéssel báró Eötvös József halála előtt érkezett meg; arról értesülvén, kötelességemnek tartottam a püspök figyelmét azon miniszteri körlevélre irányozni, mely minden görög és latin szertartású püspökhöz augusztus 10-én intéztetett, és mely szerint ő császári és apostoli kir. felsége megrendelni méltóztatott, hogy a tetszvényjog föntartása mellett, a római zsinat és pápa ő szentségének semmi rendeletei vagy határozatai ez országon ki nem hirdethetők és szét nem küldhetők: ha csak azok előbb a kormány utján ő felsége elé nem terjesztettek és általa azoknak közzététele okmányszerüleg meg nem engedtetett. (Élénk helyeslés.) Ebből világosan kitűnik, hogy a kormány a placetumot elévültnek nem tekinti, annak érvényét elismeri, s annak foganatba vétele iránt intézkedett (Helyeslés); mert a királyi tetszvényjogban azon módot látja, mely szerint apostoli királyaink az államjogokat védelmezték, melylyel azoknak védelmére éltek, azon módot, melynek érvényét legjelesebb publicistáink mindenkor elismerték, és a mely alkalmasnak bizonyult arra, hogy az államnak érdekeit óvja meg anélkül, hogy az egyháznak vagy egyeseknek lelkiismereti szabadságát érintette volna. Teljes joggal mondhatá hazánk egyik legjelesebb publicistája gr. Cziráky Antal: „Exercitium iuris huius apud nos continuum, sustentasse potius libertatém religionis catholicae quam velicasse unquam*. Mert a tetszvényjognak hatálya, hogy elődöm szavaival éljek, csak oly rendeletekre vonatkozik, melyek a fejedelmi jogokkal, az országnak törvényeivel, vagy annak belnyugalmávaí ellentótben állanak; gyakorlásának czélja pedig az ilynemű intézkedéseknek vagy azok egyes ily természetű záradékainak kötelező erejű kihirdetését, illetőleg foganatosítását és végrehajtását ezen országban megakadályozni. így, hogy felvilágosító példával éljek : Mária Terézia 1773-ban a jezsuita-rendet eltörlő pápai intézkedéseket királyi tetszvényével ellátta, azok kihirdetését, végrehajtását megengedte; de ezen intézkedések azon részeit, melyek a jezsuiták vagyonára vonatkoztak, minthogy a korona jogaival ellentétben állottak, helyben nem hagyta : egyenesen kijelentvén, hogy ezen jószágokat a római szentszók számára, és nevében lefoglalni nem szabad. Ily módon a korona jogait megóvta, az érintett intézkedést, ama részében, melyben annak jogaival ellenkezik, végrehajtásában sikeresen gátolta és megakadályozta ; minélfogva én a tetszvényjogot mind a lelkiismereti, mind pedig a polgári szabadsággal egyátalában összeegyeztethetőnek, és az államjogok fenntartása és biztosítására egyelőre elegendőnek vélem. (Helyeslés.) A kormány kötelességének tartotta, és tartja annak csorbítatlan fenntartását, (Átalános élénh