Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-331

331 országos ülés ápril 22. 1871. 39 bátor benyújtani az észak-amerikai Egyesült Ál­lamokkal 1867. június hó 14-én kötött consul­sági egyezményről. Kérném az igen t. házat, hogy ezt kinyomatni és tárgyalás végett az osz­tályokhoz utasítani méltóztassék. Elnök: Ki fog nyomatni és kiosztatni. Szlávy József kereskedelmi mi­niszter: Arra volnék bátor kérni az igen t. elnök urat, hogy minél előbb méltóztatnék ki­nyomatni és az osztályokhoz utasítani, mert a ratifieatió ideje már igen közel van. Elnök: Iparkodni fogunk a lehetőségig, hogy minél előbb vétettessék tárgyalás alá. Pauler Tivadar vallás és köz­oktatásügyi miniszter: T. képviselő­ház! Schvarcz Gyula képviselő ur a következő interpellatiót intézte hozzám: „Van-e tudomása a miniszternek arról, hogy a csalatkozhatlanság­ról szóló pápai közlemények az ország több püs­pöki megyéiben ki lőnek hirdetve? Ha van tudomása: tett-e és minő intézke­déseket tett a kormány megóvására és épségben tartására Magyarország apostoli királya azon jogának, miszerint a pápai közleményekbe, mi­előtt ezek hazánkban kihirdetnének, előzetesen betekinthessen és fölöttük „placetumot" gya­korolhasson ? Avagy elévültnek tekinti-e a miniszter a tetszvényjogot, mint praeventiv rendszabályt, vagy érvényen kívül helyezettet, mint — leg­alább részleg — nem tőrvényben, hanem szoká­sos jogban gyökerezőt? Ha igen, ugy elégségesnek tartja-e a mi­niszter a repressiv rendszabályt, mint biztosíté­kot oly bekövetkezhető pápai közlemények elle­nében is, melyek — nem mikint a csalatkoz­hatlanságról szóló bulla hitágazati tanokra vo­natkoznak, — hanem anyagilag is a magyar állam közjogával jöhetne összeütközésbe? Ha nem: ugy minő intézkedéseket tett vagy fog tenni a végett, hogy addig is, mig az állam és az egyház közti jogviszonyok végleges szabályozása folytán hazánkban a teljes vallás­szabadság és teljes vallásfelekezeti egyenjogú­ság lehetővé válik, a magyar állam közjoga függetlenségének biztosítékai a római euriával szemben, a lelkiismeretszabadság és sajtószabad­ság érdekeivel összeegyeztethessenek?" Ezen interpellatióra válaszom : arról, hogy a pápa csalhatatlansági dogmájáról szóló köz­lemények az ország több egyházmegyéiben ki­hirdettettek volna, hivatalos tudomásom nincs. A székesfehérvári püspök boldogult elődömet föl­kérte, hogy a vatikáni zsinat határozatait tar­talmazó és megyéje papságához intézett levelét pártfogása alá vegye, s annak szétküldését ne akadályozza. A levél kevéssel báró Eötvös József halála előtt érkezett meg; arról értesülvén, kö­telességemnek tartottam a püspök figyelmét azon miniszteri körlevélre irányozni, mely minden gö­rög és latin szertartású püspökhöz augusztus 10-én intéztetett, és mely szerint ő császári és apostoli kir. felsége megrendelni méltóztatott, hogy a tetszvényjog föntartása mellett, a római zsinat és pápa ő szentségének semmi rendeletei vagy határozatai ez országon ki nem hirdethe­tők és szét nem küldhetők: ha csak azok előbb a kormány utján ő felsége elé nem terjesztettek és általa azoknak közzététele okmányszerüleg meg nem engedtetett. (Élénk helyeslés.) Ebből világosan kitűnik, hogy a kormány a placetumot elévültnek nem tekinti, annak ér­vényét elismeri, s annak foganatba vétele iránt in­tézkedett (Helyeslés); mert a királyi tetszvény­jogban azon módot látja, mely szerint apostoli királyaink az államjogokat védelmezték, melylyel azoknak védelmére éltek, azon módot, melynek érvényét legjelesebb publicistáink mindenkor el­ismerték, és a mely alkalmasnak bizonyult arra, hogy az államnak érdekeit óvja meg anélkül, hogy az egyháznak vagy egyeseknek lelkiisme­reti szabadságát érintette volna. Teljes joggal mondhatá hazánk egyik legjelesebb publicistája gr. Cziráky Antal: „Exercitium iuris huius apud nos continuum, sustentasse potius libertatém re­ligionis catholicae quam velicasse unquam*. Mert a tetszvényjognak hatálya, hogy elődöm szavai­val éljek, csak oly rendeletekre vonatkozik, me­lyek a fejedelmi jogokkal, az országnak törvé­nyeivel, vagy annak belnyugalmávaí ellentótben állanak; gyakorlásának czélja pedig az ilynemű intézkedéseknek vagy azok egyes ily természetű zá­radékainak kötelező erejű kihirdetését, illetőleg foganatosítását és végrehajtását ezen országban megakadályozni. így, hogy felvilágosító példával éljek : Mária Terézia 1773-ban a jezsuita-rendet eltörlő pápai intézkedéseket királyi tetszvényé­vel ellátta, azok kihirdetését, végrehajtását meg­engedte; de ezen intézkedések azon részeit, me­lyek a jezsuiták vagyonára vonatkoztak, mint­hogy a korona jogaival ellentétben állottak, hely­ben nem hagyta : egyenesen kijelentvén, hogy ezen jószágokat a római szentszók számára, és nevében lefoglalni nem szabad. Ily módon a korona jogait megóvta, az érintett intézkedést, ama részében, melyben annak jogaival ellenke­zik, végrehajtásában sikeresen gátolta és megaka­dályozta ; minélfogva én a tetszvényjogot mind a lelkiismereti, mind pedig a polgári szabadsággal egyátalában összeegyeztethetőnek, és az államjo­gok fenntartása és biztosítására egyelőre ele­gendőnek vélem. (Helyeslés.) A kormány kötelességének tartotta, és tartja annak csorbítatlan fenntartását, (Átalános élénh

Next

/
Oldalképek
Tartalom