Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-330

34 330. országos ölés ápril 31 !871. letkezett irtványok vissza nem válthatók. Azonban, miután a tőrvény biztosította a földesuraknak a visszaválthatás jogát : nézetem szerint fölösleges volt erről ezen §-ban intézkedni, hacsak meg nem akarjuk semmisíteni a törvénynek biztosítását. Az én alázatos véleményem tehát az, hogy mondassák ki határozottan, hogy a 36-ik év előtt keletkezett irtványok többé vissza nem válthatók. Nehrebeczky Sándor: T. ház! Az e) pontra nézve Huszár Imre és Justh képviselő urak által felhozott módositványokat részemről nem tudnám elfogadni azért, mert a megszállitásokat magam is azon időre szándékozom magyarázni, melyről itt szó van ; de azt nem tartom szükségesnek, hogy az 1848-ik év beleigtassék a törvénybe ; mert az indokolást, mely erre nézve fölhozatott, nem tartom alaposnak, törvényesnek. Mondatott ugyanis, hogy 1848. óta Magyarországon urbériség nincs; azonban a gyakorlati életben a dolog nem így áll. Én ugy tudom, hogy az 1848 : XI. törvényczikk által nem az urbériség, hanem a szolgálmányok szüntettek meg, és 1848. óta egész a mai napig, sőt még talán tovább is folynak perek az úrbéri telkek minősége iránt, melyekben mindenekelőtt az úrbéri telkek minőségei állapittatnak meg, és csak azután történik a kárpótlás. Ezek ellenébe vannak udvari telkek stb. és igy azt nem lehet mondani, hogy úrbéri telkek nincsenek, hanem csak azt lehet mondani, hogy úrbéri szolgálmányok nincsenek ; vannak igenis, most is úrbéri telkek, melyek ellenében állanak a majorsági telkek, (Helyeslés) és ezt elismeri az úrbéri viszonyokról szóló törvény is, mely egyik szakaszában kimondja, hogy ezentúl úrbéri és nemesi birtok közt különbség nincs, tehát úrbéri birtokok ma is léteznek. A mi a Paczolay t. képviselő ur által felhozott ellentétet illeti : a d) és e) pontok között én megvallom, ezen ellentétet eltalálni Dem tudom. Azt igenis látom, hogy az e) pont alatti intézkedés egészen uj ; mert az sem törvényben, sem az ezen törvénynek majdnem alapul szolgáló 1853. márczius 2-án kibocsátott nyilt parancsban nem foglaltatik, hogy t. i. vissza nem válthatók az 1836. év előtt keletkezett irtványok, ha a tulajdonos szerződésileg nem igazolja, hogy azokra nézve a visszaváltás jogát világosan fentartotta. Ezen intézkedést azonban szükségessé teszi a gyakorlati élet; mert igen sok eset van, hol szerződés nincs, csak szóbeli egyesség köttetett. Szükségesnek tartom ép ugy, valamint a d) pontban is helyesen, és az eddigi 20 évi gyakorlat alapján kimondatik, hogy t. i. a mely irtványok örök idő óta kezeik közt vannak, azok nálok maradnak ezután is, mert különben az ily kérdésekben a gyakorlati eldöntés majdnem lehetetlenné válnék. Én tehát megtartanám itt mind a két pontot. Elnök : Szólásra többé nincs senki fölírva, tehát következik a szavazás, és mivel a módositványok különböző pontokra vonatkoznak, talán egyenkint vehetnők fel. (Helyeslés.) Legelőbb az a) pontra tett módositváuyt méltóztassék felolvasni. Ivacskovics György jegyző (olvassa Huszár Imre a) pontra vonatkozó módositványát). Elnök: Erre vonatkozólag a miniszter urnák van egy szóbeli módositványa; kérem méltóztassék azt előadni. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : Maradna az egész pont, csak az utolsó két szó változnék. E helyett „alkatrészét képezik* jönne: „alkatrészévéváltak." (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a miniszter ur módositványát? (Elfogadjuk!) Tehát „alkatrészévé váltak" tétetik a szövegbe. Különben marad a központi bizottság szerkezete. Következik a 2-ik módositvány. Ivacskovics György jegyző (olvassa Huszár Imre második módositványát). Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a központi bizottság szövegezését ? (Elfogadjuk ! Nem fogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak főlállani. (Megtörténik.) Most kérem méltóztassanak felállani azok, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) Nem tudom kivenni a többséget; talán olvassuk meg. (Nem szükséges megolvasni! A többség nem fogadja el!) Tehát nem fogadtatik el. Kérem méltóztassék tehát Huszár módositványát még egyszer fölolvasni. Ivacskovics György jegyző (olvassa Huszár Imre módositványát). Elnök: Elfogadja a ház Huszár Imre módositványát? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ezáltal tehát Justh József módositványa elesik. Széll Kálmán jegyző (olvassa Paczolay módositványát a 44k szakasz e) pont fához.) Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezése szerint? Kik elfogadják méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség elfogadja, ez által a beadott módositvány elesik. Ivacskovics György jegyző (olvassa Huszár Imre képviselőnek az f) és g) pontok fölcserélésére vonatkozó módositványt). Enök : Elfogadja a ház e mődositványt? (Elfogaduk!) Ivacskovics György jegyző (olvassa Huszár Imrének a 4-ik szakasz utolsó pontjára beadott módositványát. Fölkiáltások: A központi bizottság szövegét fogadjuk el!) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : T. képviselőház! Az f) és g) pon-