Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-330

SSG. (trsjsügos filís ápril 31 1871. 35 tok felcserélésének csak akkor van értelme, ha Huszár Imre képviselő ur most szóban levő módositványát is elfogadjuk. Mihelyt arra szavaztunk, hogy a pontok felcseréltessenek, kérem, hogy a beszúrás is elfogadtassák. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a ház a módositványt? (Elfogadjuk!) Tehát a többire nézve a ház elfogadja a szakaszt, ugy a hogy a központi bizottság szövegezte. Ivacskovics György jegyző (okasssa az 5-iJc szakaszt.) Tisza Kálmán: T- káz! A törvényjavaslat ezen szakasza egyike a legfontosabbaknak, míg ugyanis a törvény meghagyja az irtványok közt azon különbséget , miszerint némelyek visszaválthatók, mások nem visszaválthatók; ezen §. a visszaválthatóknak nyilvánitott irtványok tárgyában oly módozatot állapit meg, melynél fogva, eltérőleg az eddigi gyakorlattól, a visszaváltható irtványok is igazság szerint, és tényleg nem visszaválthatók, hanem azok egy része a volt földesúrnak Ítéltetik oda. En, midőn ezt megjegyzem, nem azért teszem, mintha nem akarnám elfogadni azon elvet, mely ezen §-on keresztülvonul, mert elfogadom ezt főleg két oknál fogva. Egyik ok az : mert maga az élet számtalan esetben a visszaváltható irtványok ügyét ugy intézte el egyesség utján, hogy a hosszas visszaváltási, sokszor legyőzhetlen akadályokba ütköző eljárás helyett az illetők maguk kiegyezkedtek ugy, hogy az irtvány t egymás közt arányosan felosztották. De elfogadom másfelől azért: mert nagyon szükségesnek tartom, hogy ezen kérdések minél előbb, s rövidebb utón, törvényesen, törvényszékek utján elintéztethessenek, és azt gondolom, nem vonhatja senki kétségbe, hogy a perbeli eljárásnál, a törvényszéki eljárásnál sokkal egyszerűbben intéztethetnek el ezen ügyek: ha ezen — mint mondám az élet által mintegy — kijelölt eljárási mód fogadtatik el. Van azonban észrevételem e §. egyik pontjára nézve, jelesen annak e) pontjára, melyben az mondatik: „amennyiben pedig az irtvány-birtokos az irtvány után semmiféle szolgáltatásokat nem teljesített és ilyenek teljesítésére sem a múltban nem volt köteles, sem jövőre nézve nem lenne kötelezhető : a volt földesurat az irtványokból egy nyolezadrész, a többi pedig az irtvány birtokost illeti." En, t. ház, ezen pontot nem tartom helyesnek, nem tartom igazságosnak ; mert minő esetről szól ezen §? oly esetről, midőn az irtványbirtokos sem a múltban nem volt köteles szolgálmányra, sem ilyenre jövőre nem kötelezhető. Már kérdem: ha ilyennek van irtványa, midőn senki másnak sem a múltban nem tartozott szolgálmánynyal vagy fizetéssel, sem jövőre nem lesz kötelezhető arra, hogy fizessen vagy szolgáltasson: akkor meggyőződésem szerint azon irtvány iránt minden kérdés megszűnt, abból sem '4, sem Vis, sem Vioo-ot senkinek kiadni nem lehet; és azt hiszem, nem is történhetik ez által senkin méltatlanság ; mert ha olyan az a föld — a melyhez talán valaki jogát tartotta — mint itt mondatik, hogy tőle sem a múltban nem kapott, sem a jövőben soha nem kaphat haszonvételt : akkor, ha azon földben nem részesül, igazságtalanság rajta nem történik. Módositványom első része tehát oda járul, hogy mondassék ki, miszerint ez esetben a birtokos az irtvány tulajdonosává válik. Azonban megkívánnám ezt még a következővel megtoldatni. (Halljuk!) Az én felfogásom az, hogy oly eset is fordulhat elő, sőt fordul is elő az irtványoknál, a melyekről nincs intézkedés téve. Ugyanis az 5-ik §. első pontja intézkedik azon irtványokról, a melyekért az irtvány-birtokos tartozott fizetni. Az e pont intézkedik arról, midőn irtvány-birtokos az irtvány után semmiféle szolgáltatásokat nem teljesített és ilyenek teljesítésére sem a múltban nem volt köteles, sem jövőre nézve nem lenne kötelezhető. De vannak irtványok, melyekre nézve nem történt fizetés a múltban, a melyekre nézve nincs meghatározva a követelhető fizetés aránya; de melyekre nézve az illető volt földesúrnak joga volt és joga van ma is szolgálmányt követelni. Megeshetik ez — egyéb eseteket kivéve : — midőn például egy vagy más földbirtokos akár szánalomból, akár régibb szolgálatokért ingyen engedte használni az irtványt, vagy megeshetik, hogy a földesúr azon nézetből indult ki, hogy minden egyes irtványórt nem kezd pert, hanem bevárja a tagosítást, a midőn aztán a jogi kérdés eldöntetik. Ily esetekre nézve provideálni szükséges, mert itt már nem az az eset áll elő, mint az e) pontban, hogy nem volt és nincsen joga követelni, hanem hogy joga van követelni. Ezen esetet kívánom ezen |-ba beigtatni. Ezek szerint nézetem az volna, hogy az e) pont következőleg szerkesztessék: „Módositvány az irtványokról szóló törvényjavaslat 8dk §-nak e) pontjához. Ezen e) pont kihagyatván, helyébe e) pontul ez tétessék: „a mennyiben pedig az irtvány birtokos az irtvány után semmiféle szolgáltatást vagy fizetést nem teljesített, és ilyennek teljesítésére sem a múltban nem volt köteles, sem jövőre nézve nem lenne kötelezhető: az'irtvány őt illeti. 5*