Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-329
28 32!). ors:-ásos ülés áprfl 2 1 ) 1871. lami garantiával bírnak; azon vasutakra nézve pedig, a melyek állami garantiával nem birnak : teljesen, kötelező erővel bir, hogy az államtól semmi kárpótlást sem követelhetnek. A mit arra nézve méltóztatott mondani, hogy nem érti ezen szakasz első kikezdését, hogy a kormány döntő befolyást gyakoroland a tarifára nézve: erre határozottan mondhatom, hogy azon íogalmazást, melyet a képviselő ur ugy terjeszt a ház elé, hogy a kormánynak csak jóváhagyása legyen a tarifák meghatározásával : sokkal gyengébb, mintha az mondatik, hogy a tarifák meghatározásánál a kormány teljhatalmilag járhat el, vagyis ha a társulat és a kormány közt differentiák vannak: akkor a kormány határozottan megmondja, hogy milyennek kell lenni a tarifának, ez sokkal erősebb, mintha a társulat felterjeszti a tarifát; mert ezt a kormány vagy jóváhagyja, vagy ha nem hagyja jóvá, viszszaküldi, és igy örökös alkudozás lenne. Itt a kormány határozottan kimondja, hogy igy kell lenni és nem tesz mást, mint azt, mi e tekintetben másutt is gyakorlatban van. Megvallom , hogy a törvényhozásra, és t. elődöm épen egyik legnagyobb vívmányához tartozik az, hogy ezen pontot az engedélyokmányba bevitte, mig az előbbi engedélyokmányban ben nem volt; mert ez által a nemzetgazdaság érdekéinek a legnagyobb szolgálat tétetett, és bátran mondhatjuk, mert a tapasztalás bizonyítja, hogy a kormány ezen befolyása következtében, a társulatok sem tapasztaltak kárt, hanem hasznot. Így van ez például az első erdélyi vasútnál, mely épen a kormány által a tarifára gyakorolt befolyásnak köszöni, hogy ügyei most bizonyos prosperitásnak indultak. Elnök: Elfogadja-e t. a ház a szöveget ugy, a hogy a központi bizottság ajánlja? iElfogadjuk !) Tehát el van fogadva. Ivacskovics György jegyző (olvassa az engedélyokmány 10. szakaszát.) Elnök: Elfogadja-e a t. ház? (Elfogadjuk'^) Tehát el van fogadva. Ivacskovics György jegyző: (olvassa az engedélyokmány 11. szakaszát). Irányi Dániel: Ezen szakasz első kikezdésében jog adatik a társulatnak, az árakat leszállítani. A második kikezdésben az foglaltatik, hogy ezen árakat maximumig ismét fölemelheti, de csak három havi alkalmazásuk után; a harmadik kikezdésben pedig az áll: „e tekintetben egyébiránt joga van a kormánynak a tarifákat szabályozni". Azt szeretném tudni : vajon a leszálitásra nézve is fenntarja-e magának a kormány a leszállítási jogot vagy nem ? En azt óhajtom, hogy igen; mert nem csak a felemelés, hanem az árleszállítás által is lehet nagy befolyást gyakorolni az iparra és a kereskedelemre, és az egyesek érdekeire. Voltak arra példák, hogy a kőszónszállitási dijaknak leszállítása által sok fakereskedőnek tetemes kár okoztatott. Több ily példát lehetne felhozni. En annálfogva azt kérdem a t. miniszter úrtól : vajon ugy érti-e ezen szakaszt, hogy a leszállítás is csak a kormány tudtával és beleegyezésével történhetik, — vagy sem ? Gorove István közlekedési miniszter: Igenis, ugy értem, hogy a leszállításba is teljes joga van a kormánynak beleszólani az előbbi §-us értelmében, és pedig azon okoknál fogva, melyek e tekintetben logikai öszszefüggésben vannak egymással, mivel az állam fizeti a garantiát, s mindaddig, mig az állam fizeti a garantiát, ugy a fölemelésbe, mind a leszállításba beleszólási joga van. Irányi Dániel: Bocsánatot kérek, nem azt kérdeztem ; joga van-e a kormánynak a tarifát leszállítani, hanem azt, hogy ha a maximumon belül a társulat akarja leszállítani: teheti- e ezt a kormány beleegyezése nélkül? Gorove István közlekedési miniszter: ISÍem teheti. Gyakorlatában vagyunk annak, hogy a társulat minden leszállítást, melyet tenni akar, csak a kormány beleegyezésével tehet. Ivacskovics György és Jámbor Pál jegyzők (fölváltva olvassák a törvényjavaslat 12—27. §%-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvaataük a 28. §.) Pulszky Ágost előadó: A központi bizottság e pontot illetőleg figyelmeztetendőifek véli a kormányt, hogy kellő számú átereszek építéséről gondoskodjék, és igy ezen pályánál kikerültessék ama veszély, mely eme gondoskodás elmulasztatával számos, eddig épített pályán, jelesül a debreezen-szathmári és tarján-losonczi pályán és az alföldi pályáknál is bekövetkezett. (Helyeslés.) Bujanovics Sándor (olvassa a 29-ik §. Fölépitmény stb. részétj. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 30., 31.. 32., 33., 34. és 35. §§-íj. Pulszky Ágost előadó: A központi bizottságnak nincs észrevétele. Simonyi Ernő: Nekem e szakaszra észrevételem van t. ház; itt ugyanis az mondatik, hogy, ha fahidak és egyéb faépítmények szilárd anyagból építendők, ha szükségesnek találtatnak a kormány által, hogy ezek solidabb anyagból építtessenek : akkor erre nézve külön egyezkedés történjék a vállalkozókkal. Ezt én igen méltányosnak találom; mert igen természetesen arra nézve, hogy valaki, ki eddig fából tartozott építeni, ezentúl vasból vagy kőből épít-
