Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-350
350. országos ülés május 26. 1871. 35 g én annál kevésbbé tudhatom, hogy igaz-e ? hanem ők azt mondják; hiába, meg van a gyanú! és mig az meg lesz, nem szavaznak meg egy krajczárt sem ezen czélra. Ez iránt tehát megvan a gyanú ; de az iránt, hogy háDy és mennyi embert öltek meg a zsiványok és hány és mennyi embert raboltak ki: az iránt megvan a bizonyosság. Hogy már most azért, mert egy irányban meg van a gyanú, nem kell intézkedni annak megtorlása iránt, a mi iránt bizonyosság van: ezt a logikai következtetést nem értem. (Helyeslés.) Előttem minden esetre legnagyobb súlylyal bir az, a mit Simonyi képviselő ur felolvasott, az 1848—49-ik évi katonai pénztárrablás. Itt minden esetre szükséges, hogy a dolog tisztába hozassák, mert az lehet kétféle s lehet oly eset, a minőt ő feltett, hogy az oly elvétele a katonai pénztárnak, mely az akkor lefolyt szabadságháború folyamában történt. Oly elvétele tehát, a melyről meggyőződésem szerint, azt hiszem, büszkén tartozunk elmondani, hogy arra nézve, a ki azt elvette : csak dicsőség háromolhatik ; de lehet oly elvétel is, a mely soha semmi körülmények között nem szabad, mert lehet ez nem hazafiságból, nem a haza számára lett elvétel, hanem rablási vágyból saját számára. Ha ezen utóbbi az eset, akkor az is épen oly közönséges rablás, mint minden más, és akkor a becsületes embereknek sem Arad, sem más megyékben nincs okuk félni; ha másforma : akkor igen is, ha a királyi biztos beleavatkozott, a legkeményebb büntetést megérdemli. Én legalább igen kérem, hogy midőn valaki rablást emut, mindaddig, mig ki nem tűnik annak azon hazafiatlansága, hogy ezen rablás alatt hazafiúi tényeket értett, mi ne értsük azt igy, mert a rablás alatt nem szabad azon tényeket érteni. (Helyeslés.) Végül t, ház, ugy is sok ideje eltelt a t. háznak ezen ügygyei, én összeszedve röviden indokaimat, miután azon vidéknek minden szorosabb ismerősétől azt hallottam, hogy a királyi biztosi intézmény jótékony, miután azon meggyőződésben vagyok az előterjesztett adatok szerint, hogy még annak fenntartása szükséges : részemről a biztosi intézményre a kivánt 140,000 frtot megszavazom. Részemről igen kérem azokat, a kiknek visszaélésekről tudomásuk van, méltóztassanak azokat a maga hivatalos módján a kormánynak tudomására juttatni; a belügyminisztertől pedig elvárom, hogy azokat meg fogja vizsgáltatni, és a kiket bűnösöknek talál, szigorúan meg fogja büntettetni. (Atalános élénk helyeslés.) Babes Vincze: T. ház! (Zaj.) Elnök: A ki másodszor kivan szólani, méltóztassék mindjárt a szabályokra hivatkozva megmondani, hogy mely czimen akar szólani. Babes Vincze: Szavaim félre magyaráztattak és ennek helyreigazítása végett akarok szólani. (Halljuk!) Igen fontos szemrehányás volt az, hogy azok, a Mk ezen visszaéléseket tudták: miért várták be a mai, illetőleg a tegnapi napot. Én világosan mondtam, hogy csak most a múlt napokbau, és pedig tegnapelőtt kaptam a neveket és a tényt, tehát előbb nem mondhattam meg. Elnök: Elfogadja a t. ház a pénzügyi bizottság által előterjesztett, most átalánosságban tárgyalt törvényjavaslatot átalánosságban igen nagy nem? A kik elfogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Jámbor Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat cdmét, továbbá 1. 2. 3. §-ait, melyekészrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 4-ilc §-i.) Szontagh Pál (gömöri) előadó : A központi bizottság egyedül egy szót kivan megváltoztatni: „bízatnak" helyett „bizatik meg" (Helyeslés.) Elnök: El fogadtatik. Holnap 3-or fog felolvastatni. Következik az úrbéri törvényjavaslatban a főrendiház által tett módosítások tárgyalása. Széll Kálmán jegyző (olvassa a hössponti bizottság jelentését.) Huszár Imre előadó: T. ház! TJgy gondolom, hogy a központi bizottságnak jelentése átalánosságra nézve indokolja azon szempontokat, melyeket a központi bizottság, a főrendiház módositvány aival szemben, elfoglalt. Kérem a jelentésnek atalános részét szintén elfogadtatni a ház által. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 7-ik §-ra vonatkozó módositványt.) Huszár Imre előadó : T. ház ! A főrendiháznak módositványa e §-nál szemben a képviselőház által megállapított szövegezéssel, csupán annyiból áll, hogy a puszta telkeket definiálni kívánja. A központi bizottság azon szempontból indulván ki, hogy a törvényjavaslatban nem állt a definitio, és helyesebb, ha a deíinitio a törvényben foglaltatik : a főrendiháznak ezen módositványát elfogadta. (Helyeslés.) Halmossy Endre: T. ház! E szavak „ez utóbbiak" nem maradhatnak ki, mert a főrendiház módosítása kétfélét különböztet meg; azt mondja: először azok, melyek már mint pusztatelkek voltak bevezetve : másodszor azok, melyek az úrbéri táblába be lettek vezetve, mint úrbéresek, azonban később elhagyattak. Ezenjjszó „elhagyattak" csak az utóbbiakra vonatkozik s azért a főrendiház módositványa nagyon helyes, és. én kérem azt változatlanul elfogadtatni. Huszár Imre előadó: T. képviselőház ! Azt hiszem, hogy e szavak: „ez utóbbiak" 45*
