Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-329
320. országos Més Apvil 20 1871. 27 mindazon előlegeket, melyeket az állam adott, a társaság már visszafizette, az előtt nem. Én, ha csak arról volna szó, hogy azon vidék érdekei vétessenek tekintetbe, melyen a vasút keresztül fut, és ha csak ezen egy vasút vétetnék tekintetbe: azt kimagyarázhatónak és helyesnek tartanám; de mikor Magyarország annyi vasutat épit, és mikor ezen vasutak majdnem mindenikének előleget kell adnia: akkor arra is kell figyelni, hogy az olyan vasutak, melyek 8 száztólit hoznak be, és az előlegeket lassankint viszsza is fizetik: segítsenek a mennyire lehet, oly vasutakon is, melyek nem képesek visszafizetni az előleget, vagyis működjenek közre, hogy ítz állam pénze mennél inkább biztosítva legyen, és e tekintetből ezen egy vasútra nézve nem tartanám czélszerünek, hogy az állam előlegeinek viszszafizetése nem szabatnék ki feltételül arra nézve, hogy a második vágány is kiépíttessék. Mert kétségtelen, hogy a második vágány kiépítése után azon vasút mely egy vágánynyal 8 száztólit jövedelmezett, nehezen fog 5 száztólinál is többet jövedelmezni. Mert a kiépítési költség és a beruházás a kettős vágánynál sokkal nagyobb lesz ; e tekintetből tehát óhajtanám, hogy a szerkezet fogadtassák el; mert azt kívánom, hogy az állam pénze, melyet a vasutak nagyon igénybe vesznek : sokáig egyes vasútvonalnál ne heverjem Ajánlom a központi bizottság szerkezetét elfogadás végett. Ivacskovics György jegyző (olvassa as Irányi Dániel által benyújtóit módositványt). • A 3. szakasz második kikezdése következő szavai hagyassanak ki: „mihelyt továbbá az engedélyes minden a kamatbiztositás alapján az állam által nyújtott előlegeket és azok kamatait törlesztette". Elnök: Elfogadja-e a t. ház a központi bizottság szövegezését ? (Elfogadjuk!, Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 4., 5., 6., 7. és 8. szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 9. szakaszt). Horn Ede: T. ház! Azt hiszem, ha hoszszu szerződéseket szerkeztünk, a főczél az, hogy minden pont világos legyen, s abból ne támadjon perlekedés. Én azt látom, hogy ezen 9. szakaszban néhány oly pont van, mely egyátalában nem világos, s mint ilyen perlekedésre és viszálkodásra fog alkalmat szolgáltatni. így például az van benne, hogy a személyes áruszállítási bérek meghatározására a kormány döntő befolyással bir. Ezen terminus nem eléggé világos. Ha azt akarja mondani a t. kormány, hogy ezen béreket csak a kormány jóváhagyásával és beleegyezésével: akkor más valamit kellene mondani, de nem azt, hogy döntő befolyással bir; mert ez nagyon elasticus kifejezés. De másrészről az van ezen pontban, hogy a kormány nem kívánhatja ezen árak leszállítását, ha ez által a pálya üzleti és fentartási költségének fedezése veszélyeztetnék. Nagyon kíváncsi volnék tudni, hogy mikópen lehetne azt meghatározni ? Tudjuk mindnyájan, hogy mihelyt valamely üzlethez, valamely vaspálya, posta, távírda, vagy máshoz fordulunk, és azt kívánjuk, hogy e dijakat leszállítsa: mindig az egyszerű 2X2 >= s 4-el felelnek és azt mondják, hogy ha leszállítják az árakat, veszteségűk lesz. Ezt mondták még Ang I liában is, mikor szó volt a postadijak leszálliI tásáról, és ezt mondják minden országban; csak mikor a gyakorlat, egy ember erélyes föllépésének következtében, megmutatja, hogy az áruleszállitás a bevételeket még nagyobbítja: akkor hiszik el; de egyelőre mindig azt fogják mondani, hogy nem lehet leszállítani az árakat, a bevételeknek veszélyeztetése nélkül. Tehát attól félek, hogy mindig a társaság hatalmában lesz: a kormány jó szándékát és a közönség iránti intézkedéseit kijátszani. Még egy más észrevételem is van ezen pontra nézve. Itt az áll: ,,ha a vasúti szállítási dijakat a törvényhozás akármikor szabályozni fogja : a díjszabályzat ezen engedélyezett pályára is teljesen érvényben lesz. De az 1-ső szakaszban az engedélyeztetett a társulatnak, hogy: ,,a mennyiben azonban e törvények és szabályok folytán az engedélyesre ujabb terhek háromolnának, azokért neki a méltányosságnak megfelelő megtérítés fog nyújtatni". Nézetem szerint ezen két pont közt ellenkezés van; mert ha azt mondjuk az 1-ső §-ban, hogy a társulatnak, ha a törvény által ujabb terh"k háromolnak rá, kárpótlás fog nyújtatni: akkor nem lehet a 9. szakaszban azt mondani, hogy minden törvényes kárpótlás nélkül el lehet venni. Ezen két pontot nem tudom összeegyeztetni, azért bátor vagyok kérni a miniszter urat, hogy legyen szives e tekintetben némi felvilágosítást adni. Gorove István közlekedési miniszter : Épen ezen pontra nézve nincs semmi ok oly megkülönböztetésre és következtetésre, mint a t. képviselő ur tett; mert, ha az állam a dijakat leszállítja, annak természetes következése az, hogy ha a bevételekben hiány fog támadni, arra nézve az állam a társulatot a garantia folytán biztosítja. Ez áll azon vasutakra nézve, a melyek ál4*
