Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-329

24 329- országos ülés delmét kikérni arra, hogy emlékező tehetségé­nek e tekintetben segítségére lehessek. (Halljuk!) Azt mondatta velem Simonyi Ernő képvi­selőtársam, hogy két év előtt, akkor ugyanis, midőn a ház az ujhely-hoinonna-lubló-przemysli összeköttetést elfogadta : ezzel elejtette az eper­jes-dukla-tarnovi összeköttetést; és azok, kik elfogadták a homonna-lubló-przemysli összeköt­tetést : ezzel a tarnowi összeköttetésnek ellene szavaztak. Ezt először nem mondottam, másodszor mint tény nem ugy áll; mert akkor versenyzett egymással az eperjes - dukla - przemysli és az ujhely - homonna - lubló - przemysli összeköttetés. Az összeköttetési pontul ki volt tűzve ke­leti Galieziában Przemysl, s nézetem szerint helyesebb, czélszerübb lett volna az Eperjes­dukiaí összeköttetés; de azért, hogy ezen össze­köttetés elesett, és e helyett az ujhely-przemysli összeköttetés fogadtatott el; korántsem ejtetett el az összeköttetés nyugoti Galicziában, illetőleg Tar­novval, sőt a ház ugyanakkor elhatározta a tarnovi vasúti összeköttetés kiépítését is. Tökéletesen áll, a mit képviselőtársam mon­dott, hogy az eperjes-tarnovi pálya parallel pálya. Igenis, parallel pálya volna a bártfai vonal; mert ez a határszélnél talán 4, Eperjes­nél legfölebb 6 mértföldnyi szélességben egye­nesen északi irányban párhuzamos vonalban vezetne fölfelé. De itt nem arról van szó, hanem a tarnovi összeköttetésről Palocsa felé; ott pedig már megszűnt parallel pálya lenni. Itt a szélesség változik, mert nyugoti Galicziát köti össze Eperjessel. Én tehát, t. ház, nem mondhattam azt, valamint a ház nem határozta, nem határoz­hatta, sőt épen annak ellenkezőjét határozta, mit t. képviselőtársam Simonyi Ernő előadni méltóztatott. Én ezeket előadni kötelességemnek tartottam. Tartózkodván további véleményem előadásától, ezennel bezárom beszédemet. Zsedényi Ede: T. ház! Ismervén a vasúti garantia fontosságát, (Halljuk !) és a három Galiczia felé vezető vasút biztosításának őssze­gét, sokkal nagyobb és állandóbb tehernek tartot­tam azt, mint a mennyi pénzügyi viszonyaink­kal ősszhangzásba hozható. Ezen nézetemet ak­kor előadtam, mikor az első gáesországi vasút­ról volt szó. Akkor is azt mondottam, hogy az egyedül ajánlható összeköttetés Galieziával az ! eperjesi, és pedig különösen stratégiai szempont- ' hói. De akkor erőltették a s.-a.-ujhely-przemysli vonalat. Én akkor minden erővel ellenzem. A I közlekedési minisztérium azután maga propo- i nálta ezt az eperjes-tarnovi, és munkáes-stryi vasutat. A t. ház erre elfogadta, — pedig két há- j rom napig tárgyaltatott ez ügy: — elfogadta | ápril 20. 1S71. először is a sátoralja-ujhely-przemysli vasutat, és másodszor elhatároztatott,* hogy később az eperjes-tarnovi vasút fog építtetni. Ez tehát nem volt rögtönzött dolog, hanem létrejött hosszas tanácskozások után, ós a ház a minisztériumot oda utasította, hogy ez utóbbi vasútra nézve is tervet adjon be. Be is adta ezen tervet néhány hónap múlva, és pedig már a mostani miniszter ur, a ki annyira ment, hogy maga az állam részéről kívánta építtetni e vasutat. Akkor én tettem ellene indítványt, arra figyelmeztetvén a t„ házat, hogy nem az határoztatott, miszerint az állam épitse e pályát; hanem csak egyátalá­ban az építésre, és igy a terv beterjesztésére uta­síttatott a minisztérium. Akkor a ház elfogadta az indítványt, és oda utasította a minisztert — ós akkor is két napi tárgyalás után — hogy a pálya építendő, és hogy a miniszter vállalkozó­kat keressen. Már most a háznak annyi tanácskozása, és ismételt határozata után, még azt kérdeni: hogy vajon lehet-e építeni e pályát vagy nem ? ezt egyátalában nem tudom összhangzásba hozni a t. ház móltóságával, tekintélyével, és én arra kérem a t. házat: méltóztassék a központi bi­zottságnak javaslatát a részletes vita alapjául elfogadni. Elnök: Elfogadja-e a t. ház a központi bizottság véleménye szeriut átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául a törvényjavaslatot, igen vagy nem ? (Elfogadjuk!) A kik elfogadják, méltózíássanak felállani. {Megtörténik, a többség elfogadja.) Pulszky Ágoston előadó: A részle­teket illetőleg, a központi bizottság az egyesült pénzügyi ós vasúti bizottság szövegezéséhez járult. Ivacskovics György jegyző (ol­vassa az eperjes-tarnovi vasút magyarországi részé­nek kiépítésére vonatkozó törvényjavaslatot, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az engedély­okmány tervének első szakaszát). Simonyi Ernő: T. ház! Ezen §-ra mó­dositványom van. Ez t. ház, igen fontos kérdést involvál; a vasúti engedményeknél az mondatik, hogy az engedélyesei kötelezőket a fennálló üz­letre, „a fennálló szabályok, és kötelezni fogják az e részben hozandó törvények, és kiadandó kormányrendeletek." Ez az első vasúti concessi­okban egyszerűen benne van, minden további következtetések nélkül. Később bizonyos kedvencz concessionáriusok azonban egészen más záradókot csúsztattak be ezen §-ba, mely ugyanaz, mely e §-ban bennfoglaltatik. Ebben t. i. az mondatik: hogy „amennyiben, azonban ezen a törvények és szabályok folytán az engedélyesekre ujabb ter­hek járulnának ; azokért nekik a méltányosság­nak .megfelelő kárpótlás fog nyújtatni." Éz ege-

Next

/
Oldalképek
Tartalom