Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-329

3áí>. országos ülés ápri 20. 1871. 25 szén más állásra helyezi az engedélyeseket, mert ők az üzletrend minden korszerű változtatásánál és ujabb rendezésénél kárpótlást fognak igényelni. Holott nézetem szerint, a társaság ott, hol neki a jövedelemre nézve az állam garantiát nyújt: először arra följogosítva nincsen, és másodszor, nincs följogosítva rá a most vállalkozó, azért sem, mivel már előtte sokan vállalkoztak anélkül , hogy ily kedvezményben részesültek volna. Hogy pedig ez ugy van, a t. ház látni fogja: ha megnézzük az engedélyokmány eme pontját a keleti vasútnál, mely az 1868. XLY. t. ez. által szavaztatott meg. Az engedély e tekintetben csak igy szól: „Minden más jog és kötelesség tekintetében, ugy uz államra, mint az engedélyesekre nézve a fennálló és alkotandó törvények és kormányrendeletek, és a kiállítandó engedélyokmány föltételei lesznek irányadók, és döntők." Ez igenis méltányos és jogos; de hogy minden változásnál jogosítva lenne a vállalkozó kárpótlást kérni: azt sem jogosnak, sem méltányosnak nem tartom. Valamint a keleti vasútnál, ugy van az arad-temesvári vasutengedély okmányában is szóról szóra e passus felvéve. Tehát a mostani stipulatio nem elejétől fogva követtetett, hanem először is a nyugati vaspályánál jött be. melyet Weiekersheim M. H. és társai kaptak. Itt már egészen másként történt a dolog, és azon záradék, mely itt most indítványba hozatik, oda is beigtattatott. E szerint, bármily nemű változás jöjjön a törvényhozás vagy kormányrendeletek által az üzletrendbe, az ország kárpótlással fog tartozni a vállalkozóknak. Ez volt tehát az első kivétel. Azután, ugy látszik, a képviselőház még sem találta azt jónak, és a gácsországi vasút engedélyokmányából, mely ugyanakkor, azon évben, de valamivel később tárgyaltatott : már kihagyta a záradék illető passusát. A przemysli vasút engedélyokmányában más ismét ugy van beigtatva, nemkülönben az arad-temesvári vasútnál sem foglaltatik ben az illető kedvezmény. Későbben azután ismét uj változás jött be. Ugyanis ismét találkozott egy vállalkozó, a ki, nem tudom szemesebb volt-e ?— mert hát szemesnek a világ — a kivel szemben, t. i. a nyiregyház-ungvári vasút engedélyokmányában, mely az 1870. évi XXVII. törvényezikk által adatott ki, ismét elfogadtatott ugyanazon záradék, mely mostan behozatni inditványoztatik. De van ezenkívül más záradék is, mely a valkány-perjámosi vasútnál és a bánrév-nádasi vasútnál alkalmaztatott. Éz t. ház, ugy hiszem, ugy a vállalkozókra, mint az államra nézve is a legméltányosabb és a legjogosabb, és ezt volnék bátor a t. háznak elfogadás végett ajánlani. Ha akár a törvényhozás, akár a kormány által KBFV. H. XAPLÓ 18** XVt, az építésben változások tétetnek : igenis méltányos dolog, hogy azokért a vállalkozók kárpótlást kapjanak; de ha az üzletrendben történik változtatás: akkor, véleményem szerint, kárpótlást kérni jogosítva nincs. A módositvány, melyet ajánlani akarok, nem más, mint mely a bánrévnádasi vasút engedélyokmányában már elfogadtatott és életbe lépett; méltóztassék azt felolvastatni. Bátor vagyok benyújtott módositványomat elfogadás végett ajánlani. Ivacskovics György jegyző (olvassa a módontványt) . Módositvány kezdve: beadja Simonyi Ernő. Az első §. utolsó négy sora azon szavaktól „a mennyiben* kihagyandó, s a következővel helyettesítendő: „A mennyiben azonban e törvények és szabályok, valamint e jelen engedélyokmány határozmányai, a pálya építésének tartama alatt az építést illetőleg a törvényhozás vagy a kormány által megváltoztatnának, s ezen váltotatá? folytán az engedélyesekre ujabb terhek háramolnának: azokért nekik a méltányosságnak megfelelő kármentesítés fog nyújtatni.* Gorove István közlekedési miniszter ; T. ház! Ezen engedélyokmánynak különösen azon pontja, azon módozatok értelmében lett fogalmazva, melyek szerint az utolsó időben a kormány által az engedélyezések történtek. Ugyanily szerkezetű engedélyokmány feküdt a verseny alkalmával is a vállalkozók előtt. Tehát attól tartok, hogy ezen szakasznak megváltoztatása oly bonyodalmakba hozna, melyek az által egész hajótörést szenvedne. Kérem ennélfogva ezen módositványt mellőztetui. Biztosithatom azonban a tisztelt képviselő urat, hogy ezen módositvány, a mint itt beadatott, s mint jelenleg tudomásomra is jött: későbbi tárgyalások alkalmával kellő figyelembe fog vétetni a kormány által, és jövendő engedélyezéseknél érvényre is fog emeltetni, feltéve azt, hogy kellő tanulmányozás után, annak czélszerüsége ki fog derülni- Kérem ennélfogva jelen esetben a módositvány elvettetését. Irányi Dániel: T. ház! A t. miniszter ur maga is elismeri, hogy Simonyi t. barátomnak módositványa helyes és igazságos. Hogy ha a miniszter ur által felhozott azon ok áll, a mely szerint azon módositvány elfogadása által talán ezen engedély semmis lehet: akkor kérem a többi pontot ne is olvassuk; mert ha itt módositványokat tenni nem lehet: akkor fölösleges, hogy az okmányt egyátalában tárgyaljuk. (Helyeslés a szélső bal felöl.) De én azt gondolom, hogy nincs semmi ok,^ hogy a módositványt a t. ház el ne fogadja. Én annálfogva pártolom a módositványt. 4