Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-345

345. országos i tárgyalás nélkül visszautasítván, az illető képviselőt, ha megbízó levele, tartalmára vagy kiállítására nézve, különben kifogás alá nem vehető: igazoltnak jelenti ki." En tehát azt állítom, mikép a képviselő háznak e szabályok alkotásánál az volt az óhajtása, hogy ha a 79. §. f) pontjának nincs elég téve, az elnök az illető kérvényt bemutatása nélkül utasítja vissza. Ha azonban bármi más külkelléki hiány van : az elnök tartozik a kérvényt bemutatni és az illető bíróság fogja kimondani rá, hogy visszautasittik-e vagy nem. Itt azonban, midőn a jogi kérdés nincs eldöntve: vajon a választástól számítandó 30 nap 17-én vagy 16-án veszi-e kezdetét, és miután remélem, hogy mi ezt nem is óhajtjuk meghatározni, hanem ez is a bíróság dolga: — én illő tisztelettel kérem mind magát a házat, mind a háznak t. elnökét, hogy tiszteletben tartva az alkotmányos jogoknak egyedül illetékes bíróság által való elintézését, oly esetben is, a hol kétely felmerülhetne, a kérvényt a háznak bemutatni kötelességévé tegye ugy, hogy az az illető bíróságnak adassék ki a 81-ik §. értelmében további intézkedés végett. Elnök : T. ház! A napirend indítvány oztatott. A házszabályok értelmében felteszem a kérdést: kívánja-e a ház a napirendre térést vagy nem ? (Zaj. Felkiáltások: Nem lehet szavazni rá.) Tisza Kálmán : T. ház! Én megvallom azt nem tartom jónak, hogy itt a napirend iránt föltett kérdéssel lehessen az ügyet eldönteni. Itt a házszabályokra való hivatkozással emeltetett szó és a házszabályokat és azoknak értelmét, mindenesetre a háznak kell utoljára is, ha az megtámadtatott megmagyarázni. Nem volna helyes ezen kérdésnek eldöntését egyszerű napirendre térés által elütni. A mi különben magát a kérdést illeti : miután már felszólaltam, elmondom arra nézve is nézetemet. (Halljuk!) En legelőször is az előttem szóló t. képviselő ur azon nézete ellen szólalok fel, a melyben azt mondta, hogy a ház határozata csak azután érvényes, ha a jegyzőkönyv hitelesítve van. Ezt igen veszélyes elvnek tartom, (Helyeslés a jobb oldalon. Ugy van!) Mert van rá példa elég, hogy egy-egy hatalmas elnök részéről — nem ugyan az országgyűlés keblében, hanem másutt — az ezen elvnek folytán meghozott végzések a hitelesítéskor megváltoztattak. Meggyőződésem szerint a hitelesítés arra. való, hogy győződjék meg a ház vagy azon testület, mely a határozatot hozta — arról, hogy a végzés ugy van feltéve a mint az hozatott; de a végzés akkor hoza-tik. midőn azt az elnök kimondta. (Helyeslés.) A mi a házszabályokat illeti, azt hiszem t. lés május 17. ISTI. ''95 képviselőtársam nem helyesen értelmezte azokat, mert a 81-ik §, a melyre hivatkozott, kimondja, hogy ha a beadás alkalmával azon kellékek, melyek a 79-ik §. f) pontjában foglaltatnak, meg nem tartattak: a kérvény visszautasítandó. De továbbá azt mondja: „egyébiránt a választások érvényessége ellen intézett kérvény a 76. és 77-ik §§. eseteit kivéve, elfogadandó az elnök által", tehát a 76. és 77-ik §. eseteiben nem fogadandó el. A 77-ik §. pedig épen azt mondja, hogy a 30 nap elmultával a kórvények visszautasitandók. Tehát oda reducálandó tisztán a kérdés, eltelt-e a 30 nap vagy nem. (Helyeslés) E tekintetben igaz az, amit Dietrich képviselő ur mondott, hogy léteznek törvényes terminusok, melyek az azutáni nappal kezdik a számítást, de a választásokra nézve egyedül mérvadó a házszabály, (Helyeslés.) mert a törvény értelmében e tekintetben határozottan a házszabályok intézkednek. Így állván a dolog: én nem tartom az elnök eljárását helytelennek, sőt azt hiszem, hogy ő a házszabályok értelmében járt el, (Helyeslés.) és hogy ennélfogva nem lehet a tegnapi végzést megváltoztatni. Eu nagyon sajnálom, ha valaki kérvényezésétől elesik ; de éppen Budáról nem kellett az egész 30 nap arra, hogy a kérvény ide jusson. (Élénk helyeslés.) Zsedényi Ede: T. ház! A házszabályokhoz kívánok szólani. A dolog érdemére nézve Tisza Kálmán t. képviselőtársam véleményét részemről is elfogadom, és azt hiszem, a többség is elfogadja ; de azon praecedenst nem akarnám, hogy megállapítsuk, miszerint a nélkül, hogy valamely tárgy napirendre tüzetett volna, annak vitatásába ereszkedjünk, a mi, ugy látszik, azon tisztelt urak szándékában volt. (Derültség), A 128-ik §. szerint szót kérhetnek azok is, kik napirendet akarnak indítványozni. Mikor valaki napirendet indítványoz, a felett azonnal szavazni kell. Azért én e tekintetben következő indítványt teszek. A Buda városi választás napirendre nem lévén kitűzve, a ház a napirendre tér át. Németh Albert: Furcsa fordulatot vesz — mondhatom — a discussio. Mindenki az előttem szólók közül megegyezik az előtte szóló praemissájával, de tagadja a consequentiát. Éppen Zsedényi t. képviselőtársam is ugy cselekedett, kinek sem premissájával, sem consequentiájával íészemről nem értek egyet. 0 azt mondja, hogy a correct ut az, melyet Tisza Kálmán baTátom előirt. En is azt tartom correct útnak; hanem ő abból azt a consequentiát húzza ki,