Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-344

314 országos ülés május 16. 1871. 291 ról az oldalról szoktam baráti körben megtámad­tatni, hogy a megyéknek nem vagyok föltétlen bámulója. Gúny az, azt mondani, hogy a rende­zett tanácsú városok számadásai hivatalból terjesz­tessenek fel, nem a kormánynak, hanem a ha­tóságnak, a mit pedig eddig nem tettek, a mire példa Nyíregyház városának esete, hogy soha törvényhatóságoknak fel nem terjesztettek. Ha tehát — ismét visszatérek oda, a honnan kiindultam — azon miniszter, a ki oly élesen megtámadta azokat, kik a törvényhatóságok hatáskörének bővítése mellett buzgólkodtak, és a ki akkor azt mondta, hogy a municipiumok autonómiája az igazi autonómia, a mit én részemről szintén tartok, hogy az a községekben gyökerezik, és azoknak politikai életében fog fejlődni és gya­rapodni , akkor azon miniszter, a ki azt mondta, hogy nem kell a megyék hatáskörét bőví­teni : most egy uj joggal kívánja fölruházni a megyét. Nem igazolja-e azon aggodalmat, hogy ez csakugyan nem oly mellékes adminisztrationalis kérdés, hanem egy elvi dolog ? Concessiókat akarnak tenni a í'eudalismus­képviselőinek, hogy a rendezett tanácsú városok életerejét gyökerében körülnyirbálják ott is, hol történetileg igazolva van, hogy eddig sohasem történt. Tagadom, hogy ez administrationális kérdés és én mélyenható elvi kérdésnek tartom; t. i. a mint emlitém : a képviselőház meghunyász­kodásának tartom 10 —15 felsőházi tag akarata előtt, és azért ismétlem, hogy a parlamentalis­mus csökkenését, körülnyirbálását, gúnyját látom benne ;< Pártolom Hajdú Ignácz módositványát. Ürményi Miksa: T. képviselőház! Én csak előttem szólott igen t. képviselőtársam két észrevételére akarok válaszolni. Szerinte a miniszter, ki azt mondta a háznak : hogy a fel­sőházban hallott argumentumok súlyáról meg­győződött, hogy ő meggyőződött arról, hogy ezen argumentumok alaposak, hogy a fel­sőháznak aggályai sulylyal bírnak, ezen általa alaposnak hitt argumentumoknak engedve , gúnyt üz a parlamentalismussal. T. képviselőház! Szerintem a miniszter, hogy, ha ő jobb meggyőződést szerezve magának, megmaradna előbbi nézete mellett : akkor űzne gúnyt a parlamentalismussal; de itt egészen el­lenkező eset történt. Kénytelen vagyok megjegyezni azt is, hogy szerintem törvényhozás magának alig kölcsönöz fényt és tekintélyt az által, hogy, ha a tör­vényhozás egyik factorát dilettánsnak nevezi, (Bal felől felkiáltások: Nem is egyéb!) s tőlük megtagadja azon tekintélyt, melyet neki a tör­vény biztosit. Nem egyénekről lehet itt szó, hanem van szó egy testületről, mely Magyarország törvény­hozásának egyik factora. Engem a felsőház argumentumai szintén meggyőztek arról, hogy alaposak, s a mellett sz avazok. Csiky Sándor: Előttem szóló képviselő­társam azon észrevételezéseire, miként . . . (Nayy zaj; Felkiáltások: Holnap!) Elnök: Én a t. házat arra figyelmezte­tem, hogy ez ülésszakban e törvényen keresztül menjen és kérem még ma szavazatával befejezni, mert ma hivatalosan vettem miniszterelnök ur levelét, melyben tudatja, hogy holnapra ülést hirdessek, melyben az ülésszak bezárására va­natkozó királyi levél ki lesz hirdetendő. Csiky Sándor: Ürményi Miksa képvi­selőtársamnak azon észrevételezésére nézve, a melyet említeni jónak látott az iránt, miként a miniszter ur magának jobb meggyőződést sze­rezve, fogadja most azt el, mit a főrendek hom­lokegyenest határoztak azzal, mit ezelőtt a t. háznak többsége magának a miniszter urnák beleegyezésével is alkotott : meg kell vallanom t. ház, miként ezt az állítást ugyan alaposnak nem ismerhetem el, mert nekem az illető mi­niszter úrról fel kell tennem, és fel is teszem, hogy a midőn miniszteri tárczáját elvállalta, már akkor határozott elvvel levén a főkérdésekre nézve, attól az elvtől magát félre nem vezet­teti, ha a főrendiháznál egy-két uri embernek máskép beszélni jónak látszik. Én tehát azt mondom, hogy az ő argumentuma miatt előbbi határozatunkat megváltoztatni nem lehet. De különben is t. ház, vegyük föl, hogy mi czélt akarnak elérni az által, hogy a ren­dezett tanácsú városoknak saját kiadásaikról szóló számadásaikat ellenőrizni akarják] (Nagy zaj. Halljuk!) En azt mondom, t. ház, hogy a rendezett tanácsú városok a maguk házi szükségeiknek fedezésére megkívántató költségekről készült számadásokat magok ne tudják megvizsgálni akként, hogy azaz egész lakosságnak érdekével és kivánatával összhangzásban legyen : azt nem ismerhetem el; sem azt nem ismerhetem el soha, hogy jobb akarója a megyei hatóság a városnak, mint Önmaga magának. (Folytonos nyugtalanság.) A rendezett tanácsú városok már nincsenek ugy, mint voltak azelőtt, mikor a nemes ember a házadó terhe alól is ki volt véve annyival inkább az országos adó terhe alól. Hogy akkor a számadásokat fölülvizsgálat végett a dicasteriumhoz föl kellett terjeszteni: ennek föl­fogásom szerint, akkor volt értelme; mert akkor a nemességnek, az aristocratiának levén túlzó befolyása a dolgok intézésében, a terhekben pe­dig részt nem vévén : kellett léteznie valamely i

Next

/
Oldalképek
Tartalom