Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-344

314 országos ülés május 16. 1871. 291 ról az oldalról szoktam baráti körben megtámadtatni, hogy a megyéknek nem vagyok föltétlen bámulója. Gúny az, azt mondani, hogy a rendezett tanácsú városok számadásai hivatalból terjesztessenek fel, nem a kormánynak, hanem a hatóságnak, a mit pedig eddig nem tettek, a mire példa Nyíregyház városának esete, hogy soha törvényhatóságoknak fel nem terjesztettek. Ha tehát — ismét visszatérek oda, a honnan kiindultam — azon miniszter, a ki oly élesen megtámadta azokat, kik a törvényhatóságok hatáskörének bővítése mellett buzgólkodtak, és a ki akkor azt mondta, hogy a municipiumok autonómiája az igazi autonómia, a mit én részemről szintén tartok, hogy az a községekben gyökerezik, és azoknak politikai életében fog fejlődni és gyarapodni , akkor azon miniszter, a ki azt mondta, hogy nem kell a megyék hatáskörét bővíteni : most egy uj joggal kívánja fölruházni a megyét. Nem igazolja-e azon aggodalmat, hogy ez csakugyan nem oly mellékes adminisztrationalis kérdés, hanem egy elvi dolog ? Concessiókat akarnak tenni a í'eudalismusképviselőinek, hogy a rendezett tanácsú városok életerejét gyökerében körülnyirbálják ott is, hol történetileg igazolva van, hogy eddig sohasem történt. Tagadom, hogy ez administrationális kérdés és én mélyenható elvi kérdésnek tartom; t. i. a mint emlitém : a képviselőház meghunyászkodásának tartom 10 —15 felsőházi tag akarata előtt, és azért ismétlem, hogy a parlamentalismus csökkenését, körülnyirbálását, gúnyját látom benne

;< Pártolom Hajdú Ignácz módositványát. Ürményi Miksa: T. képviselőház! Én csak előttem szólott igen t. képviselőtársam két észrevételére akarok válaszolni. Szerinte a miniszter, ki azt mondta a háznak : hogy a felsőházban hallott argumentumok súlyáról meggyőződött, hogy ő meggyőződött arról, hogy ezen argumentumok alaposak, hogy a felsőháznak aggályai sulylyal bírnak, ezen általa alaposnak hitt argumentumoknak engedve , gúnyt üz a parlamentalismussal. T. képviselőház! Szerintem a miniszter, hogy, ha ő jobb meggyőződést szerezve magának, megmaradna előbbi nézete mellett : akkor űzne gúnyt a parlamentalismussal; de itt egészen ellenkező eset történt. Kénytelen vagyok megjegyezni azt is, hogy szerintem törvényhozás magának alig kölcsönöz fényt és tekintélyt az által, hogy, ha a törvényhozás egyik factorát dilettánsnak nevezi, (Bal felől felkiáltások: Nem is egyéb!) s tőlük megtagadja azon tekintélyt, melyet neki a törvény biztosit. Nem egyénekről lehet itt szó, hanem van szó egy testületről, mely Magyarország törvényhozásának egyik factora. Engem a felsőház argumentumai szintén meggyőztek arról, hogy alaposak, s a mellett sz avazok. Csiky Sándor: Előttem szóló képviselőtársam azon észrevételezéseire, miként . . . (Nayy zaj; Felkiáltások: Holnap!) Elnök: Én a t. házat arra figyelmeztetem, hogy ez ülésszakban e törvényen keresztül menjen és kérem még ma szavazatával befejezni, mert ma hivatalosan vettem miniszterelnök ur levelét, melyben tudatja, hogy holnapra ülést hirdessek, melyben az ülésszak bezárására vanatkozó királyi levél ki lesz hirdetendő. Csiky Sándor: Ürményi Miksa képviselőtársamnak azon észrevételezésére nézve, a melyet említeni jónak látott az iránt, miként a miniszter ur magának jobb meggyőződést szerezve, fogadja most azt el, mit a főrendek homlokegyenest határoztak azzal, mit ezelőtt a t. háznak többsége magának a miniszter urnák beleegyezésével is alkotott : meg kell vallanom t. ház, miként ezt az állítást ugyan alaposnak nem ismerhetem el, mert nekem az illető miniszter úrról fel kell tennem, és fel is teszem, hogy a midőn miniszteri tárczáját elvállalta, már akkor határozott elvvel levén a főkérdésekre nézve, attól az elvtől magát félre nem vezetteti, ha a főrendiháznál egy-két uri embernek máskép beszélni jónak látszik. Én tehát azt mondom, hogy az ő argumentuma miatt előbbi határozatunkat megváltoztatni nem lehet. De különben is t. ház, vegyük föl, hogy mi czélt akarnak elérni az által, hogy a rendezett tanácsú városoknak saját kiadásaikról szóló számadásaikat ellenőrizni akarják] (Nagy zaj. Halljuk!) En azt mondom, t. ház, hogy a rendezett tanácsú városok a maguk házi szükségeiknek fedezésére megkívántató költségekről készült számadásokat magok ne tudják megvizsgálni akként, hogy azaz egész lakosságnak érdekével és kivánatával összhangzásban legyen : azt nem ismerhetem el; sem azt nem ismerhetem el soha, hogy jobb akarója a megyei hatóság a városnak, mint Önmaga magának. (Folytonos nyugtalanság.) A rendezett tanácsú városok már nincsenek ugy, mint voltak azelőtt, mikor a nemes ember a házadó terhe alól is ki volt véve annyival inkább az országos adó terhe alól. Hogy akkor a számadásokat fölülvizsgálat végett a dicasteriumhoz föl kellett terjeszteni: ennek fölfogásom szerint, akkor volt értelme; mert akkor a nemességnek, az aristocratiának levén túlzó befolyása a dolgok intézésében, a terhekben pedig részt nem vévén : kellett léteznie valamely i