Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-344

3<M. országos ülés május 10. 1871. 289" Annak támogatására, hogy hosszas ne legyek, csak egy érvet bátorkodom a t. ház figyelmébe ajánlani. Sokan azt gondolják, hogy az által a rendezett tanácsú városok számára valami középkorias színezetű és eredetű kiváltság ezéloztatik, ha az ő számadásaik csakis panaszuk esetében terjesztessenek be a törvényhatósághoz. Szerintem e feltevés nem bir értelemmel s a párhuzam, melyakir. városok és akis és nagy községek közt vonatik : nem áll. Ugyanis, ha a törvényhozást a culturai tényezők egyik legfontosabbikának számítjuk; itt a községi rendezésnél számot kell arra tartanunk, hogy szabad kezet engedjünk a polgári elem fejlődésének. Már a községi törvény gondoskodott arról igen helyesen, hogy megállapítsa a föltételeket, melyek teljesítése nélkül rendezett tanácsú város nem létezhetik, s mely föltétel teljesítése által a nagy község rendezett tanácsú várossá emelkedhetik saját erejéből; de kell, hogy kellő szellemi és erkölcsi garantiákat nyújtson a törvényhozásnak, illetőleg a kormánynak arra nézve, hogy ő ügyeinek vezetésére képes, mint azon felserdült növendék , kiről a gyámnak a törvény értelmében kezét le kell vennie. Nem látom át t. ház, mi értelme van annak, hogy szellemi és anyagi kellő garantiák kimutatása mellett, éppen csak anyagi vagyonuk kezelése, számadásaik megvizsgálása tekintetében legyen irányukban bizalmatlan a törvényhozás. Hiszen midőn az fogna bebizonyulni, hogy hiba történt a számadásban, mert a megye felül nem vizsgálta, ha látnák tehát, hogy kárt vallott azon bizonyos rendezett tanácsú város: akkor azon példabeszédként „Maga kárán tanul a magyar", okosabbak lesznek ez által, s a második vagy harmadik évben bizonyosan lesz, ha csak egyetlen oly ember is, ki a közvagyon iránti érdekeltségből reclamot fog csinálni és felülvizsgáltatást fog a megyénél sürgetni. Én tehát ezen okból is pártolom Hajdú Ignácz képviselőtársam indítványát, és megtartandónak véleményezem a képviselőház eredeti szerkezetét. Tisza Kálmán: Csak egy pár rövid szóval kívánom támogatni Hajdú képviselőtársam azon indítványát, hogy az eredeti szöveg állíttassák vissza. Emlékeztetem a t. házat, hogy midőn a törvényhatóságok jogköréről, az ottani teendőkről volt szó: mindig azt méltóztattak hangoztatni, hogy mi ezen az oldalon a törvényhatóságoknak akarunk jogokat szerezni, hogy mi a községi életbe akarunk beavatkozni; mig önök, mint a modern eszmék emberei, nem a régi köztörvényhatóságok elavult rendszerét, hanem a községi életet, a municipalitást akarják kifejteni és a községet megakarják védeni, a megyék beavatkozása ellen. sian'. B. NAPLÓ 1844 XYI. Azt hiszem, hogy a kérdés, mely most szőnyegen forog, ezeknek illustrátiojául szolgálhat; mi óhajtjuk, hogy a rendezett tanácsú városokban a megyéknek ne legyen hivatalbóli beleavatkozása a számadásokra, hanem legyen csak akkor, ha panasz emeltetik; és íme , attól kell félnem, hogy a felsőház kívánatára — éppen azon oldalról, melyen a községi jogokat, szemben a megyei omnipotentiával hangoztatták: most a megyének beavatkozását, a rendezett tanácsú községeknél hivatalból kívánják életbe léptetni, még pedig minden szükség nélkül. Mert ott, a hol a törvény is megmondja, hogy a képviselőtestület minden tagjának irni és olvasni tudnia kell: ott ha a számadások 15 nappal előbb ki vannak nyomatva és ha az ülésben nyilvánosan tárgyaltatnak, nem állhat elő azon veszedelem, hogy ha van hiány vagy hiba : panasz ne emeltessék azon számadások ellen: — sőt az életre merek hivatkozni, hogy épen ily számadási dologban, ott Hol a kellő qualificatio a számadások megbirálására megvan: bizonyosan tizszer fog panasz emeltetni , mig egyszer alapos lesz. Tehát attól félni, hogy nem fog panasz emeltetni ily dologban, ha ok is volna rá, — egyátalán nem lehet. A tisztelt miniszter ur azt mondta, hogy nem egyeznék meg az egyenlőséggel sem, hogy ezen községek kivételt képezzenek. Én részemről nem mondom azt , hogy törvényhatóságainknál, a városok és megyéknél a kormány hivatalbóli beavatkozását e tekintetben helyesnek tartom; sőt ott sem tartom helyesnek; de azért, mert ott behozatott: behozni most itt is, azt megvallom oly következtetésnek tartom, melyet elfogadni nem szeretnék. Mert azon következtetést, hogy azért, mert egy helyütt a helytelen — mert nem szükséges — beavatkozás behozatott, hozzuk azt be más helyen is, magam is vissza utasítom. Ha a jogegyenlőséget, az egyenlő eljárást vesszük ismét: azt mondom, hogy nem abban fekszik az egyenlőség, ha különböző helyzetre szabnak egyenlő szabályt, hanem abban, hogy mindenki helyzetének megfelelő szabály alkalmaztassák. {Hdyeslés bal felől.) A kis községeknél, hol fájdalom nagyon jól tudjuk, hogy gyakran az irni és olvasui tudók száma igen csekély, a törvény megtette a különböztetést, mert nem kívánja, hogy a képviselő irni és olvasni tudjon ; megtette ezen különböztetést ezen törvényben is, de ezen a dolog természetéből folyó különbségnek tiszta következése az, hogy ha ott nem kell, hogy a képviselők irni és olvasni tudjanak, miután nem lehet hinni, hogy meg legyen azon képesség, mely szükséges az ellenőrzés gyakorlására: azért fel kell terjeszteniük a szám37