Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-343

266 345. országos ülés május 15. 1871. magyar földhitelintézet zálogleveleinek is azon privilégiumokat, melyekben más intézetek hasonnemü papirjai részesittettek. Ezzel bátor voltam megjegyzéseimet megtenni arra nézve, a mit Simonyi Ernő t. képviselőtársam a törvényjavaslat alapeszméje ellen fölhozott. Van azonban ezen törvényjavaslatban még egy másik elv is kimondva, igaz, csak egy toldalék §-us alakjában és igy tulajdonképen a részletes vitához fog tartozni annak tüzetes tárgyalása; de miután itt — mint mondám — elv forog szóban, méltóztassanak megengedni, hogy csak egy pár szóval megtegyem erre nézve is megjegyzéseimet. (Halljuk!) A központi bizottság fejtegetvén azt, hogy a magyar földhitelintézet egy maga nem elegendő arra, hogy a pénzszükségletet kielégítse; másrészről pedig, hogy monopóliumot adni nem lehet: hogy toldassék meg a törvényjavaslat egy szakaszszal, mely szerint a magyar földhitelintézetnek törvény által adott kedvezmények minden más hason czélu és természetű intézetekre is kiterjesztetnek. Mindenekelőtt határozottan kijelentem, hogy én akkor, midőn a magyar földhitelintézetnek privilégiumot akarok adni : nem akarok neki kizárólagos privilégiumot, nem akarok neki monopóliumot adni. Én tehát tököléletesen helyeslem azon elvet, hogy mindazon intézetek, melyek hasonló ezélt tűztek maguk elé, melyek hasonló garantiákat nyújtanak mint a magyar földhitelintézet: hasonló kedvezményekben is részesittessenek. Hanem én azt hiszem, hogy az ezen törvénybe nem tartozik. Nem tartozik pedig ezen törvénybe először azért, mert már maga a czim is azt mondja, hogy ezen törvény a magyar földhitelintézetről szól, s erről szól tényleg mind a 27 szakasz s csak aztán jön egy külön §., mely a többi intézetekről is szól. A második ok, a miért ez nem tartozik ide, az, hogy itt az mondatik, miszerint ezen kedvezmény a hason ezélu és természetű intézetekre is terjesztessék ki. Ha ezt igy akarjuk elfogadni : akkor előbb ezen intézetnek ezélját és természetét definiálnunk kell. Szükséges volna t. i. először megmondani, hogy a magyar földhitelintézet czélja, természete ez és ez; mert méltóztassanak elhinni, hogy különben ezen pont mindenféle magyarázatra fog alkalmat adni. Az egyik azt fogja mondani, hogy például a magyar kereskedelmi bank más természetű; mert nem foglalkozik kizárólag a földhitellel, hanem foglalkozik mással is; egy másik meg azt fogja mondani: a magyar földhitelintézet nem részvénytársaság, a magyar jelzálogbank pedig részvénytársaság: tehát ez utóbbi más természetű. Itt mnidenesetre defiuitióra volna szükség, a mely pedig ezen törvényjavaslatban nem található , ha félreértésre alkalmat nem akaruuk adni. Azonkívül, miután az imént fejtegettem, miért akarom én a magyar földhitelintézetnek ezen privilégiumot megadni, és megemlítettem azon garantiákat, melyeket ezen intézet nyújt, azon előnyöket, melyekben a földbirtokot részesiti : meggyőződést kell magamnak szereznem arról is, vajon azon második vagy harmadik intézet nyujtja-e ugyanazon garantiákat, adja-e ugyanazon előnyöket ? és ezt, azt hiszem, a törvényhozás mégis magának kénytelen fenntartani. Az én csekély vélekedésem szerint tehát ezen §. nem tartozik ide, az elvet magát — mint mondám — elfogadom, mert mindenben barátja vagyok a szabad versenynek, s azt kétféle módon lehet érvényesíteni: vagy alkossunk oly törvényt, mely átalában a földhitelintézetekről szól s abban mondjuk ki, hogy mindazon földhitelintézetek, melyek ezen és ezen kellékekkel birnak : ezen kedvezményekben részesittetnek; vagy pedig készítsünk mindegyikre nézve külön törvényt; hiszen annak csak három sorból kell állania, minden egyes földhitelintézetekre nézve. Minden egyes földhitelintézet előterjeszti alapszabályait, és akkor az országgyűlés kimondja, hogy ezen intézet a magyar földhitelintézet kedvezményeiben részesittetik. Vagy az egyik, vagy a másik módot el lehet fogadni, mindkét esetben. A törvényhozás megvizsgálja, vajon valamely földhitelintézet nyujtja-e a kellő garantiát. A mi ezen tőrvényjavaslatot illeti: nézetem szerint ugy a szabad versenynek, mint a liberalismus elvének teljesen eleget teszünk az által, ha a törvényben egyetlen egy szó sem fordul elő, mely kizárólagosságra mutatna, és melyre hivatkozni lehetne akkor, midőn később majd más földhitelintézet ugyanazon kedvezményekért folyamodik. De ha nagyon óvatosak akarunk lenni, és meg akarjuk óvni az elvet: ám tegyük bele a törvénybe az indítványozott 28. §-t, de ne intézzünk el három sorral ily nagy elvi kérdést, hanem szóljunk facultative és mondjuk: „a magyar földhitelintézetnek, ezen törvény által adott kedvezmények kiterjeszthetők más hasonló czélu és természetű intézetekre is." Midőn tehát fönntartom magamnak, hogy a részletes vitánál ily értelmű módositványt beterjeszszek : átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés.) Horn Ede előadó: Simonyi Ernő t. tagtársunk észrevételeire két szóval felelek. Azok után, miket Falk t. tagtársamfelelt, ugy hiszem nem szükséges a részletekbe bocsátkozni.