Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-343

343. országos tílés május 15. 1871 25 7 igen nagyfontosságú socialis kérdések egyike, mely egész Európában a munkakérdés alatt értetik. Mióta interpellatiót intéztem a miniszter úrhoz : ismételve megzavartatott a főváros békéje és csendje. Azt hiszem, hogy igen sok tekintetben ezen zavaroknak elejét lehetne venni azáltal, ha a kormány ós törvényhozás tisztán megmondja, tisztán körvonalozza a jogi szempontot és azon határokat, melyek közt a munkaadóknak és munkásoknak szabad mozogni, a melyeken tul a kormányhatóságok beavatkozása kezdődik. Ha ezek itt tisztán elmondatnak: ugy hiszem, hogy igen sok polgártársaink, kik félrevezettettek, és ferde nézettel birnak, el fognak azon útról térni, és követni fogják azon utat, mely törvényes, és nem fognak azon ösvényre térni, melyen összeütközések következnek be. Kérem ne tessék ezt olyan kérdésnek tekinteni,- melyben az ellenzék gáncsot akar vetni a kormányra: hanem olyannak, mely nyilt tárgyalás, nyilt felvilágosítás által mindazokra nézve, kiket érdeke], meghozza az orvoslást. Ennél fogva a következő interpellatiót intézem a belügyminiszter úrhoz (olvassa): Folyó hó 6-án a munkások ügyében a belügyminiszter úrhoz intézett kérdésemre minden haladék nélkül adandó választ a már azóta is ismételve megzavart közcsend és béke fenntartásának, ugy mint nagy részben tán félrevezetett, vagy ferde fogalmakkal biró munkaadó polgárainknak érdeke megkívánván : Kérdem a miniszter urat, mikor szándékszik fentemiitett kérdésemre válaszolni? Elnök: Közöltetni fog a miniszter úrral. A gazdasági bizottság beadja jelentését a havi költségekről. Ki fog nyomatni és szét fog osztatni. Ürményi Miksa: A kérvényi bizottság a 44. számú sorjegyzékben foglalt kérvényebet a csütörtöki ülésében tárgy alván, kéri a házat, hogy annak kinyomatását elrendelni méltóztassék. Elnök: Ki fog nyomatni és szombatra napirendre tűzetik. Következik a napirenden levőtárgy folytatása. Előadó kivan jogával élni és néhány szót szólani. Hodossy Imre központi bizottsági előadó: T. képviselőház! Legfontosabb ellenvetésként az hozatott föl a központi bizottság indítványa ellen, miszerint a képviselőháznak (Fagy zaj. Halljuk!) joga sincsen egyes teendőit átruházni a végrehajtó hatalomra, és a mely parlament ezt teszi : az abdicál. Ennek ellenében ugyan fölhozatott több állam példája; KÉPV. H. SAPLÓ 18* f XVI. azonban ellenvetésképpen az mondatott erre, miszerint ezen államok, ... (Zaj. Halljuk !) ez ellen azonban az mondatott, hogy például ezen fölhozott államok nem mintaállamok, és hogy különben is a külföld példája irányadó nem lehet; sőt Mocsáry képviselő ur egyenesen oda mutatott a 48-diki törvényhozásra, mint egy mintára, hogy ime ezen törvényhozás a választókerületek területeit és főhelyeit is maga állapította meg és nem bizta másra. Természetes, hogy az 1848-iki törvényhozás sokkal irányadóbb ránk nézve, mivel az állapította meg jelen államrendszerünket; de bátor vagyok megjegyezni, miszerint azon állítás, melyet Mocsáry képviselő ur tett, téves, mivel az 1848-iki törvényhozás a területek körét egyáltalában nem határozta meg; a főhelyek közül j>edig csak néhányat kivételesen, a többit pedig épen nem, és így a példa nem bizonyítja azt, a mit a képviselő ur bizonyítani akart. De az 1848-iki törvényhozás nemcsak hogy nem bizonyít az ellenzék álláspontja mellett, hanem, egyenesen ellene bizonyít. Tagadhatlan ugyanis, hogy a megadóztatás módjának meghatározása épen olyan sarkalatos joga a törvényhozásnak, ha nem fontosabb : mint az, hogy a törvényszékeknek és átalában a bíróságoknak területei és székhelyei meghatároztassanak. És mégis mit tett az 1848-diki törvényhozás? midőn kimondta a közteherviselés elvét : azt akarta, hogy az minélelőbb életbeléptettessék ; a módot azonban, a megadóztatás kulcsát megállapítani a VHI-dik törvényczikkben egyenesen a kormányra bizta, és igy ezen egyik legsarkalatosabb jogát a kormányra ruházta át. Így szól a VIII. törvényczikk: 1. §. Ö felsége felelős magyar minisztériuma, a törvényhatóságok meghallgatása mellett, ki fogja dolgoztatni ideiglenesen a« adózási kulcsot, és ezen kulcs szerint a kivetés már a legközelebbi közigazgatási évtől, ugy mint az 1848-dik évi november első napjától veszi kezdetét. 2. §. Az ideiglenesen kidolgozandó kulcs a legközelebbi országgyűlésnek mindenesetre bemutatandó. Hogy az adókivetés, a megadóztatás csak olyan sarkalatos joga a törvényhozásnak, mint a bíróságok székhelyeinek és területeinek meghatározása: az kétséget sem szenved. Az 1825. V-ik törvényczikk majdnem szóról szóra, azt mondja e részben, mit az 1869-dik évi IV-dik törvényczikk a bíróságok székhelyeire és területeire nézve. Azt mondja ugyanis: „Ö felsége a karokat és rendeket biztosítja, hogy .... az adóban, országgyülésileg meghatározott faja és mennyiségére nézve, országgyűlésen kivül 33 „