Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-343
258 S48 országos ölés májas 15. 1871. valamely változás nem tehető, hanem az, amint egyik országgyűléstől a másikig, az országgyűlésen meghatároztatni fog, ugy szedendő." Ez tehát épen azt mondja az adónemek és megadóztatás módja iránt, mit az 1869-ik IV. törvényczikk a bíróságok területeire és székhelyeire nézve. Még egy más példát is mutat, habár nem oly fontosat, az 1848-iki törvényhozás. Ilyen a VI. törvényczikk, melyben a következők foglaltatnak : 1. §. Kraszna, Középszolnok és Zaránd vármegyék, Kővárvidéke és Zilah városa, a jelen törvénynek azon törvénybatóságokbani kihirdetése napjától minden tekintetben Magyarország elválhatlan egészítő részeit képezik," és a 3. §. A visszacsatolási viszonyok részleteinek ezen alapon törvény, igazság s méltányosság szerinti ideiglenes szabályozása — a jövő törvényhozásnak végei határozás végett teendő jelentós kötelessége mellett, — a minisztériumra bizatik. Itt is tehát oly intézkedés van, melyről világosan mondja a törvényhozás, hogy magának tartja fen a végelhatározást, és igy noha a dolog saját hatásköréhez tartozott. ideiglenesen, mivel adatai azon idő szerint nem voltak, melyek nyomán a tárgyat elintézhette volna, és mivel az ügyet sürgősnek tartotta: ideiglenesen a végrehajtó hatalomra bizta annak elintézését. Ezekből világos , hogy a törvényhozás ily ügyet átruházhat a végrehajtó hatalomra, anélkül, hogy abdicálna , mert a 48-ki törvényhozás nem abdicált. így állván a dolog, csakis az itt a kérdés: vajon szükséges és czélszerü-e , hogy a törvényhozás a jelen esetben e jogával éljen? — Azon rajz, mely az ügy eddigi történetéről itt több oldalról adatott, akár hogy legyen az színezve : annyit mindenesetre bizonyít, hogy a képviselőház eddig mindent elkövetett, hogy ezen ügyet ő maga és pedig a lehető alapossággal elintézhesse. Kiküldött e czélra egy speciális bizottságot, ez szorgalmasan dolgozott, és mi volt mind ennek eredménye ? Azon meggyőződésre jött, hogy ez idő szerint nincsenek mérvadó adataink, melyek alapján ez ügyet alaposan elintézhetnék. Hogy miért nincsenek ily adataink, azt Dietrich képviselő ur a múlt alkalommal kifejtette, midőn előadta, hogy 1869-ben egy miniszteri rendelet meghagyta a törvényhatóságoknak, miszerint a szükséges adatokat terjeszszék be. Hogy pedig azok az adatokat nem terjesztették be, e miatt nem tudom kit méltóztatnak hibáztatni, azt-e, aki nem küldött királyi biztost minden egyes törvényhatósághoz a végett, hogy statistikai adatokat gyűjtsön ? vagy pedig azokat, a kik a vett rendelet daczára az adatokat nem küldöttek be? Egyébiránt az közönyös is, akár mi legyen oka: elég az hozzá, hogy nincsenek adataink, melyek szerint ezen kérdést alaposan elintézhetnők. Hogy pedig ezen ügy sürgős: azt csak azok tagadhatják, kik mint több oldalról történt nyilatkozat, legjobban szeretnék, ha a czélba vett bírósági szervezet egyáltalában nem jönne létre, hanem azok, kik a múlt időben is a jelenlegi törvénykezésből látják, hogy az tarthatatlan; kik tehát óhajtják, hogy minél előbb, sőt haladéktalanul életbe léptettessenek azon elvek, melyek az 1869. IV. törvényczikkben le vannak téve, melyektől törvénykezésünk javulását lehet várni: azoknak óhajtaniuk kell. hogy az uj bírósági szervezet mielőbb és haladéktalanul életbe lóptettessék, és azokra nézve ez sürgős is. E szerint tehát azon helyzetben vagyunk, hogy adataink nincsenek , és egy felette sürgős ügyet mégis el akarunk intézni, a miből világosan következik, hogy itt van az alkalom, midőa a törvényhozás jogosan élhet azon móddal, hogy a végrehajtó hatalomra bizza ezen sürgős ügy ideiglenes elintézését. (Helyeslés jobb felől). Egyébiránt nagyon különös azon alkotmányos szempontból emiitett ellenvetés a központi bizottság indítványa ellen. Nagyon különös színben tűnik az fel, ha szemügyre vesszük : mi indítványoztalak a központi bizottság javaslata ellenében. Inditványoztatik egyrészről a 25-ös bizottság munkálata , másrészről Simonyi Ernő képviselő urnák módositványa. Az 1867 — 69-ik IV. törvényczikk azonban nemcsak a törvényszékek, hanem a járásbíróságok székhelyeit is a törvény által rendeli megállapittatni. Ugyanezen törvény nemcsak a törvényszékeknek, hanem a járásbíróságoknak területkörét is törvény által rendeli megállapittatni; már pedig sem a 25-ös bizottság, sem a központi bizottság munkálata, sem Simonyi Erő képviselő ur indítványa nem állapítja meg a járásbíróságok területkörét; Simonyi képviselő ur indítványa a járásbíróságok székhelyeit sem, és igy ők ugyanazon állítólagos alkotmánysértést követik el, melyet a központi bizottság munkálatának szemére vetnek, és ugyanazon szemrehányást érdemli az ő javaslatuk, melylyel a mienket illetik : mert ugy az egyik, mint a másik a járásbíróságok területkörének meghatározását a minisztériumra kívánja bizni, sőt Simonyi Ernő képviselő ur még az. egyes járásbíróságok székhelyeit is. A másik ellenvetés, a mely a központi bizottság indítványa ellen tétetett, az, hogy az önmagában ellenmondást tartalmaz , miután egyrészt azt mondja, hogy jelenleg nincsenek adatok a törvényszékek és járásbíróságok számának