Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-337
337. országos ülés május 5. 18"W. 147 nak a vagyonáról, ilyesmit a törvényhozás soha sem tett. Eltörölte ugyan a robotot, eltörölte a dézsmát és el akarja törölni, aminthogy már van törvényjavaslat, a királyi kisebb haszonvételeket is, azon tekintetből, mert azoknak fenntartása feudális irányú: mivel ott, hol a közteherviselés, hol a jogegyenlőség és polgári egyenlőség létre van hozva, ily intézménynek a dolog természeténél fogna fennállani nem lehet. Ennélfogva, azt, hogy a királyi kisebb haszonvételek töröltessenek el: őrömmel pártolom; de soha nem fogom pártolni, hogy azt eltöröljük, és semmi kárpótlást ne adjunk a tulajdonosoknak; hanem kárpótlás megtérítése mellett, mint ez az úrbéri szolgálatoknál történt, létrehozható ez is. Hogyha a megyék meghallgattatván, ők önként átadni készek az épületet : ez esetben elfogadom e pontot; de hogy kötelezzük, szorítsuk rá, hogy a maguk tulajdonát ingyen adják át az állam rendeletére : ezt én el' nem fogadhatom; mert sem a polgári renddel, a vagyonbátorsággal sem a törvényhozó hatalom jogával összeegyeztethetőnek nem látom ; mert hiszen akkor mi rendelkezhetünk afelett is, hogy az országháznak a szomszédságban levő épületek tulajdonosai azokat ingyen átadni köteleztetnek. (Derültség.) Ha ily törvényt hozunk és az ily törvényt elfogadjuk: ezt nem tehetjük anélkül, hogy a polgári rendet és társadalmat egészen fel ne dúljuk. Ezt én t. hái semmi szín alatt el nem fogadhatom. Legközelebb áll az én értelmemhez Dietrich Ignácz módositványa, ezt tehát oly módon, hogy a fegyverek közigazgatási célokra szintén szükségesek levén, a melyek fölöslegeseknek találtatnak, azok az államnak kárpótlás mellett adassanak át. elfogadom. (Helyeslés a szélső bal felől.) Halmossy Endre: Én azzal kezdem, a mit Vukovich képviselő ur mondott, hogy igenis, Várady képviselő ur indítványa jogos és méltányos. Hanem a miniszteri javaslat itt ugy festetett, mintha abbau a tulajdonjog megsértése szándékoltatnék. Méltóztassanak elolvasni a törvényjavaslat indokolását, melyben megvan, hogy a birtokjog és tulajdonjog iránt ezen §. intézkedni nem akar, és az eddigi állapotot ezentúl is meghagyja. Annyi azonban mégis bizonyos, hogy ezen §. szövegezése nem világos. A helyiségek és börtönök mindenesetre csak használatul fognak átengedtetni, de a. szerelvények és fegyőrök fegyvere; mindenesetre tulajdoni joggal, miután ezek különben is az állam pénztárából szereztettek meg. Ugyanis ezekre a kincstár adta a pénzt, és ennélfogva magától értetik, hogy tulajdonul fognak átadatni, holott a helyiségek csupán használatul fognak átengedtetni. De nem is tartom szükségesnek, hogy az állam ezeket tulajdoni joggal vegye át, miután teljesen elegendő, ha örök használatúi jönnek az állam birtokába. Méltányos- és jogosnak tartom azt is, hogy a fenntartási költségek és a terhek megfelelő részét is az állam viselje. Ha ezek túlságosak, akkor az állam nincs kényszerítve arra, hogy átvállalja. Egyébiránt az indokolásban ez ki van fejtve. Az indokolás ugyanis azt mondja, hogy, miután a városok ós megyék nagy részben önkényt ajánlották fel az átengedendő helyiségeket: nem tehető fel, hogy kétes igények fognak támasztatni. Ezen indokolás akkor lett szerkesztve, midőn a törvényhatóságok még meghallgatva nem voltak. Azóta a törvényhatóságok meghallgattattak, és az átengedés kérdése iránt a legloyálisabban nyilatkoztak, ugy, hogy nem hiszem, hogy eziránt bárhol vita fogna támadni. Kuba képviselő ur Várady képviselő ur módosít ványát elfogadta, és csudálom, hogy épen ő fogadta el; mert a módositvány ugy kezdődik, hogy a megyeházak tulajdona tovább fennmarad, a városoké azonban nem. Várady Gábor: Bocsánatot kérek, hogy közbe szólok, de „megyeházak" helyett „törvényhatóságok fekvőségei" tétetett. A terhekre nézve méltányos- és jogosnak tartom, hogy az állam a megfelelő részt viselje, hanem oly formulázásban, a mint azt a képviselő ur beadta, nem fogadhatom el. A módositvány szól a kamatokról, azonban a megye, ha ki akarja játszani ezen törvényt, neki megy, és minden adósságait a megyeházára keblezteti. (Ellenmondások.) Az én módositványom tehát csak világosabban fejezi ki azt, hogy az ingatlanokon levő terheket az állam megfelelő részben viseli. Módositványom ekként szól: „a törvényhatóságok kötelesek az ujolag kinevezett bíróságoknak ingyen átengedni: a) mindazon helyiségeket, mel) ? ek jelenleg kizárólag törvénykezési czélokra használtatnak, ide értve a börtönöket is használatul; b) a fentebbi helyiségek és börtönök szerelvényeit és a fegyőrök fegyvereit tulajdoni joggal ingyen átengedni. Azonban az ekként átengedett fekvősógeken fekvő terhek megfelelő részét az állam viselendi." Ez teljesen elegendő. A mit hozzá méltóztattak tenni, hogy a közigazgatási czélokra szükséges helyiségek nem engedtetnek át: azt nem tartom szükségesnek, megemlíteni, miután, ha az igazságügyminiszter követelné is ezt: itt van a belügyminiszter, a ki bizonyára gondoskodni fog arról, hogy a közigazgatásra szükséges épületek megmaradjanak. A praxisban ugy hiszem, ez iránt nem lesz vita. Elnök: Csiky Sándor képviselő ur beadta formulázott módositványát. JTáinfoor Pál jegyző (olvassa. Csiky Sándor módositványát) .A 34. §-ban e szó után „is' 19*
