Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-337

337. országos illés május 5. 1871. HS szonvétel, ismét a megyék tulajdonába megy vissza. Hoffmann Pál: T. ház! Kétségtelen, hogy e szakaszban oly intézkedés toglaltatik, mely a létező magánjogokat változtatja meg, a mennyiben t. i. a törvényhatóságok tulajdonában és használatában levő tárgyakat az állam részére igénybe veszi; kétségtelen az is, hogy e szakasz nem egészen világos, nem mondja meg t. i. a különböző tárgyakra és viszonyokra, vonatkozólag szándékát, a mint kell. Bátor leszek tehát a t. házat csak pár szóval figyelmeztetni azon különbségre, mely ezen tárgyak közt létezik, és mely szükséges, hogy elhatározásnak alapját képezze, ás tekintetbe vétessék. Itt előfordulnak ingó és ingatlan dolgok. Hogy az ingókat illetőleg mást rendelni nem lehet, mint hogy egyszerűen átadassanak, és az állam tulajdonát képezzék, azt — ugy hiszem — nem fogja senki megtagadni: mert nagyrészben el fognak használtatni; kétségtelen tehát, hogy azon ingók, melyek e szakasz szerint átadatnak, veszendőbe mennek, és azzal a tulajdonjog is elvész. A mi az ingatlanokat illeti, arra nézve különösen hiányos e szakasz. Miért 1 Mert két eset lehet. Vagy egész épület engedtetik át, vagy az épületnek egy része. Ha az épületnek egy része engedtetik át : nem szenved kétséget, hogy az államnak ahhoz való joga csak használati iog; az egész épület egységes telekkönyvi tárgyat képez, és marad továbbá is a törvényhatóság tulajdonában, és az államnak használati joga van, mint azt a tisztelt képviselő ur is indítványában felhozza. Másképen áll — nézetem szerint — a dolog akkor, ha azon épület eddigelé is csak kizárólag törvénykezési czélokra használtatott, ezután is azon czélokra fog használtatni, annálfogva egészen önálló telekkönyvi tárgyat képez. Ez esetben, — nézetem szerint — ha egyszer elfogadjuk azon elvet, mely e szakaszban foglaltatik, a tulajdon átruházási jogot is el kell fogadni, mert mi a ratiója ezen intézkedésnek ? Az, hogy azokat a terheket, melyeket eddigelé a hatóságok viseltek: most az állam fogja viselni, tehát a teher levétetik a hatóságok válláról, és nehezedik az államra. En annálfogva Várady Gábor módositványát nem fogadhatom el; mert nem tekintett ezen különbségre. Az ingó dolgoknak okvetlenül az állam tulajdonába kell átmeuniök; az ingatlanokra nézve helyeslem, hogy ha csak az épület egy részét képezik, maradjon az egész épület a hatóság tulajdona, de ha az egész épület fog a törvénykezési czélokra használtatni, és annak terheit az állam viseli, hogy az mégis az illető hatóságnak tulajdona maradjon: arra nézve nem látok okot. Megvallom, nekem nincs irott módositványom, mivel a beterjesztett módositvány nem felel meg a czélnak ; ajánlom szóbeli előterjesztésemet a tisztelt háznak. Móricz Pál: T. ház! Azt hiszem, hogy itt nemcsak tárgyakról, hanem princípiumokról is van szó. Midőn bizonyos épületeket fognak átengedni a törvényhatóságok az állam részére, igen természetes, hogy minden azon épületekkel járó terhet csak az államnak kell viselni. Csak egy speciális esetről akarok szólani. Bihar vármegyének régi megyeháza, mert kettő volt, — nem volt elégséges a törvényszékek befogadására, tehát egy palotát vett, ha jól emlékszem: körülbelül 50,000 forintért, a mely öszszegnek felét egy telkének eladásából szerezte be, másik felével adós maradt, a kormány beleegyezésével. Már most, ha az államnak átadja az épületet, igen természetes: nem marad a megyéé. Ez épületért háziadót is kell fizetni. Már most, hogy az állam ugy vegye át az épületet, hogy az adósságot, a háziadót vagy a fenntartási költséget mégis a megye viselje: ez képtelenség. En tehát Várady Gábor képviselőtársamnak módositványát pártolom. Kuba János: Igen sajnálom, hogy Hoffmann képviselő ur nyilatkozatához nem járulhatok. Pártolom Várady Gábor képviselő ur indítványát; pártolom pedig azért, mert, ámbár igen szépen megkülönböztette Hoffmann képviselő ur az ingókat az ingatlanoktól, de igenis megfeledkezett arról, hogy törvényhatóságok ós törvényhatóságok közt is van különbség. Vannak megyei törvényhatóságok és vannak városi törvényhatóságok. A megyei törvényhatóságokban nem egyes a tulajdonos, hanem a megye közönsége. A városokban a városházak a város magán-tulajdonát képezik, és azért, ha a városoktól a magán-tulajdon elvétetnék és a kormány birtokába bocsáttatnék : ezen szakasz szerint későbben, ha netalán a törvényszékek vagy járásbíróságok áthelyezése más változtatást szenvedne: mi történnék akkor azon épületekkel, melyek eddig a városok tulajdonát képezték ? Nemde csak az, hogy azok elvesztvén a törvényhatóságot, a járásbíróságot és törvényszéket, elveszítenék azon házat is, mely eddig tulajdonuk volt. Ezért nem pártolhatom Hoffmann képviselőtársam indítványát, hanem elfogadom Várady képviselőtársam indítványát. Németh Albert: T. ház! Ámbár a miket mondani kívántam, nagyrészt elmondták már Móricz Pál és Kuba János képviselőtársaim ; de mégis kénytelen vagyok ezen 34-ik szakaszt, hogy jobban megértessem, három részre osztani. Először is megjegyzem, hogy a törvényhatóságok