Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-337
142 337. országos ülés május 5. 1871. testének. Módositványom és az eredeti javaslat közt nincs különbség. Erre nézve semmit sem kívánok módosítani, különbség csak abban van, hogy itt ezen módositványban a megyeházakat a törvényhatóságok tulajdonában kívánom meghagyni, és ez jogos és méltányos. Midőn a t. ház ezen jogossági és méltányossági szempontokat szem előtt tartja, nem okoz hátrányt az ezen szakaszban kitűzött ezélnak, mert az ingyen átengedés megtörténik. A másik eltérés pedig abban áll, hogy ha elfogadjuk azon megdönthetlen elvet, hogy a törvényhatóságok fekvősógei továbbra is a törvényhatóságok tulajdonában meghagyassanak : el kell fogadni ezen elv consequentiáit is, hogy t. i. az átengedett fekvőségek ígazitási költségeit, úgyszintén az ezekre netán betáblázott terheket, a használat arányához képest, az állam viseli. Azt hiszem sérteném a t. ház méltányossági és jogossági érzetét, ha ezt bővebben indokolnám. (Helyeslés.) Majláth István jegyző (újra felolvassa a Várady Gábor mődosiiványát.) Hodossy Imre előadó : A központi bizottságnak nem is volt az nézete, hogy az végleg tulajdonul átadassák, és ezt nem is lehet a szövegből kiolvasni, hanem csak azt, hogy használatul adassék át. A módozatok megállapítását czélszerübb volna a belügy- és az igazságügyminiszterekre bizni. Hisz a belügyminiszter, ki szem előtt fogja tartani azt, hogy a közigazgatás szükségleteire megkívántató helyiség megmaradjon : meg fogja óvni a törvényhatóságok érdekeit. Azt mondja a képviselő ur, hogy az épületek tulajdonai maradjanak a megyéknek; de hát mi történik azokkal, a melyek most sem azok, ha t. i, per alatt vannak 1 ? A módositvány továbbá a városokra nézve sem intézkedik: egy szóval nem tökéletes. Azt hiszem, hogy, ha megnyugtatásra szolgál : méltóztassék indítványozni, hogy az épületek nem tulajdonul, hanem csak ideiglenes használat végett engedtessenek át. Vukovics Sebő: Azt gondolom, hogy Várady Gábornak módositványa igen méltányos és jogos, mert most erkölcsileg két tulajdonos lép birtokba: a törvényszék meg van hagyva mint constitutionális municipium, tehát mint birlaló egyén, és attól elkülönítve a bíróság. Én azt gondolom, hogy ép azon elvek szerint kell elintézni a megosztást, melyek szerint történik a magánbirtokosok közt, és azt hiszem: Várady Gábor módositványa ezeken nyugszik. Engem fölszólalásra az előadónak egy észrevétele birt. Ö azt mondja, hogy ne határozzunk a birtokjog megőrzéséről törvényben, hanem bizzuk a miniszterre. Megvallom, mikor az utolsó alkalommal szó volt arról, hogy az intézkedés a telekkönyvekre nézve bizassék-e a minisztériumra, vagy pedig a törvényhozásban határoztassék el : kívántam azon. észrevételt tenni, hogy alkotmányos országban, hol parlamentáris kormány van, nem szabad a kormánynak elfogadni, annálkevésbbé keresni a beavatkozást a birtokjogok elintézésére. Miért határozza el a kormány, hogy mennyire illeti a birtokjog a vármegyét, vagy nem 1 E jog gyakorlására, mint ez minden országban történik, én távolról sem volnék hajlandó arra, hogy azzal is szaporittassék a kormány hatalma, hanem, a mint azt Várady képviselőtársam világos és tiszta szerkezete által előterjesztette : kívánom hogy a mi átadatik a törvényszéknek, adassék át azon jogos föltételekkel, melyek más birtok-megosztás esetében meg szoktak tartatni. Hodossy Imre előadó : Szavaim félremagyarázása miatt kérek szót. Nem mondatott, hogy akár én óhajtanám, akár a központi bizottság, hogy a birtokkérdés a kormányra bízassák. Ellenkezőleg igaza van a képviselő urnák, hogy nem lehet, s nem szabad azt a kormánynak elintézni; de bátor vagyok megjegyezni, hogy efölött a törvényhozás sem, hanem csak a bíróság ítélhet. Csak azt jegyeztem meg, hogy ha lehet kérdés az épület tulajdonáról, ne praejudicáljunk az által, hogy azt mondjuk: hogy az a megye tulajdona, mert ezzel sok zavart fognánk okozni. Azt óhajtom, hogy a kormányra bizassék azon modahtások meghatározása, melyek mellett a használat ideiglenesen a törvényszékeknek adassék át. Ezen modalitásokban bent lesz, mikép járuljon a fentartási költségekhez az állam, valamint most is pótolja a törvényhatóságok törvénykezési költségeit. Halász Boldizsár °. T. képviselőház! Azt mondja a t. előadó ur, hogy elintézi majd a biró, és hogy a központi bizottság nem akarta kérdésessé tenni a megyék, városok, kerületek tulajdoni jogait. Ha nem akarta ezt tenni: miért fejezte azt ki ? Ha megtörténik, a minek meg kell történni a megyékre nézve, hogy t. i. az ország bizonyos terület és népszám szerint fog feloszlattatni : akkor meglehet, hogy hol ma a megye székhelye van: holnap már nem lesz, és akkor eladhatja tulajdonát. Ha nem teszik ezt ki: az állam azon épületeket elfoglalhatja, s ez az, a mit mi nem akarunk perlekedés tárgyává tenni; mi megmondjuk előre, hogy a tulajdonos a megye marad, és utána az állam, mint haszonélvező. Ha tisztába nem hozzuk ezt: kellemetlenségek következnek. A törvényhozás kötelessége, hogy midőn ingatlant csak haszonvételre vesz, tisztán kimondja, hogy midőn megszűnik a ha-
