Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-337

] 3Q 887. országos ülés május 5. 1871. Ezeket a ház oly fontosaknak tartotta, hogy kinyomatásukat elrendelte, a mi megtörténvén, és a módositványok a képviselő urak közt kiosztatván, most a napirendet azzal kezdjük meg, hogy e módositványok fölött tanácskozzunk. Széll Kálmán jegyző (olvassa Ealmossy Endre, továbbá Győrffy Gyula és Gonda László módositványait.) Horváth Döme, az igazságügyminiszter képviselője: T. ház! Szabadjon a több felől beadott módositványok iránt a kormány nevében nyilatkoznom. (Halljuk!) Kétségtelen, hogy nagyfontosságú azon kérdés: elég tétessék-e az autón omikus községeknek részint az általuk beadott folyamodványokban, és képviselőik által tett nyilatkozatokban, valamint a sajtóban és a bizottsági ülésben tolmácsolt azon óhajtásának, hogy bizonyos hatáskörben meg kívánják tartani a telekkönyvet? Ha ezt elismerem, és ezt szívesen elisme- I rem^: ugy a miniszteri szöveget kielégítőnek nem találhatom, annálkevésbbé, mert a szerint az ellenőrzés némileg illusoriussá tétetik. Nem lehetetlen ugyanis, hogy több autonomikus község nyilvánítván ily kívánságot, azokban a telekkönyv ily hatáskörrel föl állíttatnék, a mi nagy felelősséget hárítana a községre, mert a telekkönyvért jótállani tartoznék; de felelősséget és a fölügyelet kötelességét hárítaná egyszersmind a járásbiróra; az illetékes járásbiro azonban a községtől messze lakván : az ellenőrködést minden község fölött kellő szigorral nem teljesíthetné, és így a felelősségnek szorosan nem felelhetne meg; de ezeken fölül azon gyorsaság, mely a telekkönyvek körül megkívántatik, sem volna elérhető. Ezen szempootból hajlandó vagyok a kormány részéről az eredeti szerkezettől elállani. Mi a beadott modositványokat illeti, az, melyet Győrffy képviselőtársam benyújtott: végeredményében nem egyéb, mint az eredeti szöveg, melyhez, mint mondám, a kormány nem ragaszkodik, s igy fölösleges e módositványhoz tüzetesen hozzá szólanom. Azon érv ellenében azonban, melyet tegnap ugy Győrffy képviselő úrtól, valamint Halász Boldizsár t. barátomtól hallottam, s mely szerint a kormánynak nem lehet oly fölhatalmazást adni, mint a minő az eredeti szövegben foglaltatik, meg kell említenem, hogy erre praecedens van. Nevezetesen a múlt országgyűlés az LIV. t. ez. tárgyalása alkalmával a 20. §-han ennél sokkal nagyobb fölhatalmazást adott az igazságügyminiszternek, kimondván, hogy ott, hol pl. az egyes rendezett tanácsú községeknél az ügyvitel kívánja, többet is adhasson, mint a mennyi itt a mégis kisszerű telekkönyvi eljárásra nézve foglaltatik, hogy t. i. adjon valóságos birtok-biróságot. De legyen szabad a t. képviselőház tegnapi tárgyalására is hivatkoznom. A t. ház elfogadta a 17-ik §-t,a mely pedig ezeket mondja: ,,a bírák létszámát egyelőre a miniszter állapítja meg." A jelen körülmények között, midőn törvénykezés tekintetében nem vagyunk normális állapotban, és átmenetileg kell intézkednünk: a fölhozott érv elesik. Gonda képviselőtársam módositványa nem levén egyéb, mint az eredeti szövegnek kiszélesítése : erre szintén alkalmazható az, mit Győrffy képviselő ur módositványára elmondottam. Ami már most Halmossy képviselőtársam módositványát illeti, elismerem, hogy az a községekre nézve mindenesetre jótékonyabb, a menynyiben e hatáskört megbízhatóbb kezekbe fekteti és az ellenőrködést lehetővé teszi, s én ahoz némi módosítással szívesen hozzájárulok. Ugy azonban, amint beadatott nem fogadhatnám el, s pedig azért, mert az azon elvnek, melyet az egyes bíróság és a birtok-bíróságra nézve az 1868. LIV. t. ez., továbbá azon elvnek, melyet az 1869. IV. t. czikk határozottan megállapít, nem felel meg. E szempontból tehát nem fogadhatnám el a módositványt ugy, amint beadatott; hanem közvetítő ajánlatot leszek bátor tenni. Legyen szabad erre nézve a t. ház figyelmét a járásbíróságok belső szervezetére irányoznom. A járásbíróságok ügyforgalmukhoz és a népességhez képest a belső létszámra nézve nem egyenlőek. A tervezet szerint lesznek kerületek, hol 20 ezernyi népesség mellett kevés levén az ügyforgalom, egy aljárásbiró fog megbízatni, mig ugyanannyi népességű kerületben, de hol jelentékenyebb az ügyforgalom : a járásbiro mellé egy albiró fog kineveztetni. A 3-ik osztályhoz tartoznak azon kerületek, hol ugy a népesség nagyobb, valamint az ügyforgalom tekintélyesebb, és a hol már két aljárásbiró alkalmazása válik szükségessé. A 4-ikbe tartoznak azok, melyeknek ugy népessége, mint ügyforgalma még a 3-dikénál is nagyobb. A 3-ik osztályban, szemmel tartva az eddigi előmunkálatokat, és a 25-ös bizottság javaslatát, Erdélyben és Magyarországon körülbelül 80 leend. — Nincs benne lehetetlenség, hogy ennél nagyobb számban községek fognak találkozni, melyek ily kérést támasztanak ; de meg vagyok győződve, hogy a mennyiben ezen autonomikus községek közül többen önálló törvényszéket fognak kapni, vagyis a törvényszék székhelye, a 25-ös bizottság javaslata szerint, épen ott lesz, minélfogva azon községek száma, melyek indokoltan tarhat-